Szlovákiában és Magyarországon is felemészti az infláció az emberek jövedelmét
Itthon az elemzők az uniós forrásoktól várják a gazdasági növekedést, Magyarország pont ezekhez nem fér hozzá még mindig.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A Szlovák Statisztikai Hivatal kedden hozta nyilvánosságra a legfrissebb kiskereskedelmi adatait. Eszerint áprilisban 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalma az előző évhez képest, azaz nagyjából tizedével kevesebb terméket vásároltunk, mint 2022 áprilisában. A kiskereskedelmi forgalom január óta folyamatosan csökken.
A Denník E cikke szerint decemberig az emberek a járvány alatt felhalmozott megtakarításaikból költöttek, ezek azonban az év elejére kimerültek. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a háztartások fogyasztása mostanra összeomlott. Mindennek az oka, hogy az árak gyorsabban nőnek, mint a bérek, azaz a reálkereset csökken: ugyanannyi pénzből kevesebb árut lehet vásárolni. Amíg ez így marad, addig a háztartások fogyasztása lefelé fogja húzni a gazdasági növekedést is.
Magyarországon is hasonló a helyzet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban 12,6 százalékkal kevesebb árut vásároltak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelem forgalma 2022 júniusa óta minden hónapban kisebb, mint egy évvel korábban volt, pedig ételre egész biztosan mindenkinek muszáj költenie – írja a HVG. Az emberek a boltok kasszáinál úgy fizetnek egyre többet, hogy egyre kevesebb terméket vásárolnak. 2022 közepe óta minden hónapban nagyjából annyi vagy még több pénzt hagynak a boltokban, amennyiért 2021 decemberében a karácsonyi nagybevásárlásokat intézték.
Itthon a növekedést az uniós forrásoktól várják, amiket Magyarország még mindig nem kapott meg
Szlovákiában a pénzügyminisztérium 2023-ra 1,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált februárban, Magyarországon is 1,5 százalékos növekedéssel számol a kormány. De míg nálunk a szakértők is reálisnak tartják ezt a becslést – a Slovenská sporiteľna elemzője, Matej Horňák 1,5 százalékos növekedésre számít – addig Magyarországon az elemzők a Portfolio összesítése szerint átlag 0,5 százalékos növekedésre számítanak.
Az látszik, hogy a gazdasági növekedést nem fogja felfelé húzni a háztartások fogyasztása sem Szlovákiában, sem Magyarországon. 2023-ban Szlovákiában a gazdasági növekedés motorja leginkább az uniós források elköltése lehet. A szakértői kormány egyik prioritása is ezek hatékony felhasználására fókuszál.
Magyarország viszont egyelőre nem kapja meg ezeket a forrásokat. Varga Mihály pénzügyminiszter a május 25-i kormányinfón azt mondta, nincs B-terv, mindenképp számolnak ezekkel a forrásokkal. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormányközeli Világgazdaságnak adott szerdai interjújában arról beszélt, hogy a külföldi működőtőke kiválthatja az uniós forrásokat, amik szerinte egyébként is jobb hatással vannak a gazdaságra, mint az uniós források.
A fogyasztás csökkenése visszafogja az inflációt, de ez nem jó hír
Az, hogy az emberek egyre kevesebbet vásárolnak, lefelé húzhatja az árakat: a boltok hiába emelik az árakat, ha az embereknek nincs miből vásárolni. Így ha azt akarják, hogy valaki megvegye az árujukat, csökkentik vagy legalább nem emelik az árakat. Ez azonban érthető módon mégsem jó hír.
Magyarországon külön nehéz helyzetbe kerülnek a boltok: a kormány nemrég határozott arról, hogy megemeli a kiskereskedelmi különadó mértékét. Azaz a boltok amellett, hogy nem lesz hová árakat emelniük, még több adót lesznek kénytelenek fizetni. Az Auchan, a Penny Market és a Spar már a tavalyi évet is veszteséggel zárta, a jelenlegi helyzethez az Aldi és a Lidl tudott leginkább alkalmazkodni.
