Nincs más lehetőség, mint az EU bővítése. Ukrajnát integrálni kell
Miután Ukrajnát és Moldovát az Európai Unió tagjelöltjeként ismerték el, a jövőre felálló Európai Bizottság várhatóan a bővítést az egyik legfontosabb prioritásaként fogja kezelni. Egy évtizeddel azután, hogy a bővítés megtorpant, az EU készen áll arra, hogy újraélessze valaha volt legsikeresebb politikáját.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A szerző egykori svéd kormányfő, diplomata
Bármilyen furcsán hangzik is, az Európai Unió valaha volt legsikeresebb politikája meglehetősen népszerűtlen volt Brüsszelben az elmúlt évtizedben. Most azonban a tömb politikai és kormányzó intézményeinek nézete megváltozik. Az EU bővítése ismét napirendre került, és ott is marad.
Az EU bővítése és fejlődése gyökeresen megváltoztatta Európát. A blokk tagjainak száma hatról a jelenlegi huszonhétre nőtt. A társulás eredetileg a francia–német megbékélést volt hivatott elősegíteni a huszadik század közepén, a görög, portugál és spanyol diktatúrák bukása után azonban hamarosan a demokrácia védelmének eszközévé vált Dél-Európában. Majd a kommunizmus bukása után az EU-bővítés alapvetően átalakította Közép- és Kelet-Európa nagy részét.
Az EU hatalmas belső piacának köszönheti a virágzását, ahol az emberek, az áruk, az ötletek és a tőke szabadon mozoghatnak, és ahol sok régi határ és akadály fokozatosan eltűnt. Az európai bővítés és integráció nem volt mindig könnyű, és a folyamat még nem fejeződött be. Ám összességében óriási sikert aratott.
A népszerűtlen bővítés
De a bővítés ritkán volt népszerű. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament politikai buborékaiban mindig is az ezzel járó intézményi kihívásokról, költségvetési problémákról és a status quo megzavarásáról pusmogtak.
Az ilyen panaszok – amelyeket néhány kulcsfontosságú tagállam visszhangzik – segítenek megmagyarázni, miért akadt meg az EU bővítési folyamata körülbelül egy évtizeddel ezelőtt. Az utolsó új tagot, Horvátországot 2013-ban vették fel. Miközben a nyugat-balkáni országok többi része kimaradt, annak ellenére, hogy két évtizeddel azelőtt már megkapták a hivatalos meghívást (igaz, némelyikük nem volt különösebben segítőkész a csatlakozási feltételek teljesítésében).
Új geopolitikai helyzet
Most azonban Oroszország Ukrajna elleni háborúja megváltoztatta a helyzetet. Ukrajna néhány nappal az invázió után kérte EU-tagságát, és az EU rekordidő alatt ismerte el tagjelölti státuszát. Ami korábban elképzelhetetlen volt, az hirtelen stratégiai szükségletté vált. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokat követően felálló Európai Bizottság várhatóan a bővítést fogja az egyik legfontosabb prioritásává tenni.
Igaz, ez a változás kockázatokkal jár.
