A rosszul funkcionáló magyar állam látszatintézkedése és Brüsszel zsarolása is lehet az embercsempészek szabadon engedése
Valójában senki nem tudja, hová mennek a Magyarországon szabadon engedett embercsempészek. Szerdáig 777 bűnözőt engedtek szabadon, tudta meg a Napunk.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Május 22-én az osztrák külügyminiszter bekérette Magyarország bécsi nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen tőle, miért enged szabadon Magyarország több száz külföldi embercsempészt. A magyar börtönökben körülbelül 2600 nem magyar állampolgárt tartottak fogva embercsempészet miatt, közülük 808 személy felel meg a szabadon engedés feltételeinek. Az erre vonatkozó kormányrendelet még április végén jelent meg, és május közepén figyelt fel rá a sajtó.
Cikkünkben arról olvashatnak,
- mire hivatkozva engedi szabadon Magyarország ezeket az embercsempészeket;
- miért visszás az indoklás;
- kik ezek az emberek, és mit lehet tudni arról, hová mennek;
- lehet-e köze ennek az egésznek a Budapest és Brüsszel közötti vitához az uniós forrásokról.
A magyar kormány az ukrajnai konfliktus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva hozta meg a rendeletet, ami az úgynevezett reintegrációs őrizetet terjeszti ki azokra az embercsempészetért elítélt bűnözőkre, akiknek egyúttal a kiutasítását is elrendelte, vagyis a nem magyar állampolgárságú embercsempészekről van szó. További feltétel, hogy az elítéltekkel szemben ne legyen folyamatban Magyarországon más büntetőügy, vagy más bűncselekmények miatt nem ítélték el őket korábban. Ha ezeknek a feltételeknek az elítéltek megfelelnek, akkor szabadon engedik őket, amennyiben 72 órán belül elhagyják az országot, vagy abba az országba távoznak, ahol korábban tartózkodtak, vagy az állampolgárságuk szerinti országba.
Mi az a reintegrációs őrizet?
Ez egy alternatív büntetési forma, aminek a lényege, mint a neve is mutatja, hogy segíti az elítéltet visszailleszkedni a társadalomba. A reintegrációs őrizet a házi őrizethez hasonlít, ahonnan a nyomkövetővel ellátott elítélt eljárhat dolgozni, vásárolni, orvoshoz, de nyomkövető van rajta. Akire öt évnél hosszabb büntetést szabtak ki, az nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, kizáró ok az erőszakos bűncselekmény is.
Az embercsempészet alap büntetési tétele kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés, vagyis az embercsempészek többsége nem is lenne reintegrációs őrizetbe helyezhető. De mivel ennek feltétele az ország elhagyása, Magyarország úgy helyezi őket reintegrációs őrizetbe, hogy annak helye „az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe”.
Egy másik ország területén?
Azaz Magyarország úgy helyezte reintegrációs őrizetbe ezeket az embereket, hogy eldöntötte, egy másik ország területén fogják letölteni a reintegrációs őrizetüket. Arról nincs hír, hogy erről bármely más országgal történt volna egyeztetés, az osztrák külügy tiltakozása azt jelzi, hogy nem volt.
Ha ez valóban így van, azzal Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense szerint Magyarország nemzetközi jogot sért.
