Ha magányosak vagyunk, rövidebb ideig élhetünk. A társas tevékenységeket a gyógyszerekhez hasonlóan kellene felírni, mondja az orvos
Már csak pár óra maradt! Kapcsolódj be közösségi finanszírozási akciónkba, hogy a Napunk 2024-ben is a szlovákiai magyarok hangja lehessen! Minden adományt köszönünk.
A magányérzet és a társadalmi elszigeteltség összefüggésben áll a korai halálozás magasabb kockázatával. Mindez abból a metaelemzésből derül ki, amely nemrég jelent meg a Nature Human Behaviour folyóiratban.
Hasonló tanulmányok már a múltban is készültek, de ez az új elemzés hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával keletkezett.
A korai halálozás kockázata
Az elemzés különbséget tesz a társadalmi elszigeteltség – kevés kapcsolat és kevés vagy semmilyen társas támogatás és kontaktus – és a magány között. Ebben az esetben a személy úgy érzi, hogy egyedül van, miközben sokan lehetnek körülötte.
A szerzők megállapították, hogy a szubjektív magányérzet 14%-kal növelte a korai halál kockázatát. Azon személyek esetében, akik társadalmi elszigeteltségben éltek, tehát nem volt hozzájuk közel álló ember, akire támaszkodhattak volna, a korai halál kockázata 32%-kal volt magasabb.
A férfiakat súlyosabban érintette a társadalmi elszigeteltség, mint a nőket, és 5%-kal magasabb volt náluk a korai halálozás kockázata.
Ezenkívül mind a társadalmi elszigeteltség, mind a magányérzet a rák okozta halálozás megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozható volt. „Ezért rendkívül fontos a rákbetegek társas kapcsolatainak erősítése, hogy meghosszabbítsuk túlélési idejüket” – írják Jiaojiao Zhen és Chen Mao epidemiológusok az eredeti tanulmány kísérőcikkében.
Egy potenciális közegészségügyi válság
A társadalmi elszigeteltség a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozható.
A fentebb említett okok miatt a kínai epidemiológusok úgy vélik, hogy „a társadalmi elszigeteltség és a magány már potenciális közegészségügyi válsággá növi ki magát”.
Egy néhány évvel ezelőtti amerikai elemzés szerint az idősek társadalmi elszigeteltsége évente 6,1 milliárd euró egészségügyi kiadással járt.
A Denník N megkereste a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetét, ők azonban nem gyűjtenek adatokat a társadalmi elszigeteltségről.
90 tanulmány és 2,2 millió ember
Több kínai intézmény kutatója 90 tanulmányt vont be a metaanalízisbe, amelyek 1986 és 2022 között készültek. „90 százalékuk a fejlett országokban készült“, tehát olyan országokban, mint Japán, Finnország, az Egyesült Királyság vagy Dél-Korea – áll a tanulmányban. A legtöbb tanulmány (29) az Egyesült Államokból származott.
A teljes minta 2,2 millió emberből állt. A résztvevők 18 évesnél idősebbek voltak, 70%-uk pedig 50 évnél idősebb. Az egészségi állapotukat a tanulmánytól függően hat hónaptól 24 évig követték.
Minden kutatás prospektív volt, azaz a kísérleti feltételeket előre meghatározták, és az adatokat folyamatosan gyűjtötték. Az ilyen tanulmányok nagyobb bizonyosságot eredményeznek, mint a retrospektívek, ahol a résztvevők egészségi állapotát utólag, az orvosi feljegyzésekből vagy kérdőívek alapján határozzák meg.
Mivel ez az új elemzés csak korrelációs jellegű, nem lehet száz százalékban kijelenteni, hogy
