Ükapáink még kétpofára ették a mocsári teknőst, amelyet ma már a kihalás fenyeget
Szlovákiában mindössze két olyan helyről tudunk, ahol a mocsári teknős természetes körülmények között szaporodik. Ebből az egyiket, a bodrogközi Tajba természetvédelmi rezervátumot a teljes kiszáradás fenyegeti.
Kevesen tudják, hogy Szlovákia egy keleti és egy nyugati szegletében, Bodrogszerdahelytől, illetve Komáromtól egy kőhajításnyira, a nádasok és lápok sűrűjében egy nagyon ritka teknősfaj rejtőzik. Nem, nem valami megunt ékszerteknős leszármazottai vertek itt tanyát. A mocsári teknősről van szó, az egyetlen Kárpát-medencében is őshonos teknősfajról, amely száz-százötven évvel ezelőtt még hemzsegett a mocsaras-lápos területeken, mára viszont a kihalás szélére sodródott.
E rendkívül értékes hüllő Nigel Marven angol természetfilmes figyelmét is felkeltette, aki 2021 augusztusa óta forgat Szlovákiában. Célja, hogy megismertesse a nézőket szerte a világon ennek a kis országnak a rendkívüli, Európában párját ritkító fajgazdagságával, valamint az itt élő legkülönlegesebb állatfajokkal. Ez utóbbi listára felkerült a fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolt mocsári teknős is, amelyből mára csupán néhány száz vadon élő példány maradt az országban.
Szlovákiában ma mindössze két olyan helyről tudunk, ahol a mocsári teknős természetes körülmények között szaporodik, és ahol életképes, több száz egyedet számláló populáció van jelen.
Az egyik ilyen teknősrezervátum a Komáromi járásban, a másik a Bodrogszerdahely közelében fekvő Tajba természetvédelmi területen található. Csakhogy ez utóbbi élőhely is veszélyben van.
A klímaváltozás áldozata
A 27 hektáros, mocsaras-lápos terület a megváltozott klíma miatt a közelmúltban többször is kiszáradt. Ez pedig a teknősök elvándorlását eredményezte, de mivel máshol sem találtak megfelelő helyet a szaporodásra, a populáció még tovább gyengült.
A terület jelenleg egyetlen folyóval vagy állandó vízforrással sincs közvetlen összeköttetésben, így a holtágban a víz szintje a lehulló csapadék mennyiségétől függ.
A teljes kiszáradás veszélye miatt a vízgazdálkodási vállalat munkatársai eddig kétszer, 2019-ben és 2021-ben szivattyúztak át vizet a Bodrog folyóból a rezervátumba, de ez a megoldás csak átmenetinek bizonyult, emellett pedig igen költséges is.
Idén valamivel jobb a helyzet, mint a korábbi években volt. Júniusban viszonylag sok csapadék esett, így egyelőre nem fenyegeti olyan mértékű kiszáradás a Bodrog holtágát, amilyen az utóbbi aszályos években többször is előfordult.
Viszont mivel az egész Kelet-szlovákiai síkságon jelentősen csökkent a talajvíz szintje az utóbbi időben, hiába a sok csapadék, ha az túl gyorsan szivárog be a talajba.
A tartós megoldásra még várni kell
Az Állami Természetvédelmi Hivatal 2022 májusában közzétett egy dokumentumot, melyben felsorolt néhány tartós megoldást a mocsári teknős élőhelyeinek megóvása érdekében. Az egyik, hogy egy újonnan kiépített csatornán keresztül biztosítanák szükség esetén a Tajba természetvédelmi rezervátum vízellátását, másrészt revitalizálnák a Tice holtágait is Boly, Véke, Zétény, Rad és Szinyér települések környékén.
„Mindkét feladat megoldása folyamatban van” – írta a Napunk kérdésére Kristina Voralová, a Latorca Tájvédelmi Körzet igazgatónője, hozzátéve: a szükséges dokumentáció már elkészült. A tájvédelmi körzet része a Tajba természetvédelmi rezervátum is.
A csatorna kivitelezése a vízgazdálkodási vállalat (SVP) hatáskörébe tartozik. Tomáš Januš szóvivő a Napunknak megerősítette, hogy a LIFE IP NATURA 2000 program keretében már kidolgozták az első projektdokumentációt, a napokban pedig megkezdődött az elvi építési engedélyezési eljárás.
A vízgazdálkodási vállalat küldött egy ortofotót is, amelyen az látszik, hogy a Tajbát vízzel ellátó csővezeték a Szomotori-kanálison, vagyis a Bodrog mellékágán létesített vízszintszabályozó szivattyúállomástól vezetne a rezervátumba, ily módon az országút és a vasút alatt kellene elvezetni.
Az Állami Természetvédelmi Hivatal dokumentumában két határidő szerepel arra vonatkozóan, hogy meddig kell bebiztosítani a Tajba tartós vízutánpótlását: 2025 és 2030. Ugyanakkor az is szerepel benne, hogy az őshonos szlovákiai teknőspopuláció általános állapotát 2027-re elfogadható szintre kell feljavítani. Ehhez viszont a csatornának mielőbb meg kellene épülnie.
Ha a holtág teljes szakaszán lenne állandó jelleggel víz, akkor jó eséllyel gyarapodna a tajbai teknőspopuláció, hiszen visszatérnének azok a hüllők is, amelyek korábban elhagyták a területet – fejtette ki a Napunk kérdésére Milan Novotný helyi önkéntes természetvédő, a Fauna Carpatica Polgári Társulás tagja.
A zoológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy bár egy mocsári teknős sokáig, akár száz évnél tovább is elél, a szaporodási ciklusa igen lassú. A fészekrakástól kezdve csaknem egy év is eltelhet, amíg az új egyedek előmásznak a földből, és csak tízéves korukra lesznek ivarérettek.
Ebből pedig az következik, hogy
