Brunszvik (Brunswick) Teréz/Terézia Brunšviková: Német hölgyből magyar honleány (Magyar volt vagy szlovák? 5.)

Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Magyar volt vagy szlovák? című magazinjában jelent meg. Előző, Mítoszok a magyarokról/szlovákokról című magazinunk cikkei itt olvashatóak.

Brunszvik (Brunswick) Teréz (1775–1861) leginkább arról ismert, hogy ő alapította az első óvodát a Habsburg Monarchia területén. Bár nem magyar közegben nőtt fel, és a nyelvvel is hadilábon állt, halála után mégis a legnagyobb magyar honleányként emlegették. Pozsonyban született, egy olyan német származású nemesi családban, amely a 16.
századig tudta visszavezetni felvidéki jelenlétét.

A Brunszvikok a 18. században a magyarországi arisztokraták közé emelkedtek Teréz jogász végzettségű nagyapja, id. Brunszvik Antalnak köszönhetően. Királyi biztosként közreműködött a jobbágyság helyzetének javítását célzó úrbérrendezésben, amiért Mária Terézia grófi rangot adományozott neki. Teréz apja, ifj. Brunszvik Antal is fényes hivatalnoki pályát futott be a Pozsonyban székelő udvari kamara tanácsosaként és Nyitra megye főispánjaként. Anyja egy erdélyi szász származású bárónő, Seeberg Anna volt.

A legnagyobb magyar honleány nem beszélt magyarul

A 18/19. század fordulóján a magyar arisztokrata leánygyermekek korai nevelését általában francia vagy német ajkú nevelőnőre bízták, hogy az idegen nyelvet anyanyelvi szinten sajátítsák el. Ezt követően a legtöbb magyarországi főúr Bécsbe küldte tanulni a lányait. Így tett Brunszvik Teréz apja is. Ezek az arisztokrata hölgyek tehát