Orbán Viktor: Ez gyenge teljesítmény! – üzente a szlovákiai magyar politikusoknak a miniszterelnök Tusványosról

Orbán Viktor újra elhelyezte Magyarországot a világban, de magához képest visszafogott volt: nem beszélt Ukrajnáról, és nem említette Sorost sem. A beszéd után a kormányfő a szlovákiai magyar politikusoknak is üzent: „Gyenge teljesítmény!”
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Háború fenyeget, mert Kína a világ vezető hatalmának pozíciójára tör, de az USA nem akar arról lemondani. Az EU elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét hajt végre a migráción keresztül, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben. A csehek átálltak az unióban a föderalista oldalra, Szlovákia billeg.
Orbán Viktor megtartotta hagyományos beszédét a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, azaz Tusványoson. A beszédet idén is nagy érdeklődés előzte meg, hiszem a miniszterelnök ezeken a beszédeken szokott eligazítást tartani a politikai irányvonalról. 2014-ben itt beszélt arról, hogy Magyarországon illiberális demokrácia épül, tavaly pedig itt hajlott fajelméletbe a fejtegetése.
Az idei beszédében új dolog nem hangzott el, a nagy része történelmi fejtegetés volt, a magyar gazdaság jövőjét illetően pedig roppant optimista a miniszterelnök. Bár az idei Tusványos jelszava a „Béke ideje”, Orbán beszédéből nemcsak hiányzott az orosz–ukrán háború kapcsán gyakran emlegetett békepártisága, hanem Ukrajnáról nem is beszélt. A beszéd után azonban kemény üzenetet küldött a szlovákiai magyar politikusoknak.
Beszólás a román külügynek
„Köszöntöm a prédikátor miniszterelnököt és a forradalmár papot” – így konferálta fel Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a pódiumon Orbán Viktort és Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
Orbán Viktor a román külügytől kapott hivatalos levél tartalmának ismertetésével kezdte a beszédét, azzal, hogy miről nem beszélhet, illetve miről és hogyan beszélhet. Ebben a hivatalos állami iratban az áll, hogy ne beszéljen a a román érzékenységet sértő nemzeti szimbólumokról, a kollektív kisebbségi jogokról és nem létező közigazgatási egységekről. A magyar kormányfő szerint valószínűleg Erdélyre és Székelyföldre gondolhatnak, de „mi soha nem állítottuk, hogy ezek román közigazgatási egységek lennének” – mondta Orbán.
A magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy a jelenlegi a huszadik román miniszterelnök, akivel együtt fog dolgozni. Új miniszterelnök, új esély, hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó – tette hozzá.
Kína átszabja a világot
Kína elmozdította a világ egyensúlyát, folytatta geopolitikai elemzéssel Orbán. Kína máshogy emelkedik fel, mint az USA. „Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van” – foglalta össze. Kína olyan termelési erő lett, ami épp most előzi meg az USA-t.
A kormányfő szerint az amerikai dominancia folyamatosan húzódik vissza, és a világ vezető országa ezt rosszul éli meg. Nincsenek állandó győztesek és vesztesek a világban. Ázsia és Kína felemelkedik, létrehozza saját intézményeit, és a kínaiak kinevetik az egyetemes értékek nyugati mítoszát, a többi civilizációval szembeni ellenséges filozófiának tekintik.
Az összeütközés felé haladunk, az a nagy kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés. Orbán szerint nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, mert az első számú nagyhatalom a második helyre csúszik vissza. Ebben a nagyhatalmi játszmában nem osztottak lapot a kisebbeknek.
Az unió egy kiöregedett bokszbajnok
Az unió bekerítve érzi magát, mert a 400 millió lakosa körül 7 milliárd ember van. Olyan ma az Európai Unió, mint „egy kiöregedett bokszbajnok, mutogatja az öveit, de már nem megy be a szorítók közé” – fogalmazott Orbán, aki szerint az unió gyenge és gazdag.
Azt gondolják az EU-ban, hogy leválasztották az orosz gazdaságot az unióról, de ez egy nagy illúzió, mert Oroszországot nem lehet elzárni a világgazdaságtól, az orosz energiát majd mások veszik meg, „mi pedig szenvedünk a háborús inflációtól és elveszítjük a versenyképességünket”. Az unió ezzel a stratégiával magát zárja – gazdasági, politikai és kulturális – gettóba, mondta a miniszterelnök.
A nagy európai cégek sem akarnak leválni Oroszországról, továbbra is kereskednek vele, így az ukránok támadása a magyar OTP ellen a miniszterelnök szerint a hungarofóbia megnyilvánulása.

A csehek átálltak, Szlovákia billeg
Orbán szerint az Európai Unióban a föderalisták és a szuverenisták, a birodalom és a nemzetek között kell majd választani. Úgy látja, a föderalisták ki akarják szorítani a szuverenistákat, kormányváltást akartak, ezért pénzelték a magyar ellenzéket.
A miniszterelnök úgy véli, ha nem lett volna brexit – amit a V4 igyekezett megakadályozni – nem borult volna fel az egyensúly a föderalisták és a szuverenisták között. Ha az angolok ma bent lennének az EU-ban, meg sem kellett volna tanulnunk az olyan kifejezéseket, mint a jogállamisági mechanizmus, kondicionalitás, gazdasági kormányzás.
Ami a V4-et illeti, ebben a harcban Orbán szerint a csehek átálltak, Szlovákia billeg, csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki. Orbán abban bízik, hogy a jövő évi EP-választás után kedvezőbb lesz a helyzet Európában, helyreáll az egyensúly.
Hedonista pogányokká váltunk
Magyarországot Orbán úgy helyezte el ebben az elméleti keretben, hogy azt az utat kell szem előtt tartani, amin 2010-ben elindultak. A miniszterelnök szerint egy új korszakot nyitottak, aminek megteremtették a szellemi és a gazdasági alapját is.
A szellemi alap az alkotmány. Orbán szerint az európai országok alkotmányai liberális alapon állnak, a központjukban az „én” van és az elutasítás kultúráját képviselik, a magyaréban azonban a „mi” áll, „megerősíti a helyet, ahol élünk, a férfi és női mivoltunkat, megerősíti a határainkat, hogy mi dönthessük el, kivel akarunk élni”.
A miniszterelnök szerint a kereszténység elhagyása, a felvilágosodás eszméi nem vezettek szabad és magasabb rendű élethez, „a kereszténység elutasításával hedonista pogányokká váltunk”. Orbán úgy látja, az EU elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét hajt végre a migráción keresztül, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben.
A föderalista kormányzás egy elszámoltathatatlan rendszert eredményezett Európában. „Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, ugyanolyan családi életet éljen, de ahhoz ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, nyelvünk, kultúránk, és ez az alapja a magyarok biztonságának és jólétének, ezt mindenáron meg kell védeni. Nem engedünk sem politikai, sem pénzügyi zsarolásnak” – fogalmazott Orbán.
2030-ig és tovább
A beszéd utolsó részében Orbán Viktor a magyar gazdaság helyzetét értékelte. Szerinte az új korszak gazdasági alapja 2030-ig lényegesebb módosítás nélkül kiszolgálja a magyarságot. Úgy látja, a céljaikkal időarányosan jól állnak, 2030-ra szeretnék elérni, hogy hogy 160 ezer- milliárd forint legyen a magyar GDP, Magyarország fejlettsége pedig érje el az uniós átlag 85-90 százalékát.
Orbán felsorolta a 2010 óta elért sikereket a gazdasági növekedésen, az export növelésén, az energiafüggőség csökkentésén keresztül a családtámogatásig, és a reprodukciós ráta ennek köszönhető növekedéséig, bár hozzátette, hogy „továbbra is nagy bajban vagyunk”, erősíteni kell a családpolitikát. Az aktuális kérdésekre az utalás szintjén sem tért ki, csak annyit említett, hogy 2022 első felében az infláció gyorsabban nőtt, mint a bérek, de szerinte a gazdasági nehézségek 2024 második negyedévére megoldódnak.
A magyar kormányfő szerint a szép gazdasági ígéreteket két „bökkenő” is megakasztotta. Az egyik a covid volt – ezt szerinte kivédték – a másik pedig a háború, ami viszont „meteorként” letérítette Magyarországot a kijelölt útról. De azon dolgoznak, hogy jövőre már újra ezen a pályán legyen Magyarország. Orbán Viktor abban bízik, hogy a jövő évi Tusványoson már a 2030 és 2040 közötti tervekről beszélhet.
Orbán azt is kiemelte, hogy a határon túli magyaroknak szánt támogatások 2010 óta megtízszereződtek, az határon túli oktatási támogatások pedig csak idén 500 százalékkal nőttek.
„Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetést építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni” – zárta a beszédét Orbán Viktor.
Gyenge teljesítményt nyújt a szlovákiai magyar politika
Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, minden visszafogottság mellett is egy gyenge teljesítmény – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért akar dolgozni az elszakított országrészekben, tette hozzá a kormányfő.
A magyar miniszterelnök a beszéde után a közönség soraiból kapta azt a kérdést, hogy hogyan látja a közelgő szlovákiai parlamenti választást, lesz-e képviselete a felvidéki magyaroknak.
„Kedves felvidéki magyarok, azért az mégis egy képtelen helyzet, ami ott van” – kezdte Orbán, aki szerint nem mondhatjuk, hogy valaki más tehet ezért a helyzetért. „Nem mondhatjuk azt sem, hogy a szlovákok miatt nem tudjuk magunkat megszervezni, ők biztos mesterkednek, de ez része az életnek” – mondta a miniszterelnök.





















