Prosím si dva vagy dve rožky. Hogyan tanítsuk a szlovák nyelvet a magyar iskolában?
A szlováknyelv-oktatás olyan téma lett, hogy már mindenki úgy érzi, szakmai tanácsot adhat, mondta Hamar Mónika, a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola igazgatója, szlovák szakos pedagógus.
- Komárom és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
2026-tól az ország összes alapiskolájában fokozatosan bevezetik a háromciklusos rendszert, és ezzel egy időben az alapiskolák tartalmi reformját is. A reform keretében az oktatási minisztérium és az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) kidolgozta az egyes tantárgyak és művelődési területek standardjait, a tartalmi követelményeket. A napokban lehet véleményezni a minimális követelményeket tartalmazó dokumentumokat.
A készülő reform keretében a szakma és a nyilvánosság rövid ideig bár, de több alkalommal véleményezhette a készülő dokumentumokat. A magyar pedagógusok és az oktatás iránt érdeklődők közül a követelmények formálásába csak nagyon kevesen kapcsolódtak be. A magyar nyelv és irodalom standardjaihoz információnk szerint mindössze egy magyar szakos pedagógus írt észrevételt.
A szlovák nyelv standardjait is csak néhányan véleményezték. Egy februári komáromi szakmai fórumon több pedagógus úgy nyilatkozott, elégedetlenek a kerettanterv tervezetével, mert nem csökkentették a követelményeket, sőt, kidolgozói már az elsősöktől némi szlováknyelv-tudást várnak el.
A témában megszólított pedagógusok, bizottsági szakemberek, volt és aktív pedagógusok, illetve tankönyvszerzők nincsenek közös állásponton, többen kategorikusan elutasították azt is, hogy véleményt mondjanak. A tervezet szerzői, illetve a munkában résztvevők szerint a kidolgozott dokumentumok rendben vannak, a standardok bírálói nem értelmezik jól a szakmai anyagot.
A másik tábor viszont azt állítja, a standardok szerzői túl magas követelményeket fogalmaztak meg, és gyakorlatilag nincs változás a most érvényes dokumentumokhoz képest. Már az első ciklusban ragaszkodnak a szlovák irodalmi művek, a ragozás használatához, mely egyáltalán nem teszi vonzóvá a szlovák nyelvet a magyar kisdiákok számára.
A két tábor vitája a pedagógusok kulcsszerepére is rávilágít. Az ő kezükben van ugyanis a szlováknyelv-oktatás, kizárólag rajtuk múlik, hogyan építik fel az óráikat, mennyire képesek megszerettetni a diákokkal, illetve vonzóvá tenni számukra a tantárgyat, a nyelvet.
Írásunkból kiderül,
- milyen kifogásokat emeltek a szlovák nyelv és szlovák irodalom új standardjaival szemben a pedagógusok a nyilvános véleményezés során;
- hogyan reagáltak az észrevételekre a dokumentum szerzői;
- milyen kéréseket fogalmaznak meg a szlovák szakos pedagógusok annak érdekében, hogy változzon a szlováknyelv-oktatás a magyar alapiskolákban.
Mit kifogásolnak?
Csak néhányan véleményezték a tartalmi követelményeket, az észrevételek többször azonosak voltak. Varsányi Márta nyugalmazott szlovák szakos pedagógus az elsők között írt észrevételeket a magyar iskolák számára kidolgozott szlovák nyelv és szlovák irodalom standardjaihoz. Szerinte mind a három ciklusban indokolatlanul magas célokat és követelményeket támasztottak a magyar diákokkal szemben. Jóval magasabbat, mint a szlovák iskolákban az angol nyelvvel kapcsolatban.
Varsányi Márta kifogásolja azt is, hogy a standardok kidolgozói még mindig makacsul ragaszkodnak a szlovák irodalmi művekhez. „Az első ciklusban például elvárják a különböző típusú irodalmi szövegek megértését és értelmezését, felhasználva az esztétikai élményt az érték-, az érzelmi és a kulturális fejlődésben. A második ciklusban a 4. és 5. osztályos tanulókkal szembeni elvárások is irreálisak. »Az irodalomtanulás magába foglalja az eredeti szlovák irodalmi szövegek olvasását és értelmezését, az irodalmi szövegek elemzésén alapuló irodalmi kommunikációt, valamint a kiválasztott irodalmi típusok és műfajok megismerését. A tantervi tartalom középpontjában a művészi szöveg megfigyelése és esztétikai érzékelése, a szövegek elemzése a kommunikáció szempontjából (irodalmi szöveg tartalmának reprodukálása, értékelése, a szereplők későbbi jellemzése), az irodalmi mintákhoz való értékelő hozzáállás elsajátítása, az olvasási és értelmezési készség fejlesztése, valamint az eredeti szlovák költészet és próza olvasásához szükséges szokások kialakítása áll. Az olvasási készség fejlesztésével párhuzamosan a tanulók szóbeli kifejezőképessége (esztétikai, etikai és erkölcsi érzékenysége) is fejlődik« – állt a nyilvános vitára bocsátott tervezetben” – mutatott rá Varsányi.
Elhibázottnak tartja azt az elképzelést is, amely szerint a szlovák nyelv oktatásakor a magyar nyelvre kell támaszkodni, hiszen az alsó tagozatos gyerekek még nem bírják a magyar nyelvet és annak szabályait sem. „Irreálisnak tartom, hogy az első ciklusban a tanulók »meg tudják értetni magukat az életkoruknak megfelelő szinten és kommunikációs képességgel a kiválasztott témakörökben és a mindennapi gyakorlati helyzetekben«, hiszen az idegennyelv-tudást nem lehet úgy az életkorhoz kötni, mint például a gyermek fejlődését” – magyarázza Varsányi Márta. Meggyőződése, hogy a magyar tannyelvű iskoláknak szánt szlovák nyelv és szlovák irodalom tartalmi elvárásait az idegennyelv-oktatás szakembereinek kellett volna kidolgozniuk.
Nincs nagy változás
Hasonló észrevételeket fogalmazott meg a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központ (RCPU) is, mely a régióban oktató szlovák szakos pedagógusok meglátásait összegezte. Azért vállalta ezt a feladatot a központ, mert több pedagógus csak névtelenül volt hajlandó véleményt formálni a standardokról.
„A pedagógusok szerint nem csökkent a tananyag, a jelenlegivel azonos mélységű és mennyiségű irodalom és nyelvtan még kiegészült a kommunikatív szlovák nyelv oktatásával, az óraszámok viszont nem emelkednek. Úgy vélik, a tananyag mennyisége miatt nem lehet alkalmazni az idegennyelv-oktatás módszereit. Kifogásolják azt is, hogy már az elsős gyerekektől elvárnak egy alapvetően erős passzív nyelvtudást, viszont a zömében magyar nyelvű környezetből érkező gyerekeknek nincs olyan szlovák nyelvtudása, amelyre a tananyag épít” – sorolta a régió pedagógusainak legfontosabb észrevételeit Berta Tünde, a komáromi RCPU vezetője azzal, hogy a magyar területeken, például Komárom környékén sem jellemző, hogy a gyerekek a heti egy-két órás óvodai foglalkozáson kívül találkoznak a szlovák nyelvvel és szert tehetnének egy olyan passzív nyelvtudásra, amilyet a curriculum feltételez. Számolni kell továbbá a roma ajkú gyerekekkel is, akik közül többnek még a magyar nyelv is gondot okoz.
