Hiába a rekordtermés, ráfizetéssel zárják az évet a gazdák

Antal Zoltán lassan harminc éve dolgozik a mezőgazdaságban, a gabonatermesztés mellett kertészetében virágtermesztéssel foglalkoznak, de eper- és borsóültetvényük is van a Tornalja melletti Méhi határában. Az immár tartós munkaerőhiány mellett a külföldi konkurencia is térdre kényszerítheti a hazai gazdákat, legyen szó az olcsó ukrán gabonáról vagy a lengyel áru korlátlan hazai értékesítéséről.

Antal Zoltán édesapja révén került kapcsolatba a mezőgazdasággal, aki annak idején a szentkirályi termelőszövetkezetben foglalkozott zöldségtermesztéssel. A család 1995-ben kezdett vállalkozni. „Én akkor érettségiztem, kezdetben mindent ő irányított, tíz éve viszont már átvettük tőle a vállalkozást” – mondta Antal.

Akkoriban a fő irányvonal a zöldségtermesztés volt, 12 hektáron termesztettek szezonális zöldségeket, egyebek mellett paprikát, paradicsomot, káposztát, uborkát, karfiolt, de volt gabonájuk és foglalkoztak virágtermesztéssel is.

„Az akkori és a jelenlegi állapotot nem lehet összehasonlítani. Kezdetben kevesebb területen, saját raktárhelyiségek nélkül, az út mentén árultuk a zöldséget. Amit napközben leszedtünk, azt estig próbáltuk eladni. Nagyon-nagyon nehéz 16 év volt” – idézi fel a kezdeteket az Antal kertészet tulajdonosa.

Zöldségről virágra váltottak

A zöldségtermesztést 16 év után hagyták abba, és bár több ok miatt határoztak így, döntésüket két meghatározó tényező befolyásolta. Az egyik a megfelelő munkaerő hiánya volt.

„Naponta harminc munkásra volt szükségünk, hogy leszedjük a zöldséget, és elkészítsük az eladásra szánt árut. Csak paprikából naponta tíz tonnát szedtünk le, a többi zöldséget már nem is sorolom. A munkások mellett az uniós csatlakozást követően a lengyel áru nagyon lenyomta az árakat. Egy ponton túl már nem érte meg zöldséget termeszteni” – mondta Antal, hozzátéve, hogy a zöldségekről a virágtermesztésre álltak át.

Utóbbit a felesége felügyeli, s mivel nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre, az évek során nem kellett változtatni a termesztésen. „Érezzük, hogy csökken az eladás, de még mindig értékesíteni tudjuk a virágokat. Tíz éve minden megtermesztett virágot el tudunk adni. Sőt, a koronavírus-járvány alatt soha nem látott érdeklődést tapasztaltunk. Az emberek gyakorlatilag mindent felvásároltak. Nehézséget a mindenszentek előtt elrendelt kijárási tilalom okozott, mert a krizantémokat az utolsó napokig áruljuk, akkor némi virágot nem tudtunk értékesíteni, de a veszteségünk elenyésző volt” – mondta Antal Zoltán.

Hasonló volt a helyzet az eperrel is, nem számoltak akkora érdeklődéssel, mint amilyet tapasztaltak. „Tartottunk a válságtól, de volt példa arra is, hogy két óra alatt mintegy háromezer ember úgy leszedte a termést, hogy bár reggel hatkor nyitottuk meg a parcellát, de nyolckor már be kellett zárnunk” – mondta Antal.

Az eperültetvényt egyébként hét évvel ezelőtt telepítették az új agronómus ötlete alapján, aki akkor lépett be a kertészetbe. Bár a klímaváltozás hatásait érzik, de egyelőre a napokban telepített ültetvényre sem olyan növények kerültek, melyek speciálisan nemesítettek.

„A védekezés nem egyszerű, takarással, szalmázással és öntözéssel védjük a növényeket, de ezek csak kis mértékben nyújtanak védelmet, egy komolyabb fagyással szemben tehetetlenek vagyunk. Nem mindegy, hogy milyen stádiumban van a termés, milyen százalékát érinti a fagykár” – mondta Keka József agronómus.

A friss telepítéssel mintegy négyhektárnyi eperültetvénye van a kertészetnek. Borsót fél hektáron termesztenek. Keka József szerint igény volna nagyobb mennyiségre, de egyelőre nem növelik az arányokat.

Az eper szedése három hétig tart, de az ültetvénnyel tavasztól késő őszig törődni kell. Úgy kell gondozni,