Erdoğan ellopta a show-t Vilniusban, Ukrajna egyelőre nem kap meghívót a NATO-ba

Kedden kezdődött a NATO-csúcs Vilniusban, aminek a fő témája Svédország NATO-csatlakozása és Ukrajna támogatása lett volna – de végül a csúcs csak ez utóbbiról szólt. Törökország ugyanis – ami Magyarországgal együtt már egy éve halogatja a svéd csatlakozás ratifikálását – hétfő este bejelentette, támogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz.

Fordulat? Nem igazán

Bár a feszültségek miatt – Svédországban Törökország-ellenes tüntetések zajlottak, egy demonstráción nemrég egy Koránt is elégettek, amire fölöttébb érzékenyek az anatóliai politikusok – váratlannak tűnhet, hogy Törökország engedélyt adott a svéd csatlakozásra, Ankarának alapvetően érdeke a svéd NATO-csatlakozás – mondja a Napunknak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Azzal ugyanis, hogy ezt a vilniusi NATO-csúcs előtt jelentette be, Erdoğan maximalizálni tudta a belpolitikai nyereséget. A találkozó látványos hátteret adott a bejelentésnek: Törökországra figyelt az egész világ és az egész NATO, és otthon is jól eladható volt, hogy Erdoğan a NATO-főtitkár és a svéd miniszterelnök mellett állva mondja ki, hogy támogatja a svéd NATO-csatlakozást, majd másnap az Egyesült Államok elnökével is parolázik egyet.

Ebben nemcsak az játszhatott szerepet, hogy a svéd–török tárgyalásokban is Törökországnak kedvező előrelépések történtek, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy Erdoğan az USA részéről biztosítékot kapott arra, hogy Törökország F16-os vadászgépeket vásárolhat.

Egeresi a svéd csatlakozás támogatását nem látja külpolitikai fordulatnak Törökország részéről. Törökország alapvetően a Nyugat részeként tekint magára, és egy erős NATO-ban érdekelt, így a finn és a svéd NATO-csatlakozás is az érdeke. A török vezetés pontosan tudja, hogy a NATO nélkül nem tudná azt az aktív középhatalmi politikát folytatni, amit most a világ legerősebb katonai szövetségének tagjaként folytatnak Oroszországgal szemben vagy más, meghatározó közel-keleti államokkal szemben – magyarázza a szakértő.

A török után már csak a magyar ratifikáció fog hiányozni

Míg Törökország esetében egyértelmű volt, hogy milyen feltételekhez köti a svéd és a finn NATO-csatlakozást, Magyarország esetében ez nem volt így – írja a 444. Magyarországon már 2022 nyarán benyújtották a finn és svéd csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot a parlamentbe, de annak megtárgyalására és az elfogadására hónapokon keresztül nem kerített sort az Országgyűlés. A kormány eleinte „társadalmi egyeztetésre” hivatkozott, majd 2023 elején arra, hogy a Fidesz-frakcióban nincs egyetértés a kérdésben, ugyanis ezen országok politikusai hazugságokat terjesztettek a magyar jogállamiságról.

A finn csatlakozás Törökország és Magyarország általi ratifikálását követően azt mondta a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, hogy egyértelmű koordináció van az ügyben a két ország között, és azzal, hogy Magyarország a jogállamisággal kapcsolatos svéd kritikákra hivatkozva késlelteti a ratifikációt, ki is mondja, hogy a szintén emiatt visszatartott uniós források ügyében akar nyomást gyakorolni a 2023 januárja és júniusa között az Európai Unió tanácsának soros elnökségét ellátó Svédországra.

Olvassa el

A finneknek sikerült, a svédeknek még nem. Az uniós pénzek és egy török alku is állhat amögött, hogy Orbánék még mindig nem hagyták jóvá a svéd NATO-csatlakozást

Egeresi Zoltán azonban a magyar szálat nem dimenzionálná túl, szerinte a Nyugat úgy tekintett a finn és a svéd csatlakozásra, hogy alapvetően