Sátor Lajos villája körül felpezsdült az élet, pedig a maffiózó polgármester többi vagyonával együtt már az is az államé
A gyilkosságok megrendeléséért jogerősen elítélt Dora Ferenc korábbi alsóhatári polgármester vagyonát elkobozta az állam, ám Alsóhatáron mégis furcsa dolgok zajlanak a Dora telkén épült egykori Sátor-villa környékén.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Masszív fémkerítést húztak fel az elmúlt hónapokban azon a telken a galántai járásbeli Alsóhatár szélén, ahol a fák közé rejtve, a vizslató tekintetektől biztos fedezékben, csak földutakon megközelíthető területen Sátor Lajosnak, a hírhedt dunaszerdahelyi maffiavezérnek a félbehagyott titkos villája áll. Az illegálisan felhúzott épület évtizedekig üres volt – a kapuját akkor zúzták be a rendőrség rohamjárművével, amikor 2002 nyarán Sátorra és bandájára lecsapott a rendőrségi kommandó a faluban. Azóta nem volt kapu a villa előtt – mostanáig.
A helyszínt ráadásul állítólag kamerával őrzik – ez derül ki legalábbis a kapura ragasztott feliratból. Azt nem lehet látni, mi történik odabent, de a Napunk úgy tudja, a villa egyik melléképületét felújították, és aktívan használják. A helyiek aggódva figyelik, hogy ismét mozgás van a rossz hírű maffiavilla környékén.
Nincs hivatalos bizonyíték arra, hogy az egykori Sátor-palota területén végeztek volna ki áldozatokat, helyi legendák viszont szólnak arról Alsóhatáron, hogy azért betonozták olyan vastagra a pince falait, hogy kintről ne lehessen hallani, ha valakit lepuffantanak odalent.
Azért is furcsa ez a helyzet, mert a Dora Ferenc polgármester ellen tavaly júliusban kihirdetett jogerős ítélet után mindenki úgy gondolta, nyugodtabb idők várnak Alsóhatárra. Dora 25 évre a rács mögé került, és a bíróság vagyona elkobzásáról is döntött. Ehhez a vagyonhoz tartoznak azok a parcellák is, amelyeken a Sátor-villa áll.
A Napunk tavaly ősszel járt legutóbb a helyszínen, akkor még semmi kézzelfogható nyoma nem volt sem annak, hogy a Dora-féle telkek már az állam tulajdonát képeznék, sem annak, hogy valaki birtokába akarja venni az évek óta elhagyatott Sátor-villát. Idén tavasszal viszont felpezsdült az élet az évtizedekig üresen álló telken.
Utánajártunk, mi történt az elmúlt hónapokban Dora Ferenc vagyonával, mi mindennel rendelkezett a többrendbeli gyilkosság miatt elítélt polgármester, és hogyan lehetséges, hogy valakik csak úgy elfoglaljanak egy olyan telket, amelyet egy bűnszervezet tagjától kobozott el az állam.
Út az ítéletig
Idősebb Dora Ferenc alsóhatári polgármester, aki nagyon jó kapcsolatokat ápolt Gál Gáborral, a 2018–2020 közötti időszak hidas igazságügyi miniszterével, 2019-ben került előzetes letartóztatásba a Valentin fedőnevű akció keretében. A fiával, ifj. Dora Ferenccel és Alföldi Lászlóval együtt ötrendbeli gyilkossággal, szervezett bűnözői csoport működtetésével és gazdasági csalással vádolták őket.
A polgármester 2022 márciusában még visszatért Alsóhatárra, amikor kijutott az előzetesből – innen vitték a júliusi jogerős ítélet után egyenesen a legszigorúbban őrzött fegyházba Illavára, ahol azóta 25 éves szabadságvesztését tölti. Dorát három gyilkosság megrendeléséért, gazdasági csalásért és bűnszövetkezetben való részvételért ítélték el.
A szabadságvesztés mellett az ítélet a vagyonelkobzást is tartalmazta. Ez azt jelenti, hogy az ítélet jogerőssé válásának pillanatában id. Dora Ferenc teljes vagyona átszállt az államra. Az ítélet gyakorlati végrehajtása ugyanakkor nem ennyire egyszerű.
Kicsoda Dora Ferenc és mi köze Sátor Lajoshoz
Dora Ferenc a 90-es évek elejétől, 30 éves korától állt Alsóhatár élén polgármesterként, 2014-ben és 2018-ban kihívója sem volt az önkormányzati választásokon. Korábban az MKP, később a Híd színeiben politizált, 2018-ban személyesen támogatta meg a kampányát Gál Gábor akkori hidas igazságügyi miniszter. A Híd később megszüntette a polgármester párttagságát.
Doráék 2004-ben Czakó Imre agronómust ölték meg egy telekvita miatt, 2006-ban Vojtech Rampák vállalkozó következett, 2010-ben pedig Kertész Józsefet, egy vágfarkasdi cég vezetőjét gyilkoltatták volna meg, ez utóbbi gyilkosság végül nem valósult meg Sátor Lajos halála miatt.
Dora Sátor Lajos embereivel végeztette el a gyilkosságokat, és Sátoréknak búvóhelyet is biztosítottak a faluban.
Ifj. Dora és bűntársa, Alföldi László további gyilkosságokat követett el vállalkozók és strómanok ellen. Legutóbb tavaly júliusban ástak ki holttestet Alsóhatárnál – Robert Nigut kelet-szlovákiai bérgyilkost a csontjai alapján azonosították, meggyilkolásával Alföldi Lászlót vádolják.
2002-ben a rendőrség rajtaütött a körözés alatt álló Sátor Lajoson és bandáján Alsóhatáron, ám a maffiavezér megmenekült. Sátor 2010-es meggyilkolása után Dora Ferenc még hosszú évekig háborítatlanul vitte tovább saját ügyeit, polgármesteri funkciója mellett, amíg 2019-ben őrizetbe nem vette a rendőrség.
Hogyan zajlik a vagyonelkobzás
Dora vagyonát már az ellene folyó eljárás során zárolták, ám Dora panaszt nyújtott be a zárolás ellen, aminek a bíróság helyt adott. Lehetséges tehát, hogy az ítélet kihirdetéséig megpróbálta átmenteni vagyona egy részét – információink szerint voltak ilyen próbálkozásai, bár azt egyelőre nem tudni, konkrétan mely vagyonrészeket illetően.
A tavaly július 11-én kihirdetett jogerős ítélet viszont a vagyonelkobzást is tartalmazta, így zárolásra többé nem volt szükség. A Napunknak a Specializált Büntetőbíróság is megerősítette, hogy a jogerőssé vált ítélet után már nem volt szükség külön zárolásra, így ezen a téren nem léphetett fel probléma. A Dora-vagyon tulajdonosa az állam lett, habár az egyes ingó és ingatlan vagyontárgyak tényleges begyűjtése még mindig folyamatban van – az már egy másik kérdés, ezen a téren mennyire ügyesen jár el az állam.
Az ítélet után csődeljárás (konkurz) indult, amelyet a Zsolnai Járásbíróság felügyel, és amely során a Zsolnai Járási Hivatal Vagyonjogi Osztálya lép fel vagyonfelügyelőként. A bíróság tavaly decemberben indította meg a csődeljárást, és a kassai Marianna Demčákovát bízta meg a vagyon felszámolásával. Nem sokkal később, január 24-én változás történt, és Demčákovát a zsolnai székhelyű Lenka Maďarová váltotta.
A felszámoló az, aki értékesíti az elkobzott vagyont – összegzi azt, értesíti az érintett személy hitelezőit, pénzzé teszi a vagyont, majd az így befolyt összegből kielégíti a hitelezőket, a többi pénz pedig az államé lesz.
A felszámolónak a csődeljárás kezdete után 60 napos határidő áll a rendelkezésére a vagyon összeírására és saját belátás szerinti felbecslésére.
A vagyont egyébként 10 évre visszamenőleg vizsgálhatják.
A Napunk megkérdezte a csődeljárást felügyelő Zsolnai Járásbíróságot, miért csak decemberben kezdték el az eljárást, miért kellett egy hónap után lecserélni a felszámolót, és nem járt-e felesleges késedelemmel a folyamat. Anna Dudová Záborská, a bíróság szóvivője szerint a Specializált Büntetőbíróság ítéletét tavaly október 21-én kézbesítették a zsolnai bíróságra, október 31-én pedig a vagyonfelügyelőként fellépő Zsolnai Járási Hivatalnak.
A hivatal november 23-án javasolta a felszámolói funkcióba Marianna Demčákovát, majd a bíróság december 5-én megindította a csődeljárást – a törvényes határidőket Dudová Záborská szerint minden esetben betartották. Marianna Demčáková viszont már december 20-án kérte, mentsék fel a pozíciójából, az ügy nehézségére és elégtelen tapasztalatára hivatkozva. Ezeket az indokokat a törvény is ismeri, így a bíróság Demčáková kérelmét továbbította a Járási Hivatalnak, amely január 13-án javaslatot tett Lenka Maďarová kinevezésére a felszámolói pozícióba, amit a bíróság négy nappal később jóváhagyott.
Dora vagyonának összegzését Maďarová végezte el, és két részben tette közzé a Kereskedelmi Közlönyben február 15-én.
Miből állt Dora vagyona
Az államé lett Dora Ferenc alsóhatári családi háza, amely feltűnően kilóg a falucska egyszerű házainak sorából a maga hivalkodó pompájával – a felszámoló a házat 370 ezer euró értékűre becsülte fel. A házhoz egy nem épp szűkös, 56 áras telek tartozik, amelynek értékét 168 ezer euróban határozta meg a felszámoló. Csak maga a Dora-rezidencia tehát 538 ezer eurót ér.
Ezen kívül februárban további 97 tételben összegezték az elítélt polgármester vagyonát, mintegy 430 ezer euró értékben, amely így összesen megközelíti az egymillió eurót. Ismételjük, ez a felszámoló becslése, a végső összeg még változhat a jelenleg készülő szakvélemények fényében.
Ezekből a tételekből 89 telkeket takar, amelyeknek csak egy része van Alsóhatár kataszteri területén, de így is könnyen megállapítható, hogy Dora Ferenc a környéken valódi földesúrnak számított.
Három cégben volt száz százalékos tulajdonrésze Dorának (Agrotrade DCH, Asper Plus, Impex-AV), egyben pedig (In-R.T.) 24 százalékos részesedése. Ezek cégek is további ingatlanokat birtokoltak.
Az összeírásba bekerült három lőfegyver is, mégpedig a következők:
- egy Scarabeus 06 típusú félautomata géppisztoly (200 euró),
- egy Benelli Raffaello Arabesque félautomata sörétes puska (1800 euró)
- és egy Blaser R8 ismétlő golyós puska (7000 euró).
Dora egyébként nagy vadász is volt, a Napunk úgy tudja, az alsóhatári vadászatokon Gál Gábor hidas politikus is fel szokott bukkanni.
Később még néhány kisebb tétel felkerült a listára, legutóbb két mezőgazdasági traktor.
Érdekesség, hogy a volt polgármester fia, Dora Nikolas áprilisban a vagyonfelügyelőnél kérte, hogy megvásárolhassa édesapja száz százalékos tulajdonrészét az Agrotrade DCH nevű cégben – 5000 euróért, ahogy azt az összesítésben a felszámoló kiszámolta. Ennyi volt ugyanis a cég alaptőkéje. Ezt a kérelmet a vagyonfelügyelő elutasította azzal, hogy a cég valódi értéke ennél nagyobb lehet, ugyanis számos ingatlan van a tulajdonában. Egyúttal a vagyonfelügyelő elrendelte egy részletes elemzés kidolgozását a cég valódi értékére vonatkozóan.
Maďarová a Napunknak megerősítette, hogy Dora részéről voltak próbálkozások a vagyona átmentésére. Azt nem pontosította, ez vagyona melyik részét érintette. A felszámoló ugyanakkor felléphet az ilyen átmentési kísérletek ellen – visszaperelheti a tulajdont, amely a bírósági ítéletnek megfelelően már az államot illeti. Maďarová szerint az ilyen próbálkozások teljesen feleslegesek, mert a törvény széles mozgásteret nyújt a hatóságoknak, és erősen korlátozza a csődeljárás alá kerültek lehetőségeit.
A Sátor-villa ügye
A felszámoló összesítésében megtaláltuk azokat a telkeket is, amelyeken a 2002-ben félbehagyott Sátor-féle villa áll, ezeket az alábbi térképen kijelöltük.
A Google műholdas térképén is jól kivehetőek a szántófölddel határos erdőrészben a tornyos ház körvonalai.
Az alábbi képeken mutatjuk, hogy nézett ki a helyszín 2022 szeptemberében, illetve 2023. június elején.
Lenka Maďarová, a felszámoló a Napunk megkeresésére azt válaszolta, nem tud arról, milyen aktivitások folynak az érintett telkeken, az ő dolga az, hogy azokat értékesítse.
Megkerestük a Zsolnai Járási Hivatal Vagyonjogi Osztályát is, ahonnan azt a választ kaptuk, nekik sincs tudomásuk arról, mi történik az érintett telkeken. Dora ingatlanjait valószínűleg elárverezik, közölte a hivatal, ám csak a hivatalos vagyonbecslés után – a felszámoló összesítését tehát hivatalos becslő szakvéleménye fogja követni. Május folyamán még nem készült el ez a becslés a felszámoló egyéb elfoglaltságai miatt, tájékoztatott a hivatal.
A vagyonfelügyelő azt is közölte a Napunkkal, ők nem végeznek helyszíni szemlét a vagyonelkobzás alá kerülő ingatlanokon, a felszámoló viszont értesítette őket arról, hogy az év első hónapjaiban személyesen járt kint helyszíni szemlén.
Ami az építkezéseket illeti, a Zsolnai Járási Hivatal az illetékes építkezési hivatalhoz utalt bennünket.
Mivel az érintett hatóságok közül senki nem tud arról, hogy a jogerősen elkobzott ingatlanokon építkeznek, arról sem kaptunk információt, ki lehet az, aki beköltözött az egykori Sátor-villa területére. A Napunk nem hivatalos forrásból úgy értesült, Doráék nagymácsédi rokonairól lehet szó, ezt viszont nem sikerült hiteles forrásból megerősíteni.
