Napunk

Napunk newsfilter: Erdoğan és Orbán sakkban tartja a NATO-t, a maximumot hoznák ki a svéd vétóból

Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor. Fotó - TASR/AP
Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor. Fotó – TASR/AP

1. Követhetetlen játszmává fajul Svédország NATO-csatlakozása. 2. Ukrajnában egy a jelszó – NATO. 3. Simon Zsolték bemutatták jelöltlistájukat.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

 

A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt

1. Követhetetlen játszmává fajul Svédország NATO-csatlakozása

Még a holnapi NATO-csúcs előtt szeretett volna találkozni Ulf Kristersson svéd kormányfő Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, hogy a svéd NATO-csatlakozásról tárgyaljanak. A cél az lenne, hogy Svédország megszerezze a törökök támogatását a NATO-csatlakozáshoz. A találkozó a newsfilter lezárásáig nem ért véget, de érdemes utánajárni a kontextusnak a holnapi csúcs fényében.

Törökország azért blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, legalábbis eddig ezt mondták fő okként, mert a svédek a Kurd Munkáspárt olyan aktivistáit is befogadták, akiket Törökország terroristaként tart számon.

Biztató előjel volt, hogy Erdoğan vasárnap arról beszélt telefonon Joe Biden amerikai elnöknek, hogy Svédország az új terroristaellenes törvény elfogadásával helyes lépést tett a megfelelő irányba.

Ugyanakkor a serpenyő másik felébe kerül és húzza az a tény, amit a törökök szóvá is tettek már, hogy nemrég egy stockholmi mecset előtti tüntetésen a muszlimok szent könyvének, a Koránnak több oldalát is elégették.

Végül, a csúcsra indulva sikerült még egyet fordítani a fennálló helyzeten: Erdoğan a svéd NATO-csatlakozás támogatását a török EU-csatlakozási folyamat befejezéséhez kötötte, amire már 1999, a tagjelölti státusz megszerzése óta várnak.

Ebből is látszik, hogy milyen háttéralkuk előzhetnek meg egy ilyen döntést, és hogy Törökország a lehető legtöbbet ki szeretné hozni ebből a helyzetből. A NATO pedig némileg kényszer alatt áll, hiszen egyrészt fontos lenne számára a bővítés, de még inkább az, hogy egységet tudjon mutatni.

Ennek fényében is nyilatkozták azt a felek Biden és Rishi Sunak brit kormányfő találkozója után, hogy a két ország viszonya sziklaszilárd. És ugyancsak ezt a képet erősíti az is, hogy elfogadnak majd egy védelmi tervet a NATO keleti szárnyának védelmére.

A vilniusi csúcs előtt ezért mindent bevet a NATO, hogy sikerüljön a bővítés, a legfelső szintű találkozók mellett például Hakan Fidan török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is telefonon egyeztetett.

A törökök tervéhez hasonlóval próbálkozik Magyarország is, ám összehasonlítva Törökországgal, ereje csekély, és az EU működési szabályaiból eredő eszközeinek hatékonysága is egyre inkább csökken. Látszik az is, hogy ez a kérdés Törökország, nem pedig Orbánék megnyerésével dől majd el.

Minden bizonnyal megoszlik majd az elemzők véleménye a tekintetben, hogy az Erdoğan által az utolsó pillanatban bedobott cél mit is jelent. Biztosan lesznek, akik ezt vállalhatatlan alkunak tekintik – és annyiban minimum igazuk van, hogy nem elegáns két különálló társulást ilyen feltételek mentén összekötni, még ha a tagországok nagy arányban meg is egyeznek. Olaf Scholz német kancellár is ebben a szellemben reagált török kollégája szavaira.

Azok, akik eleve támogatják a török EU-s ambíciókat, most úgy láthatják, két legyet ütnek egy csapásra. A különutas törökök konszolidálására így nagyobb lesz az esély, nemcsak a NATO, hanem az EU is segítheti az autokrata Erdoğan demokratizálódását.

Az ellenzők is ezt a szempontot emelik majd ki, minden bizonnyal Orbán Viktorra is hivatkozva. Ha egy ilyen kis ország, mint Magyarország pacifikálása ennyi időt és energiát vesz igénybe, egy jelentős haderővel és bár jelenleg gyengélkedő, de fejlett gazdasággal rendelkező ország esetében ez hatványozódni fog, még ha a békítés módszerei ki is alakulnak közben.

De az is elképzelhető, hogy Erdoğanék mindezzel csak időt húznak, és az

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar Fórum

Napunk newsfilter

NATO

Orbán Viktor

Orosz–ukrán háború

Recep Tayyip Erdogan

Simon Zsolt

Volodimir Zelenszkij

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak