Napunk

Nem tágítanak a függővé vált hattyúk a Komárom melletti mákföldről, lassú pusztulás várhat rájuk

Fotó - Napunk/Kacsinecz Krisztián
Fotó – Napunk/Kacsinecz Krisztián

A napokban terjedt el a hír, hogy egy hattyúkolónia „szállt meg” egy mákföldet a komáromi járásbeli Izsa és Pat között, több ezer eurós kárt okozva a tulajdonosnak. Szakértők segítségével utánajártunk, valójában mi vonzotta ide a madarakat, hogyan estek a túlzott mákfogyasztás csapdájába, és hogyan alakulhat a további sorsuk.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Már-már közhely, de természetesen ennek a bizarr jelenségnek a hátterében is a klímaváltozás áll. A rendkívül enyhe teleknek köszönhetően ugyanis az utóbbi években egyre több bütykös hattyú és más vízimadár telel át a Kárpát-medencében, sőt a kedvező feltételek miatt sokan egész évben itt maradnak. A hidegebb időszakban pedig jobb híján a szántóföldeken keresnek táplálékot.

A hattyúk a mák hajtásaira ugyan eddig nem nagyon fanyalodtak rá, de egy szerencsétlen véletlen folytán most ez is bekövetkezett. Azok, amelyek megkóstolták, valószínűleg függővé váltak a toxikus növénytől, amely rendkívül rossz hatással van az emésztőrendszerükre. Több tucatnyi madár pusztult már bele a „gasztronómiai kalandba”, mintegy 150 mérgezett hattyú pedig továbbra is a mákültetvény foglya.

A szántóföldeken tanyát verő hattyúcsapatok problémája egyáltalán nem új keletű

A bütykös hattyúk az év melegebb szakaszában családonként szétszóródva teljességgel vízi életmódot folytatnak, táplálékukat is javarészt a vízből szerzik. A hűvösebb időszak beálltával az adott évben kiköltött, szürkés-barnás színezetű, fiatalabb egyedekkel közösen csapatokba verődnek, amelyek az északi területekről érkező egyedekkel összeállva több száz példányból álló kolóniákká terebélyesedhetnek.

Mivel a vizek és a vizes területek télen már nem nyújtanak elegendő táplálékot, a síkvidékeken pedig szinte mindent a mezőgazdasági területek foglalnak el, a kizárólag növényekkel táplálkozó hattyúk a szántóföldeken keresnek élelmet. Leginkább az őszi vetésű káposztarepcét kedvelik. Az akár 14 kilogrammos súlyt is elérő, kifejlett példányok étvágya a téli időszakban óriási, egy több százas kolónia egész parcellákat képes lecsupaszítani.

A lepusztított mákföld Izsa és Pat között. Fotó – Napunk/Kacsinecz Krisztián

A repcepusztító hattyúk kapcsán az Agroforum.hu portálon megjelent cikk szerzője felhívja a figyelmet, hogy a hattyúkolóniák ellen nehéz védekezni, mert „meglehetősen intelligens állatok, az ember jelenlétéhez, a gépjárművek zajához, mozgásához hamar hozzászoknak és nem igazán zavarja őket utána már az sem, ha a repceföldön táplálkozó csapat közé hajtunk be gépkocsival”. Leggyakrabban mégis „a háborítatlanul maradt táblákon gyűlnek össze és akár a tábla teljes repceállományának kipusztításáig ott tartózkodhatnak”.

A nagy testű és a területüket vehemensen védelmező vízimadarakkal szemben a repcetermesztő gazdák azért is tehetetlenek, mert  Magyarországon és Szlovákiában is védett valamennyi hattyúfaj, így nemcsak a vadászatuk, hanem még a zavarásuk is tilos.

Nem a mák, a víz vonzotta oda őket

De az Izsa és Pat között tanyát verő hattyúk miért választották a toxikus mákot a jól bevált repce helyett? Lehetséges, hogy elűzték őket egy környékbeli repceföldről, de még valószínűbb, hogy a közeli, csábító vízfelületek miatt.

A „mákos” sztori – amelyről először a Delta hetilap számolt be – februárban kezdődött, azzal, hogy a sok csapadék és a feltörő talajvíz nyomán kialakult egy kisebb, átmeneti tó az Izsát Pattal összekötő főút mentén az egyik parcellán, nem messze a Bokrosi szikes természetvédelmi területtől. Ez a tócsa az enyhe téli körülmények között nem fagyott be, így hamar odavonzotta a különféle vízimadarakat, amelyek a szántóföldön élelmet is találtak – az éppen kisarjadó, őszi vetésű mák hajtásait.

Először csak egy-két példány jelent meg, de aztán hirtelen exponenciálisan növekedni kezdett a számuk.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Állatvédelem

Izsai hattyúk

Környezetvédelem

Madárinfluenza

Mezőgazdaság

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak