Napunk newsfilter: A státusztörvénnyel az egész országot bünteti a magyar kormány

 

A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd

1. A magyar parlament megszavazta a státusztörvényt

A magyar parlament 136 igen szavazattal kedd délelőtt elfogadta a státusztörvényt, 58-an szavaztak ellene, tartózkodás nem volt. A törvény 2024. január elsejétől lép hatályba.

A Fidesz–KDNP a magyar oktatás nehéz helyzetére egy olyan szabályozással reagált, amit a tanárok többsége elutasít. Olyan, az egész ágazatot és társadalmat érintő problémáról van szó, amelyet a kormánypártok nem vesznek elég komolyan, erőfitogtatással válaszolnak azokra a kihívásokra, amelyek az egészségtelenül megosztott ország minden polgárát (a magyar embereket) érintik, pártszimpátiától függetlenül. Elég nagy a baj, ha azt kell magyarázni, hogy egy ország jövője, versenyképessége, sikere, boldogságérzete miért áll szoros összefüggésben az oktatás formájával és minőségével.

Az elfogadott jogszabály egy újabb felmondási hullámot indíthat el, sok ezer pedagógus jelezte, hogy elhagyja a pályát, ha a parlament megszavazza a törvénytervezetet, holott már most is majd’ 2000 betöltetlen álláshely van az iskolákban.

A sok változás egyik lényegi eleme, hogy a pedagógusok közalkalmazotti viszonya megszűnik, helyette köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba lépnek át. Abban az esetben, ha nem értenek egyet az új státusszal, és nem írják alá a módosítást, nem vállalhatnak munkát pedagógusként.

Hiába tiltakoztak hónapok óta a tanárok és a diákok a törvénytervezet ellen, és hiába szerveztek több tüntetést, a kormányt nem lehetett eltántorítani a szándékától, és keresztülverte a sokszor csak „bosszútörvényként” emlegetett jogszabályt. Névmagyarázat a bosszúhoz: az elégedetlen, lázadozó, polgári engedetlenséghez folyamodó tanárokat akarták megregulázni, eltörölni a közalkalmazotti jogviszonyukat és megakadályozni, hogy újabb sztrájkhullám induljon.

A kormány kommunikációja szerint a pedagógus-életpályáról szóló törvénnyel a cél az, hogy legyen a pedagógusoknak is egy új jogállásuk, amely megteremti az alapját a társadalmi és az anyagi megbecsülésnek.

Milyen változásokat hoz az új törvény? Néhány példa: szükség esetén áthelyezhetik a pedagógusokat a tankerület egyik iskolájából a másikba; bevezetik az iskolákban eltöltendő 33–40 óra kötetlen jelenlét szabályát; meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okokból (l. sztrájk); négy hónapról hat hónapra nő a próbaidő, amely alatt indoklás nélkül el lehet bocsátani tanárokat; az elrendelhető helyettesítő órák száma 60-ról 80-ra emelkedik stb. – csupa olyan módosítás, amely a pedagógusok kegyeit keresi.

Egy biztos, ezzel az új jogszabállyal a jövő nem elkezdődött, hanem befejeződött. Előbb-utóbb ezt a tanárok életét megkeserítő törvényt meg kell majd változtatni.

A tanárok veresége a teljes társadalom veresége, abban a vonatkozásban is, hogy ismét nem álltak ki egy szorongatott, megfélemlített csoport mellett. Mert Magyarországon már mindenki elhitte, hogy a végén győz a NER.