Orbán 60: A politikus, aki a maga képére formálta Magyarországot, csak azt nem tudjuk, miért

Kevés dolog van, amit Orbán Viktorról még nem írtak le az újságírók, életrajzírói, kutatók, politikai ellenfelei és barátai. Nevezték szabadságharcosnak, forradalmárnak, diktátornak, hatalomtechnikusnak. Egy dolog azonban sosem sikerült senkinek sem: belelátni Orbán Viktor fejébe.

Elsőre úgy tűnhet, hogy ez is csak egy elcsépelt, sokszor megismételt Orbán-romantizálás, ám nem az. Az ugyanis, hogyan került hatalomra Orbán, hogyan tartotta azt meg, és hogyan tudott a nemzetközi térben is tényezővé válni, leírható a társadalomtudományok eszközeivel, az első politikai lépéstől az utolsóig. Ezekből a leírásokból megállapíthatók a magyar miniszterelnök módszereinek erősségei és gyengeségei, a stabilizáló tényezők és lépések, s az is, hol inoghat meg a rendszer.

Ami viszont nem állapítható meg egyértelműen, az Orbán motivációja. Egyesek azt mondják, hogy a hatalom csábítása az, ami vezérli, mások a pénzre gyanakodnak. Megint mások azt mondják, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét saját sértettsége miatt építette fel. Van, aki úgy gondolja, hogy Orbán Viktor hideg hatalomtechnikus, és mindent alárendel ennek, és van, aki szerint ez nagyon is személyes ügy, és a miniszterelnök teljes mértékben hisz a saját politikai küldetésében.

A kritikai szellem lovasa

Hogy mennyire nem látunk bele Orbán fejébe, abból is látható, hogy nem tudjuk pontosan definiálni, mikor is kezdődött a valódi politikai pályája. Hiszen az az Orbán Viktor, aki Nagy Imre és társai újratemetésén beszélt 1989-ben, majd Soros-ösztöndíjjal tanult Angliában, nem az az Orbán, aki 1998-ban, 25 éve miniszterelnök lett. S a 35 évesen Magyarország élére került Orbán Viktor egyáltalán nem ugyanaz a politikus, aki 2010-ben került hatalomra, és akiért 2023 május 31-én, 60. születésnapján hálaadó szentmisét mondanak.

Hogy mi is motiválja Orbánt,