Napunk

Hazudni könnyű, Ockham borotvája pedig egy kitűnő segédeszköz. 10 fontos dolog, amit az iskolában nem tanítanak

Illusztrációs fotó - Unsplash/Siora Photography
Illusztrációs fotó – Unsplash/Siora Photography

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az uralkodó dinasztiák tagjai, az igealakok és a másodfokú egyenletek – csak néhány példája a tipikus iskolai ismereteknek. Most nem azzal fogunk foglalkozni, hogy továbbra is tanítani kellene-e őket az iskolákban, vagy valami modernebbel kellene-e őket helyettesíteni.

Mutatunk tíz hasznos dolgot, amiről nagy valószínűséggel az iskolában nem fogtok hallani.

Sokkal többet is lehetne, ez a tíz nem egy fix válogatás. Nem titkos vagy bonyolult dolgokról van szó, egyszerűen csak nem foglalkoznak velük.

Van olyan, amelyik elméleti jellegű, és az egyetemeken tanítják, míg a többi inkább egy bölcs nagymama tanácsaira hasonlít. Az azonban közös bennük, hogy amikor felnőttkorban – néha idős korban – tudomást szerzünk róluk, rájövünk, milyen jó lett volna, ha ez már korábban megtörtént volna.

1. A legtöbb embernek eszébe sem jutunk

Néha szinte mindannyiunknak van olyan érzése, hogy mindenki minket néz, hogy a figyelem középpontjában vagyunk, ahol könnyen nevetség tárgyává válhatunk, vagy ítélkezhetnek felettünk. Ez nem több, mint illúzió.

Igazából csak néhány ember gondol ránk: a szüleink, a testvéreink, néhány közeli barát, akiket általában egy kezünkön meg tudunk számolni. Rajtuk kívül – lássuk be – többé-kevésbé senkit sem érdeklünk. A közösségi médiában ez duplán igaz.

Még ha történetesen fel is keltjük a tágabb környezetünk figyelmét – jó vagy rossz értelemben –, az általában csak néhány percig tart. Aztán jön a következő hír, és a sikerünk vagy kudarcunk elfelejtődik… hacsak nem emlékeztetjük őket rá saját magunk újra és újra a rossz viselkedésünkkel.

Bizonyára mindenki ismeri az attention whore kifejezést, és nem kell lefordítanunk. Csak akkor kapunk egy kis figyelmet, ha folyamatosan kikényszerítjük. Ez pedig egy óriási ostobaság.

Az a tény, hogy a legtöbb embernek eszébe sem jutunk, elsőre sokkoló lehet, de ha elgondolkodunk rajta, két dologra jövünk rá: először is arra, hogy ez igaz (számoljuk meg őszintén, hogy mi magunk hány emberre gondolunk), másodszor pedig arra, hogy ez egy jó dolog, mivel szabadságot ad nekünk.

A kiváló fizikus, Richard Feynman a következő címet adta az életrajzának: Mit érdekel a mások véleménye? Minket sem kellene, hogy érdekeljen – főleg azért, mert szinte nem is létezik.

2. A munka nagy része csapatmunkából áll

Az iskolában a csapatmunka kivételnek számít, amit időnként kipróbálhatunk. Mindenhol máshol ez alapvető dolog. Az, hogy mennyire tudunk jól kijönni másokkal, általában még fontosabb, mint a szakmai tudásunk.

Vannak olyan emberek, akik okosak, szorgalmasak, és ennek ellenére mégsem találnak jó munkát. Nem illeszkednek be, nem tudnak másokkal együtt dolgozni, nem értik, hogy kompromisszumot kell kötniük. Mindenáron győzniük kell, a legjobbnak kell lenniük. Többször mondják azt, hogy „én”, mint azt, hogy „mi”, és ha egy feladat nem sikerül, akkor „ők”-et használnak.

Figyeljünk erre oda, főleg akkor, ha valamiben nagyon tehetségesek vagyunk. Egyedül gyorsabban járhattunk, de csapatban tovább érhetünk. Elérünk egy határhoz, ahonnan együttműködés nélkül nem juthatunk tovább.

3. Az információkat a minőségük alapján különböztethetjük meg

Először is nyugodtan felejtsük el azokat a kifejezéséket, hogy fake news, hoax, dezinformációk, trollkodás, propaganda vagy hírszerzési játék. Ezek csak felesleges komplikációk.

A hamis információk bármilyen fajtáját általában két jelölővel leírhatjuk, mégpedig a tévedéssel és a hazugsággal. Az, hogy mi a különbség közöttük, a kisgyerekek is tudják. A hazugság egy szándékos és tudatos dolog, a tévedésre viszont ezek egyike sem jellemző. Aki meg akarja érteni a körülötte levő világot, annak jól kell teljesítenie az igazság, a tévedés és a hazugság megkülönböztetése terén.

Gyakran találkozunk valamilyen kombinációjukkal is, azonban azt is könnyen le lehet ellenőrizni. Hazugság plusz igazság egyenlő hazugság. Tévedés és igazság egyenlő kisebb tévedés.

Létezik egy egyszerű kérdés, amely mindig segít az igazságtartalom megítélésében. Feltehetjük annak, akitől az információt kaptuk, vagy saját magunknak is. Ez pedig nem más, mint a „Honnan tudod?”

Például egy YouTube videóban láttad? Ki készítette? Egy olyan valaki, akit ismersz, akiben bízol vagy egy teljesen idegen személy? Hivatkozik valamilyen forrásra vagy egyszerűen csak állít valamit? Más is állít valami hasonlót?

Ez csak elmélkedés a témáról, nincs benne semmi nehéz. Ha egyszer hozzászokunk, automatikusan eszünkbe fog jutni. Sokan azzal számolnak, hogy túlságosan lusták vagyunk ahhoz, hogy elgondolkozzunk. Ne tegyük ezt számukra könnyebbé.

4. Az ostobaságok megcáfolása egy aszimmetrikus probléma

Nagyon könnyű azt mondani, hogy az ember sosem járt a Holdon, és az Apollóról szóló összes hír és riport hazugság, csupán néhány másodpercet vesz igénybe.

Ennek ellenkezőjét bizonyítani

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dezinformáció

Oktatás

Társadalom

Választások

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak