Napunk

A nagy zaj növeli az infarktus vagy a stroke kockázatát. Az ablakok szigetelésével tíz decibellel is csökkenthetjük a zajszintet

A pozsonyi Sánc (Šancová) út. Fotó N - Tomáš Benedikovič
A pozsonyi Sánc (Šancová) út. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

  • Ha zajról van szó, minden decibel számít. Egy tehervonat például nagyjából négyszer akkora zajt kelt, mint egy csendes szoba. Az emberi fül számára azonban a vonat nem négyszer, hanem körülbelül 500-szor hangosabb. Ennek az az oka, hogy a zaj minden 10 decibeles növekedésével a hangerősség érzése általában megduplázódik.
  • Az orvos azt tanácsolja, hogy legalább a nyaralás idején legyünk távol egy kicsit a város zajától. „Ha például a tengerparton napozunk, ne hallgassunk fülhallgatóval hangosan zenét.”

Európában a becslések szerint több mint 100 millió ember (a lakosság ± 20%-a) van kitéve olyan zajszintnek, amely hosszú időn keresztül káros az emberi egészségre.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a magas zajszint növeli a magas vérnyomás, a stroke és a szívroham kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint csak Nyugat-Európában évente legalább 1 millió egészséges életév veszik el a közlekedési zaj miatt.

„Becsléseink szerint évente 48 000 új szívkoszorúér-betegség és 12 000 idő előtti halálozás következik be a környezeti zaj miatt (…) továbbá 12 500 iskolás gyermek szenved olvasási zavarokban a légi közlekedés okozta zaj miatt” – mondta Eulalia Peris, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) környezeti zajjal foglalkozó szakértője 2020-ban.

Környezeti veszély

Mindezek miatt a WHO a zajt a légszennyezés káros hatásai után a második legfontosabb környezeti veszélyként tartja számon.

Hátrány, hogy az ilyen típusú kutatások gyakran csak durva becslésekkel dolgoznak, ezért a számadatokat óvatosan kell kezelni.

E hátrány ellenére ez a cikk megpróbálja elmagyarázni, hogy mit tudunk a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, és milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni a zajt otthon vagy a munkahelyen.

Ennek érdekében megkerestük Ľubica Argalášová orvost és tudóst, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán működő Higiéniai Intézet vezetőjét és Matej Žák akusztikust az AkuDesigntól.

A témával a múlt hónapban a The New York Times is foglalkozott, amely 30 tudóst szólított meg.

A zaj egyéb hatásai

környezeti zaj egy zavaró vagy káros zaj – a kategóriába főleg a közúti forgalom, a repülőterek, a vasút, az ipari létesítmények vagy a helyhez kötött források által keltett zajok tartoznak.

Az emberekre a megengedett zajszint túllépése a szorongás, az irritáció, a feszültség vagy a stressz érzését kelti.

A túlzott zaj az alvás minőségét is csökkenti, és lerövidíti az időtartamát. „A nem megfelelő alvás más tünetekkel – koncentrációs zavarokkal, fokozott fáradtsággal, hangulatváltozásokkal és fejfájással – is jár” – írja Alexandra Filová, Martin Samohýl és Ľubica Argalášová (mindannyian a Comenius Egyetem Higiéniai Intézetéből) a Hygiena című tudományos folyóiratban 2015-ben megjelent átfogó cikkében.

A nagymértékű zaj emellett a memóriára, a figyelemre és a döntéshozatali képességekre is negatív hatással van.

A zaj hatására az idegrendszer túlzottan aktivizálódik, ami gyors szívverésben, megnövekedett vérnyomásban vagy gyulladásos sejtek termelődésében nyilvánulhat meg. Ha ez az állapot hosszú ideig tart, akkor a túlzott zaj gyulladáshoz, magas vérnyomáshoz és az artériákban plakkok felhalmozódásához vezethet. Ezáltal pedig megnő a szívroham vagy a stroke kockázata.

Hogy megértsék, mit okoz a szervezetben a túlzott zaj, a tudósok megvizsgálták az emberek agyát, miközben kellemetlen zajokat játszottak le nekik, például egy fogorvosi fúrót vagy körömkaparást a táblán. A kísérletbe autógyári dolgozókat is bevontak, akiknek a műszakjuk alatt megmérték a vérnyomásukat és a pulzusukat. Alternatívaként egészséges önkénteseknek éjszaka zavaró zajokat játszottak le, például egy fölöttük elhaladó repülőgépet vagy egy vonatot. A kutatók azt találták, hogy másnap ezeknek az alanyoknak másnap magasabb volt az adrenalinszintjük (egy stresszhormon), az artériáik merevek voltak, és a vérükben gyulladás-markereket is találtak.

A European Heart Journal folyóiratban 2020-ban közzétett tanulmány szerint azok az emberek, akik nagy forgalmi zajjal terhelt területeken éltek, nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot vagy agyvérzést öt éven belül.

Egy tavaly született tanulmány, mely 4 millió svájci lakos adatait elemezte, megállapította, hogy 35 decibeltől kezdődően a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázata minden további, közlekedési zajból származó 10 decibel után 2,9%-kal nő.

Halláskárosodás

Ezenkívül a túlzott zaj károsíthatja a hallást. „Akut halláskárosodást okoz a rövid ideig tartó nagy (120 decibel feletti) zajnak való kitettség, például egy robbanás” – mondják Alexandra Filová és munkatársai. „Ha valaki hosszú időn keresztül 80 decibel körüli hangos zenét hallgat, annál krónikus halláskárosodás léphet fel” – mondta Ľubica Argalášová orvos a Denník N-nek.

Az orvos szerint a zenehallgatást fülhallgatóval napi 20 percre kell korlátozni. Azt tanácsolja, hogy olyan fülhallgatókat válasszunk,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Életmód

Építészet

Közlekedés

Szlovákia

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak