Értetlenséggel és aggodalommal fogadták a magyar írók, hogy a legnagyobb könyves cég is a Fideszé lett

A Libri vezetői azt állítják, nem lesz változás a könyvkiadó irányultságában, miután a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium többségi tulajdonossá vált. A szerzők szkeptikusabbak.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
[ Szükségünk van a segítségedre: tegyük együtt jobbá a Napunkot!
Töltsd ki olvasói kérdőívünket! ]
Egy nappal az idei Ünnepi Könyvhét után robbant a hír, hogy az egyik vezető magyar könyvkiadó- és könyvesboltlánc, a Libri többségi tulajdonosává válik a Fidesz-közeli tehetséggondozó akadémia, a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Az MCC leányvállalata megvásárolta a SQ Invest Kft.-től a Libri Csoport részvényeinek 67,48 százalékát, így korábban vásárolt tulajdonrészével együtt a kiadói csoport 98,41 százalékos tulajdonosává vált.
A Libri Csoportot 2011-ben Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely tulajdonosa és Sárközy Bence, a Magvető korábbi főszerkesztője alapította. A későbbi terjeszkedés során a csoporthoz kerültek egyebek mellett olyan jelentős kiadói műhelyek is, mint a Jelenkor, a Helikon vagy a Pesti Kalligram. Ezeknél a kiadóknál jelennek meg a kortárs magyar szépirodalom olyan kiemelkedő szerzői, mint Nádas Péter, Kukorelly Endre, Németh Gábor vagy Tompa Andrea.
Az MCC 2021 áprilisában vált a Libri Csoport kisebbségi tulajdonosává.
Az elmúlt években komoly terjeszkedésbe kezdett az MCC Magyarországon és a határon túl is, többek között Szlovákiában – arról, honnan hova jutott az intézmény, és hogy hamarosan Dunaszerdahelyen is képzést indítanak, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Pesti Kalligram többségi tulajdonosa, Mészáros Sándor szerint a könyvkultúrára nagyon rossz hatással lesz a váltás, már azt is jó eredménynek lehet majd értékelni, ha ezt a rendszert meg tudja őrizni a szakma. Péterfy Gergely, a Kalligram szerzője úgy véli, „előre látható volt, hogy a NER étvágya nem kíméli majd a kultúra egyetlen szeletét sem, nem nyugszik, amíg egész Magyarországot fel nem zabálta”. Peer Krisztián, a Jelenkor szerzője szerint pedig a Libri magának kereste a bajt.
A vezetők folytatják
A Libri tulajdonosváltásával kapcsolatban kedden megszólalt a kiadó ügyvezetője, Sárközy Bence is. Sárközy szerint a vállalat operatív vezetésében nincs változás, ő is és a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t vezető Kovács Péter is felkérést kapott a folytatásra. „Nem számolok változással, mert leszögeztem, csak úgy tudom a jövőben is végezni a munkát, ahogy eddig – mondta a 24.hu-nak Sárközy. – Ügyvezetőként én hivatalosan megkértem a teljes menedzsmentemet, hogy maradjanak, ahogy információim szerint a kereskedő cégben is ez történt, eddig senki nem jelezte, hogy távozna a tulajdonviszonyok megváltozása miatt.”
Az ügyvezető szerint a szerzők számára az a legfontosabb, hogy ő és a szerkesztők maradjanak a helyükön.
„A szerzők a kiadói szakemberekkel és velem állnak kapcsolatban, őket tehát az érdekli elsősorban, hogy én és a szerkesztőink a helyünkön maradunk-e, és ugyanazzal a szakmaisággal gondozzuk-e a jövőben is a szövegeiket” – mondta Sárközy.
A 24.hu-nak azt is elmondta, amikor a menedzsmenttel egyeztetett a tranzakció előtt, azt kérték tőle, folytassa ugyanazoknak a szerzőknek a kiadását, ugyanazon a színvonalon, mint az elmúlt 12 évben.
Közép-európaiság, kapitalizmus és a NER
Az 1991-ben Pozsonyban alakult Kalligram kiadó jogutódja a szlovák Absynt kiadó és a Dunaszerdahelyen működő Kalligram PT mellett a Pesti Kalligram. Annak idején a kiadó fő programja a közép-európai együttműködés gondolata volt, igazi műhelyévé vált a cseh, lengyel, szlovák és magyar gondolkodóknak. Most ennek egyik ága is közel került a V4-ek körében is egyre inkább elszigetelt Orbán rendszeréhez.
Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram többségi tulajdonosa és igazgatója szerint nagyon váratlanul és hirtelen történt ez a tranzakció. „Azt gondoltam, hogy a válság idején nem fognak ennyi pénzt invesztálni ebbe, de csalódnom kellett. A következő választás utánra tettem, hogy ez bekövetkezik” – mondta a Napunknak az igazgató, aki szerint közrejátszhatott az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem nézte jó szemmel azt, hogy a Libri, amely a Covid után még növekedett, most már a könyvpiac erős felét lefedte.

Hasonlóan nyilatkozott a Napunknak Peer Krisztián, a Jelenkor szerzője is, aki úgy véli, első körben a bolthálózat megszerzése lehetett a szándékuk, mert sok pénz van benne. „Több ilyen történetet is láttunk… Beszéltem a Jelenkor szerkesztőjével, Nagy Boglárkával, aki biztosított arról, hogy belső megállapodásokat kötöttek, hogy a szakmai munkába nem szólnak bele. Hiszem, ha látom… Nem ilyennek ismertem meg a NER működését. Nem volt még olyan, hogy ahová betették a lábukat, az megmaradt annak, ami volt. A másik ok pedig, ami emögött áll, az lehet, hogy úgy gyűlölik az egészet, ahogy van.”
Peer szerint a Libri magának köszönhette a bajt,