Hivatalos: Zuzana Čaputová nem indul a 2024-es államfőválasztáson
Nem indul a 2024-es államfőválasztáson Zuzana Čaputová, aki így 2024. június 15-ig marad Szlovákia köztársasági elnöke.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Zuzana Čaputová döntését személyesnek nevezte és azzal indokolta, hogy nem lenne ereje arra, hogy ellássa funkcióját. „A döntésem bejelentése előtt fel kellett becsülnöm az erőmet a következő hat évre. Őszinte mérlegelés után ma már tudom, hogy nem lenne elegendő erőm egy újabb mandátumhoz“ – mondta Čaputová, aki arra kérte az embereket, a döntésére ne tekintsenek úgy, mint annak a bizonyítékára, hogy tisztességgel nem lehet sikert elérni.
Čaputová a bejelentést követően elmondta: döntése, hogy nem indul a 2024-es államfőválasztáson nem jelenti azt, hogy feladja az eszméit vagy az azokba az értékekbe vetett bizalmát, amelyeknek egész szakmai és magánéletét alárendelte. „Államfői mandátumom előtt és alatt is igyekeztem segíteni a szlovákiai demokráciát és igazságosságot, és azt követően is így teszek“ – fogalmazott a köztársasági elnök.
Támadások kereszttüzében
Zuzana Čaputová 2019. június 15-én tette le hivatali esküjét a Szlovák Filharmónia épületében, ahol aznap a köztársasági elnök beiktatásának apropóján ünnepi ülést tartott a parlament. Andrej Danko (SNS) házelnök bő lére eresztette mondandóját, így Čaputová csak pár perccel a tervezett déli tizenkettő után tehette le esküjét.
„Ígérem, ahogy eddig is tettem, a jövőben is igyekezni fogok felülkerekedni a személyes támadásokon, és szem előtt fogom tartani, hogy nem ezek miatt vagyok itt, hanem azért, hogy az embereket szolgáljam“ – mondta beiktatási beszédében Čaputová, akit azóta számtalan támadás ért, ahogy a családját is. Az idő előrehaladtával ezek a verbális támadások és fenyegetések egyre intenzívebbek és erőteljesebbek lettek. Névtelen kommentelők és országos politikusok kijelentéseit is beleértve.
Egyre többször fogalmazódott meg a kérdés, hogy a közvélemény efféle megnyilvánulása befolyásolja-e Čaputovát a döntésében. A köztársasági elnök elismerte, hogy a személyét, illetve a családját ért támadások szerepet játszanak abban, hogy ismét nekivág-e a 2024-es választásnak, ugyanakkor hozzátette, hogy nem ezek a hangok fogják eltántorítani.
„Nagyon rossz jel lenne, ha bárki azt gondolná, hogy a politikai küzdelmeket így lehet hatékonyan megvívni. Sokkal tágabb aspektusok mentén kell átgondolnom ezt a kérdést: van-e elég erőm ahhoz, hogy továbbra is szolgáljam az országot“ – fogalmazott egy interjú során.
Čaputovát már a kampányidőszakban is sorra érték a támadások, de ahhoz már (sajnos) hozzászoktunk, hogy a választások előtt gyakran kiéleződik a helyzet. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt egyre frusztráltabb társadalmat azonban az időközben ellenzékbe került Smernek, azon belül is a párt elnökének, Robert Ficónak sikerült még inkább az államfő ellen hergelnie.
