Napunk

Nagyra fújták a migrációs lufit Szlovákiában, de úgy tűnik, feleslegesen

Menekült a szerb-magyar határon. Fotó - Andrej Bán
Menekült a szerb-magyar határon. Fotó – Andrej Bán

A migrációs nyomás valós és érzékelhető jelenség Szlovákiában, ám az ezzel kapcsolatos hisztériakeltés a kampányban és helyi szinten is felesleges, ráadásul nehezíti a hatóságok munkáját.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

[ Szükségünk van a segítségedre: tegyük együtt jobbá a Napunkot!
Töltsd ki olvasói kérdőívünket! ]

„Komáromban vagyunk a vasúti hídnál. Ahol rendőri jelenlét nincs” – jelenti be drámai hangon Forró Krisztián, a Szövetség elnöke egy migrációnak szentelt Facebook-videójában. „Csak jönnek és jönnek. Csoportba verődve fiatal, egészséges férfiak. Nők és gyermekek nélkül. Félelmet keltve az emberekben” – teszi hozzá Gyimesi György, a párt másik arca egy másik videóban.

Denisa Saková volt belügyminiszter, a Hlas képviselője a napokban még harciasabb volt: operatív megoldásokat, elrettentő intézkedéseket követelt, célzott ellenőrzéseket, őrizetbe vett, visszatoloncolt menekülteket. Milan Mazurek, a Republika képviselője pedig ezernyi és ezernyi potenciális bűnözőről beszélt a parlamentben, akik Szlovákia felé tartanak, és a szlovák hatóságok nem tesznek semmit a megállításukért.

A politikusi kijelentések pedig egyre hangosabban visszhangoznak az emberek között és a közösségi hálón – ráadásul a témát a politikusok nyomán a dezinformációs oldalak is felkapták –, ennek nyomán sok dél-szlovákiai településen, többek közt Komáromban is aktívan zajlik a „migránsfigyelés” és az önszerveződés.

A helyzet pedig első látásra valóban drámainak tűnik: a közösségi oldalak tele vannak menekültcsoportokról készült lesifotókkal, kétes hírekkel arról, hogy migránsok a helyi lakosokat fenyegetik, és hiteles rendőrségi információkkal arról, hogy filmekbe illő autós üldözések után kapnak el embercsempészeket a hatóságok.

A rendőrség ugyanakkor azt mondja: bár valóban probléma az illegális migráció, a helyzet egyáltalán nem annyira drámai, mint amekkorára a politikusok és a dezinformációs média fújja. S ez a hisztériakeltés egyáltalán nem segíti a hatóságok munkáját.

Cikkünkből megtudhatják:

  • hogyan manipulálják a közvéleményt a migrációval kapcsolatos dezinformációk,
  • szükség van-e határzárra,
  • hány bűncselekményt követtek el a menekültek Szlovákiában,
  • hogyan állapítja meg a rendőrség valakiről, hogy szír-e vagy sem,
  • valóban csak „életerős, fiatal férfiak” érkeznek-e Szlovákiába,
  • s hogy hogyan érinti Szlovákiát, hogy Magyarország elengedte az embercsempészeket.

Nő a nyomás

A menekülthullám valóban láthatóan erősödött 2023-ban a tavalyi év hasonló időszakaihoz képest, de nem drámai mértékben: 12 százalékkal többen, 102 ezren érkeztek az EU területére az összes migrációs útvonalon.

A menekültek leginkább a Földközi-tenger középső részén érkeznek Európába, a Frontex szerint január és május között 53 ezer ember érkezett ezen az útvonalon, ami az összes illegális beutazás több mint felét jelenti.

Más útvonalakon ugyanakkor csökkent az érkezők száma: a nyugat-balkáni útvonalon 30 700-an érkeztek, ám ez 25 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Szlovákiát azonban ez jóval kevésbé érinti, mint Magyarországot. Míg a magyar–szerb határon napi 600-700 menekültet fognak el, Szlovákiában heti 650 volt az észlelt bevándorlók átlaga januártól májusig.

Ez a halászhajó süllyedt el Görögország partjainál, fedélzetén menekültek százaival. Fotó – TASR/AP

Politikai szint

„Az országos rendőr-főkapitányságon tudtuk, hogy el fog jönni az a nap, amikor politikai érdekből elkezdenek masszívan visszaélni ezzel a témával” – mondja Hamran István országos rendőrfőkapitány azon a komáromi sajtótájékoztatón, melyen igyekezett „helyre tenni” néhány dolgot.

Denisa Saková (Hlas) korábbi belügyminiszter például azt mondta nemrégiben egy vitaműsorban, hogy erőteljesebben kellene foglalkozni az úgynevezett readmisszióval – azzal az eljárással, mely lényegében visszaküldi az adott menekültet a legközelebbi országba, melyből érkezett. Saková szerint Hamranék nem gyakoroltak elég nyomást a magyar rendőrségre – a magyar fél ugyanis elzárkózik attól, hogy átvegye a Szlovákiában elfogott, Magyarországról érkező menekülteket.

Hamran István ezzel kapcsolatban azt mondta: Pintér Sándor magyar belügyminiszter határozottan elzárkózott ettől a lehetőségtől, ráadásul a magyar fél szerint egész Európában működésképtelen a readmissziós rendszer. Tavaly például először történt meg, hogy Németország a readmissziós megegyezések alapján Csehországba fordította vissza az érkező menekülteket, Csehország pedig Szlovákiába.

A readmissziós eljárás nem kötelező, hanem önkéntes alapú – ráadásul együtt jár azzal, hogy az adott országnak gyakorlatilag adminisztratív szinten ki kell toloncolnia a menekültet. A háborús zónákból érkező szírekre és afgánokra azonban ez nem vonatkozhat, őket oltalom illeti meg az EU területén, hiszen hazájukban veszély fenyegeti őket.

Saková szerint a menekülteket rendőrségi őrizet alá kell helyezni, hogy megállapíthassák kilétüket. Hamran szerint azonban ez a törvény szerint lehetetlen: ők annyit tehetnek, hogy előállítják a menekülteket és megállapítják, van-e adminisztratív akadálya a kitoloncolásuknak. Ha van – például szíriai menekültek esetében –, akkor nem lehet őket kitoloncolni. A rendőrkapitány egy másik hoaxot is igyekezett cáfolni, nevezetesen, hogy minden menekült szíriainak vallja magát, így egyiküket sem tudják kitoloncolni. Hamran szerint valóban vannak ilyen esetek, ám csak az összes eset 20 százalékát teszik ki, ráadásul a rendőrség nagy biztonsággal meg tudja állapítani egy menekültről, hogy szír-e vagy sem.

Damián Imre, Hamran István és Keszegh Béla. Fotó – TASR

Ezt kihallgatásokon teszik meg, a rendőrségi tolmácsok például a beszélt dialektus alapján tudják megállapítani a menekültek hovatartozását. Ráadásul minden menekültet ellenőriznek az Interpol adatbázisában és a Schengeni Információs rendszer nyilvántartásában – a múltban így már kiszűrtek olyan embereket, akiknek közük lehet terrorszervezetekhez, őket fogva tartják.

Hamran megemlítette azt is, hogy a csehek kipróbálták azt az ötletet, melyet Saková is hangoztat: a menekülteket rendőrségi őrizet alá, gyűjtőtáborokba helyezték és korlátozták személyi szabadságukat. A cseh bíróságok azonban kimondták, hogy ez az eljárás törvényellenes – így le is tettek róla.

Egy „támadás” anatómiája

A migráció politikai tematizálása helyi szinten is hatalmas hullámokat ver – és ezzel együtt nagyon gyakoriak az álhírek és a féligazságokon alakuló dezinformációk is. Hamran István szerint a szlovák rendőrség egyetlenegy olyan esetet sem ismer az elmúlt két évből, ahol migránsok bűncselekményt követtek volna el Szlovákia területén.

Szabálysértésből is csak kettő volt: az egyik ilyen esetben egy menekült ropogtatni valót emelt el egy boltból, nagy valószínűséggel azért, mert nem volt tisztában az automatikus kasszarendszer működésével – a ropit később kifizette. A tereptapasztalatokkal rendelkező rendőrök szerint még csak verbális agresszió sincs, a menekültek együttműködők, sőt, gyakran maguk keresik a kapcsolatot a hatóságokkal.

A helyi „migránsfigyelők” azonban gyakran komoly bűncselekményekkel is igyekeznek meggyanúsítani a menekülteket. Komáromban erre több példa is akad: a város polgármesteri posztját tavaly megpályázó, akkor függetlenként induló Etheykatz Tímea például kifejezetten aktívan foglalkozik a migrációval közösségi oldalán. Etheykatz – aki Miroslav Radačovský, volt ĽSNS-s EP-képviselő Slovenský Patriot elnevezésű minipártjának tagja lett azóta – a Facebookon hozott nyilvánosságra egy történetet arról, hogy illegális migránsok támadtak meg és zaklattak egy komáromi nőt, akinek egy közeli boltba kellett menekülnie.

Ezt az ügyet Hamran István is megemlítette a sajtótájékoztatón – és elmondása szerint az egész sztori egészen másképp történt, mint ahogy az terjedni kezdett a világhálón.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Hamran István

Menekültek

Migráció

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak