A Progresszív Szlovákia támogatottsága 15 százalék fölött, ezzel megelőzte a Hlast. A Szövetség a hidasok nélkül gyengült
Ha ma tartanák a parlamenti választást, nehéz lenne összerakni a parlamenti többséget. A Smernek még akkor sem lenne meg, ha a Hlas koalícióra lépne a Republikával, amit Peter Pellegrini jelenleg elutasít, derül ki az Ipsos ügynökség felméréséből.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
[ Szükségünk van a segítségedre: tegyük együtt jobbá a Napunkot!
Töltsd ki olvasói kérdőívünket! ]
Az Ipsos ügynökség júniusi felmérése alapján, nyolc párt szerezne parlamenti mandátumot, ha júniusban tartanák a parlamenti választást. A voksolást 18,9 százalékkal a Smer nyerné meg, Robert Fico pártjának támogatottsága, az Ipsos májusban mért adataihoz képest, kereken 2 százalékot ugrott.
A Progresszív Szlovákia (PS) 15,5 százalékra emelkedett a májusi 13,3 százalékról, ezzel pedig a második legerősebb párt a legfrissebb felmérés alapján. A Smerhez hasonlóan a PS támogatottsága is két százalékpontot emelkedett, bár a májusi adat akkor csökkenést mutatott.
Peter Pellegrini pártja most csak a harmadik helyre futott be, a Hlas támogatottsága közel egy százalékponttal csökkent. Májusban egyébként a kevésbé releváns NMS Market Research már bemérte a PS és Peter Pellegrini pártjának helycseréjét, akkor a Smer 21,3%-kal nyerte volna meg a választást, őket a PS követte volna 14,2%-kal és a Hlas 14%-kal.
A Szövetség támogatottsága májusban még 3,8 százalékon állt, júniusban viszont a megkérdezetteknek már csak a 3,1 százaléka voksolt volna a gyűjtőpártra, melyhez a két felmérés között csatlakozott Gyimesi György, ugyanakkor a Híd-platform több tagja viszont távozott a tömörülésből és újraalapította a Híd pártot.
A Republika ismét megőrizte negyedik helyét, bár a támogatottsága 9,1 százalékról 8,3 százalékra csökkent. A Hlas és a szélsőségesek szavazótáborának egy része is a Smerhez vándorolhatott át.
Felfelé mozdult el a Richard Sulík vezette SaS, mely 6,1 százalékról jelenleg 7,2 százalékon áll. Ugyanilyen támogatottságot ért el a júniusi felmérésben Borsi Kollár Sme rodina pártja is, melynél (7,5%) elenyésző a támogatottság változása. Hibahatáron belüli a KDH és a Demokrati, valamint az SNS támogatottsága.
Patthelyzet lehet
A Smer és a PS támogatottságának emelkedésétől eltekintve, nincs jelentősebb mozgás a pártok körül, nem lehet kizárni, hogy patthelyzet alakul ki a választásokat követően. A Denník N információi szerint OĽaNO-ban terítéken van a hármas koalíció gondolata, vagyis Igor Matovič pártja koalícióban indulná a Za ľudí és a Keresztény unió pártokkal. Ha így döntenének, akkor a parlamentbe jutáshoz 5 helyett, 7 százalékos támogatottságra volna szükségük.
Jelen állás szerint Robert Fico nehezen tudna kormányt alakítani, pártja 34, a Republika 15, a Hlas 26 mandátumot szerezne, a három pártnak egyszerű többsége sem lenne a parlamentben. Ráadásul Pellegrini már több alkalommal úgy nyilatkozott, hogy a Smert nem utasítja el, de a Smer-Republika koalícióhoz nem csatlakozna.
A jelenlegi ellenzéki pártok sem tudnák a kormányzáshoz szükséges többséget összerakni, hiszen PS 34, az SaS és a Sme rodina 13-13, az OĽaNO 11, a KDH pedig 10 képviselői helyet szerezne. A számok alapján a PS, a Hlas, az SaS és a KDH, illetve a PS, a Hlas, az Sas és Sme rodina lenne képes kormányt alakítani.
Magyarok távol a küszöbtől
Az SNS és a Demokrati számára még pislákol némi reménysugár a parlamentbe jutáshoz, de jelentősebb erősödést nem tudtak eddig felmutatni.
A magyar pártok egyelőre a 4 százalékot sem közelítik meg. A Szövetség támogatottsága csökken, 3,1 százalékon áll. Úgy tűnik, azzal sem érnek el áttörést, hogy Gyimesi Györgyöt felveszik a listára. Ellenben a Híd-platform egy részének kiválásával, ténylegesen szavazókat veszíthetett el a párt.
Simon Zsolt Magyar Fóruma és a körülötte csoportosuló törpepártok, illetve Mikuláš Dzurinda és a Híd közös listájának támogatottsága jelenleg ennél is alacsonyabb.
Esélyek
A pártok esélyeiről az úgynevezett „széles potenciál" árulkodhat, amelyet az Ipsos rendszeresen mér, és amely a pártok esélyeiről árulkodik. A felmérésben egy választópolgár több pártot is megnevezhetett, amelyekben gondolkodik - ez az úgynevezett második vagy harmadik választás. A széles potenciál azt tükrözi, hogy hányan jelölték meg az adott pártot nemcsak első, hanem második és harmadik opcióként.
A legnagyobb potenciállal a Smer bír, saját szavazóin kívül bizonyos körülmények között abból is profitálhat, hogy a Hlas szavazóinak egyharmada, a Republika szavazóinak 40 százaléka, az SNS szavazóinak 40 százaléka, de például a Sme rodina támogatóinak tizede is második vagy harmadik választásként tekint rá.
A Hlas viszonylag nagy potenciálját viszont az képezi, hogy a Smer szavazóinak egyharmada, de a Sme rodina támogatóinak egyötöde is elfogadja alternatív választásként.
A PS nemcsak a preferenciáikat növeli hónapról hónapra, hanem a választási potenciálját is, amely már közel 25 százalékos. Ez azonban a pártra szavazók maximális száma, ami gyakorlatilag elérhetetlen cél. Az SaS szavazóinak több mint fele, a Demokrati támogatóinak egyharmada, valamint a Hlas szavazóinak egytizede vallja a PS-t második vagy harmadik választásnak.
A Republika és Andrej Danko SNS-ének viszonylag széles potenciálja is szembetűnő. Ez mindkét esetben elsősorban annak köszönhető, hogy ezeket a pártokat a Smer szavazói közelinek tartják. A Republikát Fico támogatóinak 30 százaléka, az SNS-t 20 százalékuk ismeri el alternatív választásként.
Az Ipsos június 12. és 16. között 1 001 válaszadó kérdőíves megkérdezésével készítette a felmérést.
