Lakossági megtakarításokkal tömné be a költségvetés lyukait a magyar kormány az állampapír erőltetésével
Az állampapír alapvetően egy elfogadott és biztonságos megtakarítási forma, az azonban elég negatív üzenet, ahogy a kormány a pénzügyi edukációra hivatkozva ebbe az irányba tereli a lakosságot.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Magyarországon már évek óta mindent elárasztanak a kormányzati hirdetések, amik általában a magyar kormány világmagyarázatáról tájékoztatnak nagyon egyszerű üzenetekkel. A háború kitörése óta sokáig a szankciókat bíráló hirdetésekkel voltak tele a különféle köztéri és online felületek, jelenleg a belföldi politikai ellenfelekről hirdeti a kormány, hogy – háborúpártiak – lennének.
Az utóbbi hetekben megjelent egy másik hirdetés is, amiben a kormány arra ösztönzi az embereket, hogy vásároljanak állampapírokat.
Vegyen mindenki állampapírt!
A reklámozás egy egészen szokatlan formája volt, amikor nemrég a diákok tanulmányi rendszerén, a KRÉTA-n keresztül kaptak a szülők egy üzenetet, ami arra biztatta őket, hogy érettségire – amikor amúgy is szoktak ajándékot adni – vegynek a fiataloknak állampapírt.
A reklám mellett a kormány konkrét intézkedésekkel is igyekszik az állampapír felé tolni a lakossági megtakarításokat. Június elsejére virradó éjjel megjelent egy kormányrendelet, ami kiszabott egy új adót a lakossági megtakarításokra, előírta a befektetési alapok számára, hogy az eszközeik mekkora részét kell állampapírban tartaniuk, a bankoknak pedig azt, hogy az év utolsó harmadában legalább egy alkalommal „figyelemfelhívó értesítést” kell küldeniük a számlatulajdonosoknak arról, hogy mekkora hozamot értek volna el, ha állampapírban tartják a pénzüket.
Kell a pénz az államnak
Miért történik mindez? A válasz egyszerű: az államnak nagyon kell a pénz – mondja a Napunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök. Negyedik éve hatalmas a költségvetési hiány, az állam pedig mindent megtesz, hogy a lakosság ne a bankoknál, hanem nála tartsa a pénzt – teszi hozzá.
A bankszektort a magyar kormány amúgy sem „szereti”, ez az egyik terület, amit szektorális különadókkal sújt. Az új rendelet egyébként nem vonatkozik az összes megtakarítási formára, hanem csak egy részükre – az egyszerűség kedvéért ezeket nem részletezzük külön; leginkább a bankbetétekről van szó. Továbbá csak a július elseje után lekötött betétek esnek a hatálya alá, az új adó emellett csak a kamatokra vonatkozik, magára a lekötött összegre nem. Kamatadót a kamat után eddig is kellett fizetni, ez 15 százalékos volt, emellé jön még a 13 százalékos „szociális hozzájárulás”. Azaz ha valaki július elseje után leköt 1000 forintot 10 százalékos kamatra, a 100 forint hozam után az eddigi 15 helyett 28 forintot fizet majd az államnak.
De az intézkedés célja nem is feltétlenül a megtakarítások kamatának megadóztatása, hanem az arra való ösztönzés, hogy
