Napunk newsfilter: Hiába vágnák hozzánk a pénzt az EU-ból, ha Pozsonyban ezt is képesek elbénázni
1. A szakértői kormány mentené az uniós pénzeket. 2. A Smer a Hlasnak, a PS az SaS-nek a vetélytársa. 3. Orbán tűzszünetet kért az ukránoktól, akik visszaszóltak a magyar kormányfőnek.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
https://open.spotify.com/episode/6IKfbYpwLyKZVwek7V0uRZ
A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd
1. A szakértői kormány mentené az uniós pénzeket
A szakértői kormány serényen nyitogatja a szekrényeket, és potyognak kifelé az előző kormány(ok) csontvázai. Most lehet igazán felmérni a károkat, amelyeket az elmúlt időszak káoszos kormányzása okozott. Vannak olyan területek, ahol a szakértői kormánynak még van esélye helyrehozni a helyrehozhatót, más ágazatokban már csak a veszteségeket enyhíthetik.
Uniós források lehívása került veszélybe, erről beszélt a Denník N-nek adott interjújában Balík Péter beruházási és regionális fejlesztési miniszter, aki elmondta, szeretné felkészíteni a közvéleményt arra, hogy Szlovákia önhibájából veszít el uniós pénzt. A szakértői kormány egyik legfontosabb feladata, hogy felgyorsítsa az uniós források lehívását.
Michal Palkovič egészségügyi miniszter pedig ma bejelentette, hogy a helyreállítási terv keretében nem épül meg a rázsochyi kórház, melyre a költségvetésben kell forrást találni. A miniszter a parlamenti pártokat tájékoztatta pénteken a projektről.
A hibák kiküszöbölése majd’ fél évig tartana, a projektdokumentáció nem megfelelő. Sőt, a turócszentmártoni is csak félkész állapotig lesz kész.
Az Ódor-kormány új megállapodást kötött az Európai Bizottsággal, az eredeti tervben szereplő ágyak számát 2600-ról 400-zal csökkentették 2200-ra, közölte Lívia Vašáková miniszterelnök-helyettes.
Vašáková azt szorgalmazta, hogy léptessenek életbe egy B tervet annak érdekében, hogy minél több uniós forrást le tudjanak hívni. „Azt javasoljuk, kapjanak még egy esélyt azok a kórházak, amelyek a költségvetési szabályok szerint elkészítették a megvalósítási tanulmányokat” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette, hogy a jövő héten találkozóra hívja azokat, akik készítettek ilyen tervet, és újraértékelik a projekteket. A találkozón részt vesznek a kormány tagjai, szakértők és érdeklődés esetén a politikai pártok képviselői is.
A szakértői kormány egy olyan helyzetben érkezett, amikor még lehetőség van a támogatások átirányítására más projektekre, mondta Vašáková.
A rázsochyi kórház határidőre történő megépítése kezdettől fogva kérdéses volt. A korábbi egészségügyi miniszternek, Vladimír Lengvarskýnak egyebek mellett azért kellett távoznia, mert lassan haladtak a projekttel. És hiába állította még áprilisban Eduard Heger ügyvivő miniszterelnök, hogy a helyreállítási tervből időben megépülhet a kórház. Ma már úgy látja, hogy a terv jó volt, de nem sikerült tartani. A helyreállítási alapból 281 millió euró jutott volna a kórházra, melyet állami költségvetésből fejeztek volna be.
A turócszentmártoni kórházra 330 millió eurót különítettek el, de a múlt hónapban lezárult pályázatra senki sem jelentkezett. Hiába bízott a szakma jobban ebben a projektben, végül ez is elakadt.
2. A Smer a Hlasnak, a PS az SaS-nek a vetélytársa
Több, egymástól független közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy a legnagyobb esélye az előrehozott parlamenti választás megnyerésére a Smernek és a Hlasnak van. Érdekesség azonban az, hogy a két párt választói erős hajlandóságot mutatnak az átvándorlásra, vagyis egymástól szipkázhatnak el szavazókat szeptember 30-ig.
Az előző parlamenti választások azt mutatták meg, hogy az utolsó hetekben is történhet jelentős átrendeződés, a választók meggondolhatják magukat – ennek 2020-ban Igor Matovič volt a nagy nyertese. Ugyanakkor egy alaposabb adatelemzés rávilágít arra, hogy az ingatag szavazók melyik pártra cserélhetik le a jelenlegi favoritjukat – ezt vizsgáló felmérést készített az Ipsos a Denník N számára.
Ebből a közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy Fico és Pellegrini nem csak egymás vetélytársai, a Smer szavazói számára leginkább az SNS és a Republika jelent opciót, a Hlastól pedig Boris Kollárhoz pártolhatnak át. A magszavazók tekintetében jobban áll a Smer, mint a Hlas, tehát stabilabb a bázisa.
A felmérés is megerősítette, hogy három nagy csoportot lehet elkülöníteni a választók körében: 1. szélsőséges-populista szavazó (SNS, Republika és Smer), 2. keresztény-konzervatív (KDH, OĽaNO és Demokrati), 3. liberális-konzervatív (PS és SaS). A magyar pártok szavazói egy külön csoportot alkotnak.
Fico keblére ölelné a Hlast, hogy aztán később bekebelezze, de Pellegrini egyelőre elutasítja az együttműködés ötletét. Mindezt nagyon óvatosan teszi, és megvan rá az oka. Az Ipsos májusi felmérése megmutatta, hogy a Hlas szavazóinak 39 százaléka hajlandó lenne a Smerre szavazni. Pellegrini pártjának támogatói közül 34 százalék mondta azt, hogy esetleg a Smert választaná.
A Smer a legnagyobb veszélyt az SNS szavazóira jelenti, Danko szimpatizánsainak 45 százaléka fontolóra veszi, hogy Ficóra adja le voksát. A tartósan a bejutási küszöb alá mért SNS szavazói ezért az utolsó pillanatban könnyen átpártolhatnak, ha azt látják, hogy a nemzeti pártra leadott szavazat elveszhet.
Egyre jobban megértik egymást a Smer és a Republika politikusai. Ez az új együttműködés meglátszik a szavazói preferenciákon is: a Republika szavazóinak 36 százaléka számára Fico a következő opció.
A PS és az SaS. Egy másik szavazói csoportban, a liberális-konzervatívban még erősebb a szavazók közti átfedés. A Progresszív Szlovákia támogatóinak 44 százaléka adná le az SaS-ra a szavazatát, Sulík pártja támogatóinak pedig 46 százaléka voksolna a PS-re. A két párt helyzete azonban eltérő, Šimečkáék már szinte biztos bejutónak látszanak, Sulíkék helyzete még bizonytalan, a törzsszavazóik aránya csupán két százalék.
A harmadik szavazói csoportból az OĽaNO helyzete a legstabilabb, a KDH-nak meg kell küzdenie a bejutásért. A Sme rodina pedig úgy áll középen, hogy mind a Hlas, mind a Smer irányában nyitott.
Ezeket az adatokat a pártok is látják, azt is tudják, milyen irányból bővíthetnék a szavazói tábort. Nem lenne meglepő, ha a következő kampánytémák és -üzenetek úgy fogalmazódnának meg, hogy sikeresen tudjanak „rabolni” egymástól a pártok.
3. Orbán tűzszünetet kért az ukránoktól, akik visszaszóltak a magyar kormányfőnek
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szokásos péntek reggeli Kossuth-monológokban ismét elmondta a „magyar embereknek”, hogy miről mit gondoljanak. A törökországi választás és az infláció mellett az oroszok háborújáról is eligazítást tartott.
Nyugaton most mindenki lelkes az ukrán ellentámadások miatt, mondta Orbán, de ő, aki másfél éves katonai végzettségű, is tudja, hogy ha valaki támad, akkor háromszor olyan veszteségei lesznek, mint annak, aki védekezik.
Tudvalévő, folytatta a másfél éves katonai végzettségű, hogy az ukránok fogynak, ellenben az oroszok sokan vannak. Majd elmondta a jól ismert mantrát, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, még az ellentámadás előtt.
Orbán szerint a Nyugat olyannyira beleélte magát a háborúba, hogy már nem képes visszatekinteni és beismerni, hogy rossz döntést hozott. A választók Európában leváltják a háborúpárti kormányokat, és közel a pillanat, amikor elismerik, hogy egyedül a magyarok (és a Vatikán) álltak a jó oldalon.
Péntek délután megérkezett az ukrán külügyminisztérium válasza Orbán felhívására. Az ukránok elutasították az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokat. Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közölte, csak akkor kerülhet sor béketárgyalásokra, ha az orosz csapatok teljesen kivonulnak Ukrajna területéről.
Ha nem a teljes csapatkivonás mellett kerülne sor tűzszünetre, akkor az oroszok időt nyernének haderejük átcsoportosítására és összevonására, ez pedig újabb agresszív támadásra adna lehetőséget, írta Nyikolenko a közösségi médiában. Hozzátette: Oroszország részéről a szüntelen támadások az ukrán városok ellen azt bizonyítják, hogy Moszkva nem ismer más forgatókönyvet, csak a háború folytatását.
Orbánnak is visszaszólt, azt kérte a magyar kormányfőtől, hogy ítélje el az orosz agressziót, forduljon Moszkvához azzal a követeléssel, hogy fejezze be a háborút, kérje az orosz csapatok kivonását ukrán területekről, csatlakozzon az Oroszország elszigetelődését célzó nemzetközi akciókhoz, és ne bomlassza az unió egységét.
Hírek egy mondatban:
4. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár holnap részt vesz az ismételten választásokat nyert Recep Tayyip Erdogan beiktatási ünnepségén.
5. A szakértői kormány még a szeptemberi előrehozott választások előtt szeretné lezárni a légvédelmi rendszer beszerzésének folyamatát – közölte Martin Sklenár védelmi miniszter.
6. Kedden Pozsonyban kerül sor a Bukaresti Kilencek államfőinek 8. csúcstalálkozójára. A B9 vezetői 2015 óta találkoznak, hogy a NATO-csúcs előtt összehangolják álláspontjukat. A pozsonyi találkozón részt vesz Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára is.
7. Pál Attila, a Szövetség Híd-platformjának újonnan megválasztott elnöke a maradók nevében elmondta, hogy ők az összefogást akarják támogatni és ellenzik a további megosztást.
8. Branislav Gröhling (SaS) felszólította Horváth Mihály pénzügyminisztert, hogy több pénzt különítsen el a tankönyvekre. A volt oktatásügyi miniszter rámutatott, hogy a minisztérium lényegesen kevesebb pénzt szán erre a célra, mint a korábbi években.
9. A szlovák hadsereg átvette a harmadik Leopard 2A4 tankot, az év végéig további 12 jármű érkezik az országba.
10. Mától Német Tamás a Telex új főszerkesztője, Dull Szabolcs eddigi főszerkesztői-igazgatói posztját a saját kezdeményezésére szétválasztották.
A nap idézete:
Soros György piros sarok, Erdoğan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Erdoğan ellenfele az elnökválasztáson Soros György jelöltje volt
A nap videója:
Megjelent az AI által készített Wes Anderson-féle Szomszédok előzetese.
Olvasásra ajánljuk:
Mindenhol megtakarításra lesz szükség, a kérdés csak az, milyen hirtelen, mert a drasztikus intézkedések óriási hatással lennének a gazdaságra. Reméljük, hogy erre nem kerül sor, október-novemberben megalakul a kormány, amely kivételt kap az adósságfék alól, tehát haladhat a lassabb ütemű forgatókönyv szerint, amelynek az alapjait kidolgozzuk.
Horváth Mihály pénzügyminiszter Vrabec Máriának adott interjút (vasarnap.com)
Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból.
Jandó Zoltán az Orbán család vagyonáról (g7.hu)
Még több cikk előfizetőinknek:
A politológus azon kevesek egyike, aki ledönt számos tabut – lehetségesnek tartja, hogy Oroszország területén is lesznek harcok, de hisz benne, hogy a NATO-nak van elég ereje ahhoz, hogy megelőzze a katasztrófát.
Petra Procházková interjúja Pavel Luzin orosz politológussal
Galántának az egykori mezővárosok tipikus sorsa jutott: a régi épületek jelentős részét a szocialista városfejlesztés során lebontották, a helyükre modern épületek és panel lakóházak kerültek. Galánta látképét sokkal inkább meghatározza a kórház hatalmas tömbje, a város szélén álló két gabonatároló torony, a víztorony és a tízemeletes panelházak, mint a Szent István-templom vagy neogótikus Esterházy-kastély két-két tornya.
Renczes Ágoston a galántai városnéző sétákról
„Az évek során megtanultam egy rakás praktikus dolgot, amik ma már banálisnak tűnnek, például hogy egy autónak az adott jelenetben mindig ugyanott kell állnia, vagy hogy egy kecskét nem tudsz felvenni a napon állva, bármennyire is szeretnéd, mert az állat mindig átmegy a hűsre” – mondja Molnár Csaba, aki tíz évadon keresztül rendezte a Markíza sikersorozatát (azt, amelyik magyar változatában, A mi kis falunkban Csuja Imre alakítja a polgármestert).
Kacsinecz Krisztián az első szlovákiai magyar sorozatról, a Pressburgról
