Napunk

Tessedik Sámuel/Samuel Tešedík: Akiről rossz helyen neveztek el egy falut (Magyar volt vagy szlovák? 3.)

Tessedik Sámuel szobra Szarvason. Fotó - Wiki Commons
Tessedik Sámuel szobra Szarvason. Fotó – Wiki Commons

A Tessedikhez semmilyen módon nem kapcsolódó dél-szlovákiai Peredet 1948-ban nevezték át Tešedíkovóra. A döntően magyar katolikusok által lakott település lakói az elmúlt 30 évben két alkalommal is népszavazáson nyilvánították ki, hogy visszavennék falujuk eredeti nevét, a kormányzat azonban mindkét alkalommal ignorálta akaratukat.

Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.

Ez a cikk eredetileg a Napunk és a Denník N Magyar volt vagy szlovák? című magazinjában jelent meg. Előző, Mítoszok a magyarokról/szlovákokról című magazinunk cikkei itt olvashatóak.

Tessedik Sámuel/Samuel Tešedík (1742–1820), a 18. századi felvilágosult evangélikus lelkész, tanító és mezőgazdasági szakíró nagy tiszteletnek örvend mind a magyar, mind a szlovák történelmi emlékezetben. Élete jelentős részében az Alföldre telepített szlovákság körében működött, emlékezete is leginkább Békésben élő.

Személye vagy származása körül sokkal kevésbé jellemzőek a parázs viták, mint akár Bél Mátyás vagy épp Benyovszky Móric esetében. Etnikai származása viszonylag egyértelmű, emellett a magyarországi tudományosság keretében kifejtett munkássága sem megkérdőjelezhető. Ha a második világháború után nem neveznek el róla egy dél-szlovákiai községet, személye kapcsán vélhetően fel sem merülne semmilyen ellentét.

Majdnem elfelejtett szlovákul

Tessedik Sámuel 1742. április 20-án született a Pest megyei Albertiben (ma Albertirsa), idősebb Tessedik Sámuel evangélikus lelkész családjába. Önéletírásából megtudhatjuk, hogy apai nagyszülei, Tessedik György és Nedeczky Eszter Cseh– és Morvaországból kiűzött protestánsokkal érkeztek a Magyar Királyságba, pontosabban a Trencsén vármegyei Puhóra, idősebb Sámuel már itt született. Édesanyja a pozsonyi, német nyelvű Lang Erzsébet volt.

A család az ifjabb Tessedik születése után két évvel Békéscsabára költözött, ahol a szintén lelkész édesapja az Alföldre telepített evangélikus szlovákok hitéletét

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar volt vagy szlovák?

Történelem

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak