Ódor és a kisebbségi politika
Etnikai hovatartozását nézve ugyan magyar, de az értékrendjében az etnikai hovatartozás, a demokrácia fennmaradása és az ország (Szlovákia) jövőképe azonos szinten van.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Amióta Ódor Lajos színre lépett, az elemzők lépésről lépésre vizsgálják kormánya viselkedését és hatását a szlovák politikára és közéletre. Már sok fontos dolgot megírtak ebben a témakörben, én ezért ebben a rövid írásban az „Ódor-hatás“ egyik speciális szegmensével fogok foglalkozni. Mégpedig azzal, hogy milyen hatással lehet Ódor megjelenése a Szlovákiában működő kisebbségi pártokra.
xxx
A elmúlt három évben egyre világosabb lett, hogy a kisebbségi pártok vezetőinél (és budapesti támogatóiknál) betelt a pohár. Nincs több „kavarás” és filozofálgatás, a sokéves hiányzás után vissza kell kerülni a parlamentbe, döntöttek a pesti és pozsonyi vezetők.
Ha idén sem sikerül az áttörés, akkor le kell vonnunk tanulságokat, és ki kell vonulnuk a „nagypolitikából” – morfondírozott magában Berényi József, Forró Krisztián és Mózes Szabolcs, a kisebbségi politika meghatározó alakjai.
Potápi Árpád, a magyar kormány kisebbségi ügyekkel megbízott embere is hasonlóan vélekedett.
Ha a „gyerekek” idén sem jutnak be a parlamentbe, akkor le kell vonni a tanulságokat, vagyis nem lesz több támogatás, morfondírozott magában Potápi.
xxx
A pártvezérek tehát összedugták a fejüket. Egyeztettek, vitatkoztak és fenyegetőztek, míg végül előlépett Forró Krisztián, az egykori Magyar Közösség Pártjának vezetője, és bejelentette, hogy mostantól „új korszakába lépett a felvidéki magyar politika”.
Az „új korszak” lényege az, hogy a három, eddig létezett kisebbségi pártból összegyúrtak egy új konstrukciót, melynek a Szövetség–Aliancia nevet adták. Ezzel létrehoztak egy etnikai alapokon álló kisebbségi pártot. Vagyis egy ugyanolyan konstrukciót alkottak meg, amilyen az elmúlt években már létezett az országban (lásd: MKDM és Együttélés).
Az új párt filozófiája sem változott: „kisebbségiek vagyunk, nekünk a kisebbségi ügyekkel kell foglalkoznunk”, mondták a régi-új vezetők. További követelmény, hogy minden körülmények között lojálisnak kell maradnunk… kihez is? Nos, ezt majd a későbbiekben határozzuk meg. És aki nem fogadja el azt a kristálytiszta filozófiát, annak nincs helye a Szövetségben, mondták a vezetők.
xxx
Simon Zsoltot, a Magyar Fórum vezetőjét meg sem hívták az alakuló ülésre, mert úgy gondolták, hogy Simon egy kveruláns ember, és úgysem fogadná el a Szövetség alapelveit. Akkor meg minek kínlódjanak vele.
Simon helyett viszont meghívták a pártba a kisebbségi politika új üdvöskéjét, a 2020-ban „született” Gyimesi Györgyöt. Abban reménykednek, hogy Gyimesi majd új lendületet ad a pártnak. Az még nem világos, milyen irányultságú lesz ez a lendület, a lényeg az, hogy mozduljunk végre valamerre. Gyimesi múltját ugyan nem ismerték, de tudták, hogy jó kapcsolatai vannak van mind Pesten, mind Pozsonyban. Egyedül a liberálisokat utálja.
xxx
Gyimesi meghívása viszont olyan felháborodást váltott ki a Most–Híd vezetőiből, hogy inkább kiléptek a Szövetségből. (Sokak szerint ez volt Gyimesi „meghívásának” valódi oka: mármint az, hogy a Híd vezetői távozzanak a Szövetségből, választói viszont maradjanak.) A Híd egyedül nem vághat neki a szeptember végi választásoknak. Néhány napos tárgyalás után megegyeztek Mikuláš Dzurindával, és a választásokon együtt indulnak a volt miniszterelnök pártjával.
Simon Zsoltnak sem lesz más választása. Keresnie kell egy szlovák partnert, különben ő is elbukik a választásokon.
A szlovákiai magyarok tehát három párt színeiben indulnak a választásokon, és könnyen lehet, hogy egyik társaság sem éri el a bejutási küszöböt. De hát ők akarták így.
xxx
És mi köze mindehhez Ódor Lajosnak?
