Elegendő hely és előre felállított szabályok, avagy hogyan készítsük fel az otthonunkat egy négylábú barát érkezésére
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
[ Szükségünk van a segítségedre: tegyük együtt jobbá a Napunkot!
Töltsd ki olvasói kérdőívünket! ]
Egy kutya nagyszerű társ lehet, de az érkezése felkészülést igényel, jelenléte pedig időt. Ezt az emberek gyakran alábecsülik, ami később különböző problémákhoz és szerencsétlen helyzetekhez vezet.
„Az első dolog, amit az embereknek tudatosítaniuk kellene, hogy a kutya 15 évig velük lesz” – mondja Juraj Ferko kutyakiképző, aki kölyökkutyákat és menhelyekről származó kutyákat képez ki, ezenkívül a különböző problémás helyzetek megoldásában segít. Ezek közé tartozik a szeparációs szorongás, a lakások tönkretétele a kölyökkutyák által, a higiéniai szokások betanítása az először lakásba kerülő kutyáknak, valamint a túlzott agresszió.
A cikkben arra összpontosítottunk, hogyan lehet a legjobban felkészülni a kutya érkezésére. A kutyakiképző tanácsait Lucie Mészárová építész, a DesignAcademy belsőépítészeti iskola építészmérnöke és Michal Staško dizájner és kutyakiképző ajánlásaival egészítettük ki.
Van elég időnk a kutyára?
Mielőtt úgy döntünk, hogy kutyát veszünk, el kell gondolkodnunk azon, hogy az életmódunk egyáltalán megfelelő-e az állat számára. „Meggyőződésem, hogy ha az emberek ezt objektíven értékelik, sokan döntenek majd úgy, hogy nem vesznek kutyát. De senkit sem akarok elijeszteni” – mondja Juraj Ferko kutyakiképző. Szerinte például azok a foglalkozások problémásak, amelyek során az emberek viszonylag kevés időt töltenek otthon, vagy gyakran járnak többnapos szolgálati utakra.
Az első év különösen időigényes, amikor a kutyával több órán keresztül kell foglalkozni. Ha azonban ebben az időszakban kellő időt fordítunk a kutyára, ez később megtérül, emeli ki a kiképző.
„Akkor nem lesz sok gondunk a kutyával. Képes lesz alkalmazkodni hozzánk, és a nyaralásra is nyugodtan magunkkal vihetjük. Ez egyfajta problémamegelőzés. Sajnos nap mint nap találkozom olyan kedves családokkal, akiknek ügyes kedvenceik vannak, de a korai időszakban elhanyagolták őket, és nehéz helyzetekbe, kellemetlen problémákba kerültek, amikből segítek nekik kimászni” – magyarázza.
A kutyát még az első év után is naponta legalább négyszer el kell vinni sétálni, ami a gazda idejéből 90 percet vesz el.
A kutyáknak is szükségük van személyes térre
Az emberek a kutyatartással kapcsolatban többek között azt is alábecsülik, hogy a kutyának személyes térre is szüksége van, amivel az ember életteréből vesz el.
„Az emberhez hasonlóan a kutya is szereti a saját személyes terét, ahová senki más nem léphet be. Azonban találkoztam már például azzal, hogy egy férfi egy dán dogot vitt a garzonlakásába, aztán pedig harc alakult ki a területért az ember és az állat között. Az állat méretét a térbeli lehetőségekhez kell igazítani. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a jövőben sok problémától kíméljük meg magunkat” – mondja Ferko.
„Az EU egy olyan irányelvet készít elő, amely meghatározza, hogy egy adott súlyú állatnak milyen minimális helyre van szüksége. Véleményem szerint ennek a kutyatartók 80 százaléka nem felel meg. Például egy 30 kilogrammnál nehezebb kutyának körülbelül 12 négyzetméteres térre van szüksége” – teszi hozzá.
Ha az otthonunk mérete lehetővé teszi, a kutya, kutyák számára külön helyiséget lehet fenntartani. „Vannak olyan ügyfeleim, akik egy nagy szobát különítettek el a kutyájuknak, mert van rá lehetőségük, de vannak olyan ügyfeleim is, akik egy többtagú családdal egy kisebb lakásban élnek, de úgy is találtak egy elkülönített helyet a kutya számára.”
Ő maga a feleségével és három gyermekével egy ötszobás házban él, és az egyik szobában három kutya lakik. Már a ház tervezésekor számoltak ezzel a szobával. „Mindegyikük körülbelül 20 kilós, a szobájuk pedig megközelítőleg 18 négyzetméteres. Ez hosszú távon tökéletesen megfelel számukra. Van egy kutyahotelünk is, és ott is külön lakótér vár minden kutyát” – mondja a kutyakiképző.
Ugyanígy számolni kell a fekhely vagy a ketrec, az etetés, a játékok, a póráz, a hám és a ruházat, és nem utolsó sorban az élelem tárolására szolgáló hellyel is. Ha a kutya nyers eledelt fogyaszt, akkor arra is kell gondolni, hogy legyen elég hely a hűtőszekrényben vagy fagyasztóban való tárolására.
Vegyük figyelembe az anyagiakat is
Ferko hangsúlyozza, hogy egy kutyánál, ugyanúgy, mint más állatok esetében, előre át kell gondolni az anyagi szempontokat.
„Ha kis állatról van szó, annak minimális éves költsége legalább 500 euró. Ha nagy állatról van szó, akkor több. Egy 30 kilogrammos kutyánál a költség az évi ezer eurót is meghaladhatja.”
Ez az összeg a minimális etetési költségeket, az állatorvosi számlákat stb. foglalja magába. Ha a kutyát kutyaszalonba visszük, vagy a nyaralás alatt egy kutyahotelben helyezzük el, az természetesen plusz költségekkel jár.
Milyen kutyát válasszunk?
Az egyik leggyakoribb ok, amiért a kutyával való élet nem olyan, mint amilyennek az emberek előtte elképzelték az, hogy elsősorban a küllem alapján választják ki a fajtát. „Kutyát az alapján kell választani, hogy milyen az életmódunk, és hogy az adott fajtát milyen célra nemesítették. Ha nem így tesszük, akkor gondjaink lesznek” – mondja Ferko.
„Ha például egy buldogtól azt várom el, hogy háromhetente végigjárja velem a Kis-Kárpátok gerincét, akkor rosszul választottam, mert ennek a kutyának nincs meg ehhez az állóképessége. Ha egy nagy mozgásigényű juhászkutyát, collie-t vagy juhászt egy kis lakásba viszek, és napközben csak háromszor viszem le sétálni, akkor az a kutya számára csak szenvedés lesz.”
Ferko a kutyaválasztást az autóválasztáshoz hasonlítja. „Vehetünk egy erős autót, amellyel versenyezni is lehet, de aztán nem szállíthatunk vele szekrényeket. Egyszerűen tudnunk kell, hogy milyen célból vesszük az autót. Ugyanez a helyzet egy kutyáknál is. Ha erre rájövünk, akkor nagyon jól fog működni. Ha kifejezetten érzés alapján választunk kutyát, akkor az általában rosszul végződik.”
Ferko a kutyaválasztásban a praxisán belül is gyakran segít az embereknek. Kideríti, hogyan élnek, milyen hobbijaik vannak, hogyan és hova járnak nyaralni, és a családtagokkal való beszélgetés alapján kiválaszt 10-15 kutyafajtát, amelyek illeszkednek a szokásaikhoz. „De ugyanígy arról is megkérdezem az embereket, hogy melyik fajta tetszik nekik a legjobban, mert ez a vizuális szempont is szerepet játszik náluk. De vannak alternatívák, olyan kutyák, amelyek hasonlóak a nekik tetszőekhez, de más tulajdonságaik vannak” – magyarázza a kutyakiképző.
Ebben a fázisban azt is érdemes átgondolni, hogy mennyire fog minket zavarni a szőr a lakásban. Juraj Ferkónál ezért olyan kutyák vannak, amelyek nem vedlenek. Ugyanakkor rövidebb szőrzetet hagynak nekik, ami könnyebben karbantartható. Michal Staško dizájner praktikus okokból szintén rövid szőrű kutyát tart.
