Egyre több a megszorítás Magyarországon, a kormány próbálja visszaszerezni a választások előtt kiszórt pénzt
Inkább haragudjon mindenki az infláció miatt, mint hogy recesszió legyen és nőjön a munkanélküliség.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Aki figyelemmel kísérte Gömbaszögön Horváth Mihály szlovák és Varga Mihály magyar pénzügyminiszter beszélgetését, Varga szavaiból az optimizmust hallhatta ki: Magyarországon a kormány gazdaságpolitikája megfelelő válaszokat ad a problémákra.
Ez az optimizmus némileg ellentétben áll a legnyilvánvalóbbal: Magyarországon hónapok óta magasan az európai átlag felett van az infláció. Emellett az állam egyre több helyen próbál meg spórolni, adókat emel, támogatásokat vág vissza, és a lakosságot afelé tereli, hogy állampapírban tartsa a megtakarításait, azaz szálljon be még jobban az állam finanszírozásába.
Bár Varga Mihály korábban azt mondta, nem is ismeri a megszorítás kifejezést, ezek az intézkedések tényszerűen megszorítások. Ma két lap, a HVG és a 444 is hosszú elemzést közölt a magyar gazdaságpolitika aktuális helyzetéről és arról, mi vezetett oda, hogy a megszorításokat nem ismerő magyar kormány megszorító intézkedéseket kénytelen hozni.
Visszaüt a pénzszórás
Sztojcsev Iván HVG-s elemzése szerint a kormány most fizetteti ki a magyarokkal, hogy megválasztották, azaz a választás előtti hatalmas költekezés okozta hiányt pótolja a megszorításokkal. 2022 elején a családosok visszakapták az előző évben befizetett személyi jövedelemadójukat, a rendvédelmi dolgozók és a nyugdíjasok is extra juttatásokat kaptak. A gazdaságpolitika a megelőző években pedig „erőltetetten pörgette a gazdaságot, túlságosan is a potenciális kibocsátási szint felett”.
Már ez is eleve csak kedvező világgazdasági folyamatok között volt fenntartható, egy válság esetén viszont nagyon sérülékennyé teszi a gazdaságot, amit az állami beruházásokba öntött összegek és a különféle kedvezményekként osztogatott igyenpénzek fűtöttek.
Haász János a 444-en pedig arról ír, hogy a kormány a megszorításokat úgy kommunikálja, hogy nem az embereket terhelik, hanem a cégeket. A cégek viszont a plusz terheket mindig áthárítják a fogyasztóra: a légitársaságok esetében a repülőjegy árában jelent meg a különadó, a boltok pedig az árstopos termékeken elszenvedett veszteségüket más termékek árának megemelésével kompenzálták.
Az árstopoknak még egy hatásuk volt:
