Egy kint feledett vödör vízben is kikelhet több tízezernyi éhes nőstény, mondják a szúnyogokat kutató szakértők

Az interjúban beszélünk arról is:

• hogy használnak-e a szúnyogok ellen a házi receptek,
• mi okozza a csípés helyén a viszketést,
• mikor a legaktívabbak a szúnyogok,
• hogyan ne árasszuk el velük az egész szomszédos területet,
• hogyan szabadultunk meg az országban a maláriától, és hogy visszatérhet-e.

El lehet bújni a szúnyogok elől?

Derka: Nehezen, mert több módon is képesek érzékelni bennünket. Például receptoraikkal érzékelik a szén-dioxidot, amit kilélegzünk, de ugyanígy vannak termoreceptoraik is, amik az általunk kibocsátott hőt érzékelik, és más emberi szagokat is képesek érzékelni.

Már csak azzal, hogy lélegzek, jelzem a szúnyognak, hogy táplálkozhat belőlem?

Derka: Igen. Ezt a szúnyogokon kívül a böglyök is tudják. Ezért lehet őket befogni CO₂ csapdákba.

Számos szúnyogirtórecept kering a közbeszédben. Csökkenti a ránk támadó egyedek mennyiségét például a ruhánk színe?

Čabanová: A világos színek vonzóbbak lehetnek számukra. A táplálékukat azonban főleg az alapján keresik, amit már említettünk. Tehát én nem hagyatkoznék erre.

Az segít, ha tűz mellett ülünk?

Derka: A füst általánosságban véve taszítja a rovarokat, de én emiatt nem füstözném össze magam. Véleményem szerint a mechanikus védekezés a legjobb, mint például a szúnyogháló és társai. A szúnyogriasztók hatása is bizonyított.

Čabanová: Egy bizonyos mértékig a hő is taszíthatja a szúnyogot, de a legjobb a szúnyogriasztó használata.

És mi a helyzet a B-vitaminnal vagy a sörrel?

Derka: Én a Duna-deltában évente sok időt töltök, megittam már egypár sört, de nem vettem észre különbséget. Emögött állhat az alkohol okozta tompultság is, amikor az ember nem érzékeli annyira a csípéseket. Egyszer a B-vitamint is próbáltam, de akkor sem éreztem különbséget. Tudományos szempontból azonban nem foglalkoztam ezzel.

Van-e kedvenc vércsoportjuk?

Čabanová: A sörhöz hasonlóan ebben a témában is több kutatást végeztek, de az ezekből származó információkat nem tartanám fontosnak vagy relevánsnak.

Mi az, ami a szúnyogoknak büdös és zavarja őket?

Čabanová: Az emberi bőrön használt kémiai szúnyogriasztók általában olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek taszítóak a szúnyogok számára. Viszont van néhány olyan természetes anyag is, amelyeknek riasztó hatásuk van, és a szúnyogok számára nem illatosak. Ide tartozik például a citromfű, a teafa- vagy az eukaliptuszolaj.

Kommunikálnak egymással a szúnyogok, és tudatják egymással, hol van finom táplálék, mint ahogyan például a méhek teszik?

Čabanová: A nőstények és a hímek a szárnymozgás frekvenciája alapján kommunikálnak egymással. A szúnyogok azonban nem társasági rovarok.

Vannak valamilyen preferenciáik? Mitől függ, hogy emberből, háztáji állatból vagy épp madárból táplálkoznak?

Derka: Ez az adott szúnyogfajtól függ. Nálunk körülbelül ötven szúnyogfaj él, az egész világon pedig 3500.

Čabanová: Egyes szúnyogfajok tisztán ornitofilek, vagyis a madarakat kedvelik. Más fajok például csak a szarvasmarhákat vagy az embereket. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek nem válogatósak, és bármilyen gazdaszervezetből fogyasztanak.

Mi történik azután, hogy egy szúnyog rászáll a karomra?

Derka: Talál egy olyan helyet, ahol átszúrhatja a bőrt a szívócsövével. Ugyanolyan részei vannak, mint más rovarok szájszervének, csak a szúnyogoknál ezekből alakul ki a szívócső. Átszúrja a bőrt és elkezdi kiszívni a vért.

Čabanová: Ekkor a szúnyog véralvadásgátló anyagokat és fehérjéket tartalmazó nyálának egy része a gazdaszervezet vérébe kerül.

Miért van szükségük a szúnyogoknak véralvadásgátló anyagra? 

Derka: Azért, hogy a szívócsövükben ne képződjön var. Máskülönben eldugulna és nem tudnának inni. Ezzel minden vérrel táplálkozó állat rendelkezik, mint a szúnyogok, piócák és így tovább. Amikor egy pióca megharap valakit, hirudint is spriccel a sebbe, ami gátolja a véralvadást. Ha letépjük, a seb addig vérzik, amíg a vér ki nem mossa ezt az anyagot. Ezért használták régen a piócákat mindenféle vérrögök kezelésére. Ma már léteznek erre hatékonyabb orvosi módszerek is, amik alapvetően ugyanezen az elven működnek.

Ezek közül melyik anyag okozza a viszketést?

Čabanová: A szúnyog nyálának jelenlétére reagálni kezd az immunrendszerünk, mivel egy idegen anyagról van szó. Ez az a reakció, ami a viszketést okozza. A csípéseket nem szabad vakarni, hogy a „seb” ne terjedjen el, és hogy például ne kerüljenek bele olyan baktériumok, amelyek másodlagos fertőzést okozhatnak.

Miért csak a nőstény szúnyogok vérszívóak?

Derka: Azért, mert a vér számukra egy nagyon értékes tápanyag, amely sok fehérjét tartalmaz. A nősténynek szüksége van rá a peték kifejlődéséhez. A hím szúnyogoknak nincs rá szükségük, ezért lehetnek vegetáriánusok. Különböző növényi nedveket isznak, ezért jelentős beporzóknak számítanak.

Tehát valamire mégiscsak jók?

Derka: Igen. Ezen kívül ugyanazt a szerepet töltik be, mint a táplálékláncban szereplő többi élőlény. Táplálkoznak valamivel, és táplálnak valakit. Ha sok a szúnyog, az nekünk zavaró tényezőt jelent, de a szitakötőknek, halaknak, vízimadaraknak stb. bőséges táplálékforrást.

Čabanová: Egyetértek Derka úrral. Nekem a szúnyogok állatként is nagyon tetszenek.

Az elején említették a CO₂ csapdákat. Hogyan működnek ezek?

Derka: Ez egy egyszerű rovarcsapda, amelybe például szárazjeget teszünk, amiből CO₂ szabadul fel. Ez vonzza a nőstény szúnyogokat vagy a böglyöket, amelyek a csapdába kerülnek. Ez egy bevett módszer, amellyel meghatározhatjuk a szúnyogok számát. Nálunk ezt nem használják, csupán érzés alapján irtjuk a szúnyogokat.

Ezt úgy érti, hogy ha „sok csípés van rajtam, akkor az azt jelenti, hogy a szúnyogok túlszaporodtak”?

Derka: Nem szeretem, amikor valaki túlszaporodásról beszél, ha rovarokról vagy az élőlényekről van szó. A szúnyogoknak természetes populációingadozásaik vannak. Az árvízi szúnyogok esetében ezek a szélsőséges populációnövekedések teljesen természetesek. Így alkalmazkodnak a sok ragadozóval teli környezethez. Olyan sok szúnyog van, hogy lehetetlen mindet megenni.

Tehát mikor van belőlük objektív értelemben sok?

Derka: Pontos mérés nélkül ezt nagyon nehéz megmondani. Valaki természeténél fogva ellenállóbb, míg más érzékenyebb. Míg nekem nem lesz problémám, addig a vendégem, aki nincs hozzászokva a szúnyogokhoz, ki fog borulni. Csakhogy a sok telefonhívás vagy a közösségi médiában tett panaszok alapján beavatkozni nem egy pontos módszer. Ahhoz, hogy ezt objektíven és adatok alapján lehessen értékelni, több ilyen csapdára lenne szükség egy adott településen. A minta így reprezentatívabbá válna, és a szúnyogveszélyt adatok alapján lehetne kihirdetni. A mi körülményeink között legalább egy csapda jó lenne. Természetesen néha olyan sok a szúnyog, hogy semmilyen mérésre nincs szükség. Azonban már azzal is találkoztam, hogy néhány polgármester akkor kért permetezést, amikor a szúnyogok száma minimális volt.

Akkor is megkeserítik az életünket, ha relatíve kevés van belőlük. Mit tehetünk ez ellen?