Cukor és ostor – idén talán az előbbiből is jut már valamennyi Magyarországnak a visszatartott források ügyében, de egyelőre nem látszik a megegyezés
A tárgyalásokkal megbízott Navracsics Tibor szerint azonban minden a tervek szerint halad, idén 1,5 milliárd eurónyi forrás érkezésére számít. Egy brüsszeli tudósítóval, két magyar és egy szlovák EP-képviselővel jártuk körbe, hol tarthat Budapest és Brüsszel tárgyalása.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
[ Szükségünk van a segítségedre: tegyük együtt jobbá a Napunkot!
Töltsd ki olvasói kérdőívünket! ]
A magyar játékkaszinók és online kaszinók adójának 3 százalékát eddig játékosvédelmi vagy karitatív célokra kellett fordítani, de a kormány egy hétfőn megjelent rendeletében úgy döntött, hogy ez a pénz ezentúl a rezsivédelmi alapba megy.
Ez a legutóbbi példája annak, ahogy a kormány igyekszik forrásokhoz jutni, amikkel betömködi a költségvetésen a lyukakat. A különadók mellett a kormány a lakossági megtakarításokra is vetett ki adót, és arra ösztönzi az embereket, hogy állampapírban tartsák a megtakarításaikat, azaz szálljanak be az állam finanszírozásába.
A forráshiány fő oka pedig az, hogy egyelőre nem érkezik pénz az EU-tól.
Mint ismert, közel 30 milliárd eurónyi uniós forráshoz nem fér hozzá Magyarország. A 2021–2027-es költségvetési ciklusból járó 13,3 milliárd eurónyi fejlesztési támogatás 55 százalékát fagyasztotta be Brüsszel – ezek feloldásához 17 reformot kell teljesítenie a magyar kormánynak. De a maradék 45 százalékhoz sem fér hozzá Magyarország, mert a Bizottság szerint a magyar igazságszolgáltatási rendszer nem felel meg az ún. horizontális feljogosító feltételeknek.
Bár a magyar helyreállítási tervet decemberben a Bizottság elfogadásra javasolta, és a Tanács meg is szavazta azt, az 5,9 milliárd eurós vissza nem térítendő forrást és a 9,6 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt Magyarország csak a 27 ún. szupermérföldkő teljesítése után tudja lehívni – ezek átfedésben vannak a fejlesztési források feltételeként szabott 17 reformmal.
Decemberben a kormány megpróbálta sikerként eladni az egyezséget, de az inkább Brüsszel győzelmeként értelmezhető, hiszen Magyarország nem fért és azóta sem fér hozzá a forrásokhoz, viszont feloldotta a vétóját a globális minimumadó ügyében, és megállapodás született az Ukrajnának nyújtandó közös hitelfelvétel ügyében is.
A magyar kormány akkor azt kommunikálta, hogy tavaszra sikerülhet teljesíteni a források feloldásához szükséges feltételeket, azonban konkrét eredmény azóta sincs, sőt úgy tűnik, Brüsszel csak még inkább bekeményített: Magyarországot kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa felsőoktatási pályázatokból is arra hivatkozva, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratórumaiban aktív politikusok ülnek.
Magyarország vállalta, hogy Brüsszel kívánságának megfelelően átalakítja az összeférhetetlenségi szabályokat, de ez azóta sem történt meg, miközben vészesen közeleg a jövő évi pályázatok szerződési határideje: ez július 15 – ha addig nincs megállapodás, a magyar felsőoktatás elesik ezektől az uniós forrásoktól.
Az egyszerűbb eset: az igazságügyi reform
De mi a késlekedés oka? Brüsszel szerint a magyar kormány nem teljesíti a régóta egyértelmű feltételeket, a magyar kormány szerint Brüsszel áll elő újabb és újabb feltételekkel.
Az Európai Bizottság azt mondja, a magyar kormánytól várja az elfogadott jogszabályokat, mert a Bizottság csak akkor tudja értékelni a vállalások teljesítését, ha azok meg is valósultak, és nem csak tervekről van szó – mondja a Napunknak Arató László, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója, hozzátéve, hogy a jogszabályok tartalmát egyébként a magyar kormány előre egyeztette a Bizottsággal. Ezek az egyeztetések már lassan egy éve folynak, idén márciusban volt a legutóbbi olyan kör, amikor a Bizottság elmondta, hogy mire van szükség a 27 mérföldkő teljesítéséhez.
Azt, hogy „Brüsszel” mindig új feltételeket állítana, a Bizottság rendszeresen cáfolja és azt mondja, a magyar kormány hónapok óta pontosan tudja, mire van szükség, és ez nem változott.
Az igazságügyi reform, amihez a fejlesztési pénzek feloldását kötötte a bizottság, már megvalósult, ezeket a jogszabályokat már elfogadta a parlament. Ahhoz, hogy ebből kifizetés legyen, a kormánynak be kell nyújtani a számlákat, ezek birtokában a Bizottság megnézi, hogy teljesültek-e a feltételek, ez alapján döntenek a kifizetésről – magyarázza Arató László. Ez a legegyszerűbb kör, ehhez csak a Bizottságra és Magyarországra van szükség.
Ez a reformcsomag július elsejével lép hatályba, onnantól fogva a Bizottságnak két hónapja van, hogy kiértékelje – ezt már Ujhelyi István EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakció tagja mondja. Mint fogalmaz, a kiértékelés eltarthat két hónapig is, vagyis legkorábban szeptemberben jöhet pénz. Az EP-képviselő szerint elképzelhető, hogy akár rövidebb idő alatt is dönt a Bizottság, ugyanakkor Ujhelyi arra számít, hogy a többi forrást nem fogják feloldani, és 2023 végéig több pénz biztosan nem érkezik Magyarországra.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, a Renew Europe frakció tagja szerint is a befagyasztott források ezen részéhez juthat hozzá a legkorábban Magyarország, de ő úgy látja, „ez várhatóan nem idén lesz”. A képviselő szerint a kormány, ha akarná, néhány hónap alatt teljesíteni tudná az összes feltételt.
„Csakhogy egyértelmű, hogy a kormánynak ez nem célja: a magyar kormány az elmúlt években inkább lemond az uniós pénzekről, és inkább »vészforgatókönyvvel« készül, mintsem hogy a saját antidemokratikus túlhatalmáról lemondjon, vagy legalábbis az európai normáknak megfelelően csökkentse” – írta a Napunknak Cseh Katalin.
A magyar kormány mindenesetre már elkezdte kiküldeni azokat a számlákat Brüsszelbe, amiket a visszatartott források ezen részéből szeretnének kifizetni.
