Sólymos László: Ha Gyimesi érkezése dacára a Szövetségben maradtunk volna, nem tudtam volna a pártra szavazni

Sokáig nyeltek, aztán felálltak és elmentek a Szövetségből – majd az MKDSZ-t átnevezve megalapították a Híd 2023-at, és Mikuláš Dzurindáék oldalán kezdték meg a választási kampányt. Sólymos László, a Híd 2023 elnöke azt mondja, kiszorították őket a Szövetségből, Gyimesi György érkezése pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban. Az új Híddal hosszú távra tervez, a közös magyar képviseletet azonban ma már nem tudja elképzelni.

Sólymos Lászlóval arról beszélgettünk:

• van-e felelőssége a Hídnak a pártszakadásban,
• miért nem próbálták meg belülről pacifikálni a helyzetet a Szövetségen belül,
• lesz-e még tisztán magyar etnikai politizálás Szlovákiában,
• s hogy miért nem a szakmai témákról szólt a szlovákiai magyar politika.

Hogy tud együtt élni azzal, hogy visszakapták az állandó eposzi jelzőjüket a szlovákiai magyar politikában? Ismét önök a magyar politikai képviselet szétverői a másik oldal számára.

Természetesen nem így látom. Én személy szerint 2019-ben azért mondtam le a Híd alelnökeként a pozíciómról, mert úgy éreztem, hogy nem tettünk meg mindent azért, hogy megpróbáljunk megegyezni az MKP-val a 2020-as választások előtt a közös indulásban. 2020 után sikerült. De nem tartott sokáig, mert szétverték.

A 2020-as, csúfos vereség után mi mindent megtettünk azért, hogy megpróbáljuk tető alá hozni az együttműködést, és együtt menjünk neki a következő választásoknak.

2020-ban a Gombaszögi Pikniken mindenki nagyon fogadkozott. Mégis, ennek az egésznek a végeredménye az, hogy három magyar érdekeltségű párt indul a választáson, és a gyakorlatban önök voltak azok, akik felálltak, és otthagyták a Szövetséget.

Így van. Ám én az elejétől kezdve azt mondtam, hogy a Szövetségnek csak gyűjtőpártként van esélye a sikerre,  ha el tudjuk fogadni azt, hogy a másiknak lehet más véleménye. Sajnos a Szövetségen belül, főleg az MKP-ban – s itt főleg Berényi Józsefre és Forró Krisztiánra gondolok –, nem tudták elfogadni a más véleményt. S ennek eredménye az volt, hogy kiszorítottak minket a pártból.

Egyértelművé tették számunkra, hogy nem érdekes, hogy a Híd-platformnak bizonyos kérdésekben mi a véleménye, nem érdekes, hogy miben egyeztünk meg, nem érdekes az alapszabály. Minket kitoltak a pártból, és nem tartom felelősnek magunkat azért, hogy ez így alakult. A Szövetségnek olyan elnöke volt, aki képtelen volt egyben tartani a pártját.

De itt voltak például a megyei választások. Nagyszombat megyében harcoltak Berényi József elnökjelölti indítása ellen, Forró Krisztián áttolta őt. Az eredmény, a szavazatszám pedig végül bizonyos szempontból őt igazolta. Ezt nem tudták lenyelni?

Hiszen lenyeltük. A végén úgy alakult minden, ahogy Forró Krisztián szerette volna. Habár biztos vagyok benne, hogy ha például maga Forró indul a választáson, minimum olyan eredményt hoz, mint Berényi.

De végeredményben lenyeltük a dolgot. Hiszen nem léptünk semmit, végigcsináltuk a kampányt, semmi gond nem volt, a Híd minden egyes jelöltje dolgozott. De a választás után jött az újabb attak, Forró Krisztián és Berényi József felhozták, hogy szüntessük meg a platformokat. Feszültség keletkezett a párton belül, és én teljesen feleslegesnek tartottam ezt az egészet, hiszen volt egy egyezségünk arról, hogy hogyan vágunk neki a választásoknak, mikor fogunk esetleg arról beszélni, hogy megszűnjenek a platformok.

A párton belül azonban állandóan támadták a Hidat. S tudtuk, hogy ha az utolsó csepp is a pohárba kerül, az túlcsordul. Ha Gyimesi Györgyöt is behúzzák a Szövetségbe, akkor a párt egy olyan, szinte szélsőséges nacionalista irányba indul el, amiben mi nem akarunk részt venni. S amit akkor mondtunk, az most megvalósult.

Maradjunk a megyei választásnál. A konszenzusos vélemény a megyei eredmény után az volt, hogy a Szövetséget a közös kínálat miatt választották az emberek. Nem volt hiba feladni ezt Gyimesi miatt?

Nem. Ugyanis látjuk, merre tart a párt. Egyértelmű volt számunkra, hogy a Szövetség elnöke nem tudja kezelni ezt a történetet, nem tudja ezt a pártot úgy vezetni, hogy megmaradjon a színes gyűjtőpárt jellege. Amivel mi szerettünk volna nyitni a választók felé, azt most kizárják. Látjuk, hogyan kommunikálnak, milyen üzeneteket fogalmaznak meg most. Az egész kezd radikális MKP-s jelleget kapni. Mi pedig ebben nem akartunk részt venni, és láttuk, hogy megakadályozni sem tudjuk mindezt – hiszen ők nem tartották be az alapszabályban megfogalmazott egyezségeket.

Forró Krisztián túllépte a hatáskörét. Azt mondta, hogy őt nem érdekli, nekünk mi a véleményünk, akkor is olyan listát ír alá, amilyet akar, függetlenül attól, hogy az alapszabály szerint minden platformnak joga volt beleegyezni vagy elutasítani valaki indítását. Ez a párt így nem szövetség volt, a többség erejével akarták lenyomni a másik véleményt.

De ha bent maradnak, ellen tudtak volna tartani ennek, így szabad utat engedtek neki. Belülről lehet pacifikálni a radikalizálódást, kívülről nem.

Nem tudtuk volna pacifikálni ezt a dolgot.