A szlovákiai magyar diákok már tanulhatnak a saját történelmükről, elkészült az új kerettanterv

Az oktatási minisztérium március elején hagyta jóvá a magyar tannyelvű gimnáziumok új tantervi követelményeit, melyek szeptembertől lépnek hatályba. Az új dokumentumnak köszönhetően több, a magyarokat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő témakör került be a tantervi követelményekbe.

A Történelemtanárok Társulása évek óta küzdött azért, hogy a magyar iskolákban a történelemoktatás vegye figyelembe a szlovákiai magyarok igényeit, hogy terjedelmesebben foglalkozhassanak a magyar történelemmel és a szlovákiai magyarok történelme is az elsajátítandó tananyag részévé váljon.

Eddig a magyar iskolákban a szlovák iskolákkal azonos tananyagot kellett elsajátítaniuk a diákoknak. Az, hogy például a magyar történelmet milyen mértékben építette be az óráiba egy-egy magyar iskolában oktató történelemtanár, az érintett pedagógus döntésén múlott.

Írásunkból kiderül,

• mely magyar iskoláknak van külön kerettantervük történelemre;
• miért nehéz kritikai gondolkodásra, történelmi gondolkodásra ösztönözni a diákokat;
• mi lehet a legfőbb oka annak, hogy hiányoznak a szlovákiai magyar történelemtankönyvek.

Tíz év után jóváhagyták

„A szlovákiai magyar történelemtanításban a kerettantervek állandó problémát jelentettek, hiszen ezek alapvetően a szlovák diákok igényeire vannak kidolgozva. 2014-ben úgy tűnt, sikerül elfogadtatni egy külön kerettantervet, de az akkori oktatási miniszter végül nem írta alá” – mondta Simon Attila történész, egyetemi oktató.

Simon Attila szerint most az gyorsította fel a folyamatot, hogy három éve felbukkant egy javaslat, mely felvetette a nemzetiségi iskolák számára a kerettanterv kiegészítését, hogy olyan információk és anyagok is bekerüljenek az oktatásba, amelyeket az addigi kerettantervek nem tettek lehetővé.

„Amikor ez a javaslat elénk került láttuk, hogy ez nem oldana meg semmit. Ezért a Történelemtanárok Társulása azt javasolta, ne egy kiegészítést fogadjanak el, hanem készüljenek speciálisan a magyar iskolák számára külön kerettantervek történelemből. A minisztérium másfél évvel ezelőtt jóváhagyta a külön kerettantervet történelemből a szlovákiai magyar alapiskolák számára, most pedig a magyar gimnáziumok kerettantervét fogadták el. Olyan kerettantervekről beszélünk, melyeket szlovákiai magyar történelemtanárok dolgoztak ki a szlovákiai magyar iskolák és diákjaik igényeihez igazítva” – magyarázta Simon Attila.

Etelköz, kollektív bűnösség

Az új tanterv minden évfolyamban olyan új tartalmakat hoz be az oktatásba, melyek fontosak a magyar iskolák számára. „A 20. század történelmében leginkább abban nyilvánul meg, hogy bekerült a szlovákiai magyarok történetének az oktatása a kerettantervbe, ez a leglátványosabb változás” – mutatott rá Simon Attila. Hozzátette, hogy ezek a kerettantervek nagyon minimalisták, nagy szabadságot adnak az iskoláknak, a pedagógusoknak, ők dönthetik el, hogyan töltik fel, ebben nincs változás a szlovák kerettantervekhez képest.

Elek József, a komáromi Selye János Gimnázium pedagógusa szerint az új tantervbe valóban olyan témakörök és fogalmak is bekerültek, melyek nem voltak a szlovák történelem „szívügyei”.

„Az új tantervbe bekerült a magyar őstörténet, a honfoglalással, az államalapítással kapcsolatos fogalmak, földrajzi nevek, például Etelköz és Levédia. A 20. században a témakörök egyike a magyarok helyzete Csehszlovákiában, a hontalanság évei, a kollektív bűnösség és a Beneš-dekrétumok” – mondta Elek József, aki óriási előrelépésnek tartja a változást. Hozzátette, hogy ezekre a témakörökre korábban is kitért az óráin, de nyilván jobb, hogy hivatalosan a tanterv részévé válnak.