Napunk

Forró Krisztián: Távoztak, akik a feszültséget gerjesztették, ez erősítheti a Szövetséget

Fotó - Vladimír Šimíček
Fotó – Vladimír Šimíček

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szerint csak azok beszélnek a párt gyengüléséről, akiknek ez az érdeke, valójában viszont a Szövetség erősebb lehet a Híd-platform egy részének távozása után. Nagyinterjú.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Hónapokig tartó viták után május 16-án a Híd-platform egy része kilépett a Szövetségből, amely 2021 októberében az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével jött létre, Forró Krisztián, az MKP elnöke vezetésével. A Sólymos László vezette hidasok azzal indokolták ezt a döntésüket, hogy nem értettek egyet azzal, hogy az MKP-platform Gyimesi Györgyöt, az OĽaNO korábbi parlamenti képviselőjét indítja a közös párt képviselőjelöltjeként. Gyimesi szerintük a matoviči populista politikát hozná be a pártba.

Május 18-án Sólymosék már bejelentették az új Híd megalapítását és azt, hogy Mikuláš Dzurinda Modrí (Kékek) nevű pártjával együtt indulnak a szeptember 30-i előrehozott választásokon.

Forró Krisztiánnal, a Szövetség elnökével arról beszélgettünk,

  • mire alapozza, hogy szerinte nem történt pártszakadás,
  • miért nem tudtak megegyezni a hidasokkal,
  • az Összefogás-platform indul-e a választásokon,
  • összefog-e a Szövetség Igor Matovičcsal,
  • jó hír-e a szlovákiai magyaroknak, hogy Ódor Lajos személyében magyar a miniszterelnök, és szerinte is progresszív puccs-e a szakértői kormány kinevezése.

Csalódott, amiért nem sikerült egyben tartani a pártot?

Szó sincs arról, hogy nem sikerült volna egyben tartani. Sőt, úgy érzem, hogy a Szövetség még erősebb lehet, mint azelőtt volt.

Ön azt kommunikálja, hogy nem történt pártszakadás, mégis több tucatnyian kiléptek azok közül, akikkel önök annak idején megegyeztek a közös pártról. Nem önáltatás arról beszélni, hogy nem történt pártszakadás?

Számok bizonyítják, hogy nem történt pártszakadás. A Híd-platform 17 megyei képviselőjéből 12 biztosan marad, sőt lehet, hogy 13. A Híd-platform tagságának a 85 százaléka marad. Néhány személy kilépéséről van szó, amit én nagyon sajnálok. Sajnálom, mert 2020. augusztus 20-án mindannyian aláírtuk azt a szándéknyilatkozatot, amelyben köteleztük magunkat, hogy mindent megteszünk azért, hogy minél szélesebb egységet hozzunk létre a felvidéki magyarság képviselete érdekében. Most úgy tűnik, egyeseknek nem az volt a célja, hogy ezt az egységet egyesítsük és szélesítsük. Azzal, hogy kiléptek, megbontották az egységet.

Mennyire végleges szám ez a 85 százalék? Én tudok olyan hidasokról, akik még nem léptek ki, de hezitálnak, tehát nem tudják, hogy végül maradni fognak-e.

Amíg valaki nem nyújtja be a kilépési nyilatkozatát, a párt tagjának tekintjük, és örülünk neki, hogy az egységet, a Szövetséget és ezáltal a közösségünket kívánják erősíteni és segíteni.

Amikor az MKP-platformon belül döntöttek arról, hogy Gyimesi Györgyöt a listára hozzák, eleve azzal mentek bele ebbe a döntésbe, hogy a Sólymos László vezette csoport kilép a pártból, vagy még láttak arra esélyt, hogy maradnak?

Mi az MKP-n belül komolyan vettük azt a kötelezettségvállalást, hogy minél szélesebb egységet hozzunk létre, megszólítva ezzel a felvidéki magyarokat és a velünk élőket is. Mi az emberek érdekeit tekintettük elsődlegesnek. Lett volna békés, demokratikus és toleráns megoldás. Amikor felmerült, hogy a Híd-platform néhány tagjának aggályai vannak Gyimesi György személyével kapcsolatban, azt javasoltuk, a közös Országos Tanács döntsön. Ebben az MKP-nak nincs többsége, csak 50 százaléka. Az Országos Tanács dönthetett volna úgy, hogy Gyimesi nincs rajta a listán.

Csakhogy az alapszabály azt írja elő, hogy a grémium nevű szerv egyhangúlag kell hogy jóváhagyja a listát.

Kijavítanám, a grémium javaslatot tesz a listáról, az Országos Tanács dönt.

Az Országos Tanács viszont arról dönthet, amit a grémium elé terjeszt.

Így van. Tesz egy javaslatot a grémium, és az Országos Tanács vagy jóváhagyja, vagy nem. Ha nem, akkor a grémiumnak kell egy újabb javaslatot hoznia. Ez megoldást jelenthetett volna, de láttuk, hogy néhányan a tárgyalási folyamatokat már jóval korábban elkezdték, és ez a kérdés inkább ürügy volt, mint ok.

Fotó – Vladimír Šimíček

Hogyan zajlott az utolsó tárgyalás a még teljes pártvezetésen belül?

Mi jeleztük, hogy az Országos Tanács döntsön, hogy feloldjuk ezt a kérdést. Ez egy demokratikus, toleráns megoldás lett volna, szerintem mindenki számára elfogadható, ha valóban az az érdek, hogy közösen hozzuk meg a döntéseket. De ebbe a megoldási javaslatba nem egyeztek bele azok, akik távoztak a pártból.

Csáky Pál nyilatkozta a Válasz Online-nak, hogy itt a székházban van egy pince, ahova össze kellett volna zárni a párt vezetőit, és addig nem kiengedni önöket, amíg meg nem egyeznek. Tényleg megtettek mindent a megegyezésért?

Én úgy érzem, igen. Ez a javaslat is azt bizonyítja, hogy itt senki nem akart önkényes döntéseket hozni, hanem közösen, együtt akartunk dönteni, hogy azt mindenki elfogadja. Nagyon sajnálom, hogy azáltal, hogy néhányan megbontották ezt az egységet, nem a közösség érdekeit helyezték előtérbe. A megyei választás során a közösség megmutatta, hogy szeretné, ha egység lenne, és ha minél többen részt vennének ebben az egységben. Ha az egységet bővíteni akarjuk, azzal erősíthetjük, viszont ha valaki távozik, azzal az egységet gyengíti.

Amikor ön elkezdett kommunikálni Gyimesi Györggyel, a később távozó hidasok nehezményezték, hogy nem egyeztetett a másik két platformmal. Miért nem szólt nekik?

Én mind a két platformnak beszámoltam erről a találkozóról, ez nem titkos találkozó volt. Egyébként pedig teljesen érthető szerintem, hogy a felvidéki magyarságot képviselő párt elnökeként találkozom olyan személyekkel, akik a közösségünk ügyét felvállalják, esetleg hangot adnak neki. Gyimesi Györggyel is ilyen alapon találkoztam. Találkoztam Grendel Gáborral is.

Én partnereket szeretnék keresni, hogy minél erősebbek legyünk, és minél szélesebb körű legyen az érdekképviselet. Nekünk az a feladatunk, hogy partnereket keressünk. Ezt látjuk a megyékben is. Ott, ahol van képviseletünk, a négy megyei képviselő-testületben, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében keressük a partnereket, és a képviselőink megkerülhetetlen tényezők lettek. Mindenhol van megyei alelnökünk is. Képviseletünk van Pozsony megyében is. Mindez azt bizonyítja, tudunk és akarunk is partnereket keresni.

Abban tehát nem lát problémát, hogy a párt részéről nem volt mandátuma, hogy tárgyaljon Gyimesi Györggyel arról, hogy felkerüljön a listára?

Én nem tárgyaltam

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Forró Krisztián

Gyimesi György

Híd

Igor Matovič

Magyar Szövetség

MKP

Ódor Lajos

Ódor-kabinet

Összefogás

Sólymos László

Választások 2023

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak