A szlovákiai magyar diákok már tanulhatnak a saját történelmükről, elkészült az új kerettanterv

Az oktatási minisztérium március elején hagyta jóvá a magyar tannyelvű gimnáziumok új tantervi követelményeit, melyek szeptembertől lépnek hatályba. Az új dokumentumnak köszönhetően több, a magyarokat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő témakör került be a tantervi követelményekbe.

A Történelemtanárok Társulása évek óta küzdött azért, hogy a magyar iskolákban a történelemoktatás vegye figyelembe a szlovákiai magyarok igényeit, hogy terjedelmesebben foglalkozhassanak a magyar történelemmel és a szlovákiai magyarok történelme is az elsajátítandó tananyag részévé váljon.

Eddig a magyar iskolákban a szlovák iskolákkal azonos tananyagot kellett elsajátítaniuk a diákoknak. Az, hogy például a magyar történelmet milyen mértékben építette be az óráiba egy-egy magyar iskolában oktató történelemtanár, az érintett pedagógus döntésén múlott.

Írásunkból kiderül,

• mely magyar iskoláknak van külön kerettantervük történelemre;
• miért nehéz kritikai gondolkodásra, történelmi gondolkodásra ösztönözni a diákokat;
• mi lehet a legfőbb oka annak, hogy hiányoznak a szlovákiai magyar történelemtankönyvek.

Tíz év után jóváhagyták

„A szlovákiai magyar történelemtanításban a kerettantervek állandó problémát jelentettek, hiszen ezek alapvetően a szlovák diákok igényeire vannak kidolgozva. 2014-ben úgy tűnt, sikerül elfogadtatni egy külön kerettantervet, de az akkori oktatási miniszter végül nem írta alá” – mondta Simon Attila történész, egyetemi oktató.

Simon Attila szerint most az gyorsította fel a folyamatot, hogy három éve felbukkant egy javaslat, mely felvetette a nemzetiségi iskolák számára a kerettanterv kiegészítését, hogy olyan információk és anyagok is bekerüljenek az oktatásba, amelyeket az addigi kerettantervek nem tettek lehetővé.

„Amikor ez a javaslat elénk került láttuk, hogy ez nem oldana meg semmit. Ezért a Történelemtanárok Társulása azt javasolta, ne egy kiegészítést fogadjanak el, hanem készüljenek speciálisan a magyar iskolák számára külön kerettantervek történelemből. A minisztérium másfél évvel ezelőtt jóváhagyta a külön kerettantervet történelemből a szlovákiai magyar alapiskolák számára, most pedig a magyar gimnáziumok kerettantervét fogadták el. Olyan kerettantervekről beszélünk, melyeket szlovákiai magyar történelemtanárok dolgoztak ki a szlovákiai magyar iskolák és diákjaik igényeihez igazítva” – magyarázta Simon Attila.

Etelköz, kollektív bűnösség

Az új tanterv minden évfolyamban olyan új tartalmakat hoz be az oktatásba, melyek fontosak a magyar iskolák számára. „A 20. század történelmében leginkább abban nyilvánul meg, hogy bekerült a szlovákiai magyarok történetének az oktatása a kerettantervbe, ez a leglátványosabb változás” – mutatott rá Simon Attila. Hozzátette, hogy ezek a kerettantervek nagyon minimalisták, nagy szabadságot adnak az iskoláknak, a pedagógusoknak, ők dönthetik el, hogyan töltik fel, ebben nincs változás a szlovák kerettantervekhez képest.

Elek József, a komáromi Selye János Gimnázium pedagógusa szerint az új tantervbe valóban olyan témakörök és fogalmak is bekerültek, melyek nem voltak a szlovák történelem „szívügyei”.

„Az új tantervbe bekerült a magyar őstörténet, a honfoglalással, az államalapítással kapcsolatos fogalmak, földrajzi nevek, például Etelköz és Levédia. A 20. században a témakörök egyike a magyarok helyzete Csehszlovákiában, a hontalanság évei, a kollektív bűnösség és a Beneš-dekrétumok” – mondta Elek József, aki óriási előrelépésnek tartja a változást. Hozzátette, hogy ezekre a témakörökre korábban is kitért az óráin, de nyilván jobb, hogy hivatalosan a tanterv részévé válnak.

Lexikális tudás vs. történelmi gondolkodás

„Bármi bekerülhet a kerettantervbe, de az nem garantálja, hogy egy adott iskolában, osztályban a történelemoktatás módszertani szempontból megfelel a mai elvárásoknak. Tehát annak, hogy ne a lexikális tudásra helyezzük a hangsúlyt, hanem gondolkodni, értelmezni, vitázni tanítsuk a diákokat, hogy megtanítsuk őket arra, hogy a múlt eseményein keresztül értelmezni tudják a saját világukat. Nyilván ez nem feltétlenül a kerettanterv tartalmától függ, hanem a tanárok felkészítésétől, egy adott iskolának a filozófiájától, a tanár habitusától és persze attól is, hogy mit akar az oktatásügy elérni, milyen központi impulzusokat küld az iskolákba” – reagált Simon Attila arra a kérdésünkre, hogy az új dokumentumok irányt mutatnak-e arra vonatkozóan, hogy mennyire fontos a kritikai gondolkodás és a történelmi gondolkodás.

Hozzátette, a kerettanterv kidolgozója nem tudja garantálni, hogy hogyan fogja átadni a pedagógus például az 1948/49-es szabadságharc témáját, hagyományos frontális előadással vagy bevisz egy forrást az órára, és közösen elemzi a diákokkal. Ezért is van óriási jelentősége és szerepe a tanárnak abban, hogyan építi fel az óráit.

Elek József elmondása szerint a minimális lexikális tudás mellett arra törekszik, hogy diákjai kontextusba tudják helyezni az eseményeket. „Az évszámok memorizálása helyett próbáljon gondolkodni a diák, behelyezni jelenkori párhuzamba bizonyos eseményeket, például a magyar kisebbség helyzetét Csehszlovákiában, vagy a nemzetiségek problémáit a monarchia idején a magyar kormánnyal szemben, és ezeket hasonlítsa össze a jelenkori szlovákiai állapotokkal. Bár már mindent bevetünk azért, hogy valahogyan felkeltsük az érdeklődésüket, de nagyon nehezen tudjuk rávenni őket arra, hogy gondolkodjanak” – mondja Elek József azzal, hogy a kívánt eredményt kevés diáknál tudja elérni. A bicska akkor nyílik ki a zsebében, amikor egy diák azt kéri tőle, mutassa meg, mettől meddig tanulja meg az anyagot.

Úgy véli, megváltoztak a diákok és a szokásaik, a gondolkodásmódjuk és az érdeklődési körük nagyon felhígult. Mondanivaló nélküli Youtubereket tekintenek etalonnak, nagyon kevés diák olvas és kérdés az is, hogy milyen könyvet vesznek a kezükbe.

„Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a kezdő pedagógusok, 25 éves szakmai gyakorlattal el tudom érni, hogy egy történelmi problémáról úgy beszélgessünk, hogy azt át tudjuk helyezni a jelenbe. Például most a nagy francia forradalmat tanítom a 2. osztályban, össze tudjuk vetni a jelen helyzettel, beszélünk az emberi jogokról, a rasszizmusról, mutatnak is érdeklődést, de nem tudják hasznosítani ezeket a beszélgetéseket, a számonkéréskor már nem emlékeznek rá, mert más köti le az érdeklődésüket. Ez így szélmalomharc” – fogalmazott a komáromi gimnázium történelemtanára.

Az orosz–ukrán háború iránt érdeklődtek, és gyakorlatilag minden évfolyamban különböző aspektusban foglalkoztak a kérdéssel, a háttérrel, a lehetséges végkifejlettel, de ahogyan a felnőtteknek, így nekik is lankad a figyelmük a már egy éve tartó háború iránt.

Négy évfolyamban heti két órában

Jelenleg a gimnáziumokban heti két történelemóra van a harmadik évfolyamig. „Elvileg a tananyaggal második osztály végéig el kell jutni a 20. századig, utóbbit pedig a harmadik évfolyamban kell átvenni. Az, aki betartja a tantervben szereplő elvárásokat, kitér azokra az eseményekre, fogalmakra, fejlődésre, melyeket át kell venni, az képtelen eljutni a 20. századig két év alatt. Az pedig képtelenség, ha csak nem csal az illető. Teljesen más lenne a helyzet, ha negyedik osztályban is lenne heti két óránk” – szögezte le a Elek József.

Új tankönyvek kellenek

A jelenleg használt tankönyvek szeptembertől már nem lesznek kompatibilisek a kerettantervekkel, hiszen számos, a magyar iskolák számára fontos téma hiányzik belőlük. „Ezek a kerettantervek megkívánják a külön tankönyveket. Nagy szükség lenne arra, hogy a történelemtanárok megírják a szlovákiai magyar történelemtankönyveket, mert ennek én egyébként nem látom az akadályát. Az Állami Tankönyvkiadóban van készség, hogy új magyar történelemtankönyveket adjanak ki, de nem nagyon találnak tanárokat, akik megírnák azokat. Hiányolom a kezdeményezőkészséget, mintha mindenkinek jó lenne az, amit jelenleg használnak” – mondta Simon Attila.

A történész hangsúlyozta, azok a tankönyvek, melyeknek ő a társszerzője, nem valaki nyomására készültek. „Volt bennünk egy igény, úgy éreztük, kidolgozzuk a saját tankönyveinket, mert a szlovák könyvek fordításai nem megfelelőek. De ha ez az igény hiányzik a mostani tanárokból, akkor hiába panaszkodunk az államra, hogy nem reagál a tankönyvekkel kapcsolatos problémákra” – mondta az egyetemi oktató.

Elek József úgy véli, a 2008-ban született másodéves gimnazistáknak szánt tankönyv 2023-ban már nem állja meg a helyét. A tankönyv társszerzőjeként és gyakorló pedagógusként úgy látja, nagyon át kellene alakítani a tankönyvet.

„Az volna az igazán óriási húzás, ha nem egy klasszikus tankönyvet írnánk, hanem egy olyat, melyre például okostelefonnal is lehetne csatlakozni QR-kóddal, így hanganyagokkal, rövidfilmekkel, videófelvételekkel lehetne változatossá tenni a tankönyvet. Egy ilyennel előrébb lépnék a magyarországi tankönyvekhez viszonyítva is, azt viszont nem tudom, hogy nyitottak-e a minisztériumban egy ilyen segédanyagra” – vázolta Elek József egyik ötletét arra vonatkozóan, hogyan nézhetne ki a jövő tankönyve.

Hozzátette azt is, hogy időnként a tankönyv alapszövegeit sem mindig értik meg a diákok. „Ma már szavakat kell magyarázni a diákoknak, például legutóbb arra kérdeztem rá az órán, hogy mi a különbség a szabadság és a szabadosság között, senki nem szólalt meg. Nem értették a szó jelentését” – mondta a gimnáziumi tanár.

Elek József elárulta azt is, hogy már körvonalazódik egy kiegészítőkönyv, melyen másokkal dolgozik. Kiemelte, hogy nem tankönyvről van szó. Változatos, feladatokkal teli, modern segédanyagban gondolkoznak, a szerkesztésnél szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek a leendő tankönyvek írásakor is.

A szakiskolák a sor végén

Az alapiskolák és a gimnáziumok után már csak a szakközépiskolák külön kerettantervei hiányoznak történelemből. Simon Attila szerint róluk általában elfeledkeznek, részben azért, mert kevés óraszámban oktatnak történelmet ezeken az iskolákon, ráadásul vannak érettségivel végződőek és olyanok is, melyek hároméves képzést nyújtanak.

„Egy-egy típusból magyar tannyelvű 1-2 van az országban, ezek annyira speciális problémák, hogy senki nem foglalkozik velük. Igazából nincs olyan szervezet, mely tényleg törődne az összes magyar iskola gondjaival, például a tankönyvkiadással, ami egy nagy probléma. Még van állami tankönyvkiadó és dolgozik ott 1-2 olyan ember, akik a magyar tankönyvek ügyét felkarolják, de hosszú távon nincs megoldva, hogy mi lesz a magyar tankönyvek kiadásával. Ezekről a problémákról nagyon fontos lenne beszélni” – hangsúlyozta Simon Attila.

Megkerestük az oktatási minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy kidolgoznak-e a szakközépiskoláknak külön kerettantervet. A tárca szerint a magyar gimnáziumok történelem kerettanterve érvényes az érettségi vizsgával végződő magyar szakközépiskolákra is, ezért számukra nem dolgoznak ki külön tantervi követelményeket.