Napunk

Felejtsük el a kolbászt és az aperitifként felhajtott pálinkát, evés után pedig mozogni kell, tanácsolja a gasztroenterológus

Fotó - pxhere.com
Fotó – pxhere.com

Az egészségünkről leginkább mi magunk gondoskodhatunk, mondja Ladislav Kužela gasztroenterológus. Interjúnkban arról beszél, hogy miként étkezzünk.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ladislav Kužela gasztroenterológustól megtudhatjuk:

  • hogyan lehet hatással az étrendünk az egészségünkre,
  • hol követünk el leggyakrabban hibákat az étkezésben,
  • milyen betegségeket okoz leggyakrabban a helytelen étkezés,
  • hogy fel kellene-e hagynunk a hús, a kenyér vagy a cukor fogyasztásával,
  • de azt is, hogy hogyan kellene kinéznie az egészséges étkezésnek.

Hogyan képes befolyásolni az étrendünk az egészségünket?

Jelentősen, az étrend ugyanis a legfontosabb. Az a szomorú, hogy mindezt csak 2020 után tudatosítottuk, mióta behatóbban foglalkozunk a mikrobiommal és annak kutatásával. Azok az orvosok, akik hallgattak a testükre, tudták ezt; Hippokratész már 2400 évvel ezelőtt írt erről. Aztán sokáig nem foglalkoztak vele, és rengeteg pénzt fordítottak a kutatásokra azért, hogy ugyanerre a következtetésre jussanak.

Mi változott az elmúlt évek során?

30 éve vagyok orvos, praxisom legnagyobb részében gasztroenterológusként dolgoztam. Az én időmben az egyetemen még nem tanultunk róla, de az elmúlt évtizedben végzett kutatások kimutatták, hogy a testünkben van valami, amelyet egyesek egy új szervnek tartanak – ez pedig nem más, mint a bélmikrobiom, amely 1013-1014 mikrobából áll. Ezek baktériumok, vírusok, élesztőgombák, paraziták – mikroorganizmusok közössége, amelyek főként a vastagbélben élnek. Ez a szerv talán a legfontosabb, és eldönti, hogy egészségesek vagy betegek leszünk-e attól, amit eszünk. Azok a mikrobák szaporodnak el a bélben, amelyeket az étrendünkkel táplálunk, és vagy gyulladást okoznak a szervezetben, vagy jótékony hatást fejtenek ki.

Tudjuk, mely élelmiszerek okoznak gyulladást, és melyek azok, amelyek jótékony hatásúak?

Erre senki sem tud egyértelmű választ adni. A londoni King’s College munkatársai vezető táplálkozási szakembereket kérdeztek meg arról, hogy bizonyos élelmiszercsoportok egészségesek-e vagy sem. És ők is sem tudtak erre egyértelmű választ adni. A mikrobák mindenkinél máshogy reagálnak, és nemcsak az étrendre, hanem az olyan külső hatásokra is, mint az alvás, a testmozgás mennyisége és formája vagy a stressz. A kutatások azt mutatják, hogy nem kellene belehalnunk azokba a civilizációs betegségekbe, amelyek ma a legtöbb halált okozzák, mint a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok vagy cukorbetegség. Meg is előzhetjük a kialakulásukat. Ha pedig már kialakultak, akkor megállíthatjuk, sőt egyes esetekben részben vissza is fordíthatjuk őket, ezt pedig nagyrészt a táplálkozással.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezt befolyásolhassuk az étkezéssel?

Ezen betegségek közös alapja a krónikus gyulladás, egyesek táplálkozási gyulladásnak nevezik, mert a táplálkozással befolyásolhatjuk a kialakulását. Ez az alapja a szív- és érrendszeri betegségeknek, a cukorbetegségnek, az autoimmun betegségeknek és a daganatoknak. A táplálék áthalad az emésztőrendszeren, eljut a vastagbélben lévő mikrobákhoz, és attól függően, mivel tápláljuk őket, vagy előidézik a gyulladást, vagy elnyomják azt.

Hogyan kellene étkezni annak érdekében, hogy megszüntessük a gyulladást?

Erre nem létezik egyetlen általános tanács, de azt tudjuk, mi alkotja az úgynevezett „egészséges tányér” alapját. Azt nem tudjuk megmondani, hogy részletesen mit kell tartalmaznia, mert mindenki számára egyénileg adott. Azt azonban tudjuk, hogyan kell kinéznie a tányér nagy részének, ami biztosítja a gyulladásos állapotok alacsonyabb számát, és így a civilizációs betegségek kockázatának csökkentését is.

A tányér fennmaradó részének tartalmát mindenkinek saját magának kell összeállítania. Valakinek az tesz majd jót, ha több zsíros dolgot tesz a tányérjára, másnak a hús, valakinek pedig az édesség. A tudomány megadta a választ a tányér 85 százalékát illetően. A lényeg az, hogy az emberek inkább a minőségre, mintsem a mennyiségre figyeljenek – a szervezetünk nincs hozzászokva a nagy mennyiségű táplálékfelvételhez. A minőséghez az is hozzátartozik, hogy ne együnk ultrafeldolgozott élelmiszereket.

Mik tartoznak ide?

Ezek úgy jönnek létre, hogy az élelmiszeripar kivesz egy bizonyos összetevőt egy ételből, és feldolgozta, hogy tovább tartson, ízletesebb és szebb legyen. Aztán úgy kezdik el árulni, hogy az élelmiszer sok vitamint tartalmaz, mert hozzáadják őket. A szervezetünk azonban ehhez nincs hozzászokva. Emögött azonban nem kell szándékosságot keresnünk. A háborús időkben rájöttek, hogy az emberek által fogyasztott ételekben nincs elég vitamin, főleg C és D. Ezért  olyan olcsó élelmiszereket akartak létrehozni, amelyek sokáig elállnak, tele vannak vitaminokkal, és ezáltal az emberek egészségesek lesznek. Azonban kicsúszott a kezeik közül. Ma már tudjuk, hogy ezek az élelmiszerek nem jótékonyak. Hasonlóan működik ez az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek esetében is.

Mi a baj velük?

A 80-as években kitört az őrület, hogy az emberek egyenek zsírszegény ételeket, ha nem akarnak szívbetegségeket. Ezt az összes szaktársaság jóváhagyta, és úgy hitték, hogy az alacsony zsírtartalmú ételek segítenek a civilizációs betegségek elleni harcban. Aztán kiderült, hogy szervezetünk nem tudja jól kezelni azokat az ételeket, amelyekből mesterségesen kivonták a zsírt, majd feldolgozták. Így többet ártottunk magunknak, mint használtunk. Az emberek azonban olyan élelmiszereket akarnak, amiken nulla százalékos zsírtartalom van feltüntetve, mert gyors és egyszerű megoldások kellenek nekik. Ha nullás joghurtot veszünk, úgy érezhetjük, hogy valami jót teszünk magunkkal, pedig nem így van.

Csökkenteni kell a félkész ételek és feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, a szervezetünk ugyanis nincs hozzászokva ezekhez. Az étrendünkbe úgynevezett teljes – feldolgozatlan, iparilag módosítatlan, növényi eredetű – élelmiszereket kellene beiktatnunk. A növényeknek nem csak gyümölcsöknek és a zöldségeknek, hanem a hüvelyeseknek, a dióféléknek, a magvaknak, a fűszernövényeknek, a fűszereknek is – a nem állati eredetű ételeknek túlsúlyban kellene lenniük a tányéron.

Ezek szerint nem kellene húst és állati eredetű élelmiszereket ennünk?

Ezt nem állítom, az állati eredetű élelmiszereket senki sem ítéli el. Ez egyéni, és valakinek szüksége van a húsra, hogy jó legyen a bélműködése. De arányában kevesebbnek kellene lennie, mint a növényi alapú ételeknek. A hús egy opcionális része a tányérnak. És ha állati eredetű ételeket akarunk enni, akkor inkább halat, aztán a fehér húsokat válasszuk, és csak azután vörös húsokat, a legvégén pedig a feldolgozott vörös húsokat, mint például a hamburgert.

Tehát ide tartoznak a felvágottak és a kolbász is.

Igen, mondhatjuk – azt, amit most eszünk, tegyük félre, és helyettesítsük minőségi ételekkel. Ha valaki ezt olvassa, azt fogja mondani, hogy nem tud így étkezni, mert nincs ehhez szokva, vagy mert ez nagy változás számára. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ha csak tíz gramm növényi rostot, azaz gyümölcsöt vagy zöldséget adunk hozzá az étrendünkhöz, az egy csésze kávé hatásának felel meg. Ha ezt naponta megtesszük, hosszú távon 11 százalékkal csökken a rákban és a cukorbetegségben való halálozás kockázata. Ezek olyan betegségek, amelyek egyre több embert érintenek, de talán nem lenne így, ha másképp étkeznénk.

Fotó – Denník N Vladimír Šimíček

A lakosság egy részének étrendje a következőképpen általánosítható: reggelire sonkás kenyér, a gyerekek szalámis kenyeret visznek tízóraira, ebédre hús van, vacsorára pedig kolbász vagy pástétomos kenyér. Mit tesz ez a szervezettel?

A módosítatlan élelmiszer a természet terméke, és élelmiszer-mátrixot tartalmaz. Mindez rengeteg összetevőt jelent, amit a bélmikrobáink vagy a szervezet más részei feldolgozhatnak és vitaminokat, emésztőenzimeket, hormonokat, gyulladáscsökkentő molekulákat, jelzőmolekulákat állíthatnak elő belőle. Annak köszönhetően, hogy mit eszünk, információkat tudnak átadni más sejteknek. Jelen esetben leginkább az immunrendszernek, amely ezáltal erősödhet vagy gyengülhet. A feldolgozott élelmiszerek, mint például a sonka, olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek az állati eredetű élelmiszerek előállítása során keletkeznek.

Milyen anyagokról van szó?

Policiklusos aromás szénhidrogénekről, heterociklusos aminokról és másokról. Nem az a fontos, hogyan hívják őket, hanem hogy az ilyen élelmiszerek gyulladáskeltő anyagokat hoznak létre. Vagy már magában az élelmiszerben is benne vannak, vagy a bélrendszerünkben élő, az adott élelmiszer által táplált mikrobák termelik őket. Az iparilag feldolgozott élelmiszerek és a vörös húsok krónikus gyulladást hoznak létre. Az Egészségügyi Világszervezet a feldolgozott vörös húsokat, mint például a hamburger, a szalámi, a kolbász és a virsli, a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolta.

Ez mit jelent?

A cigaretta tartozik ebbe a kategóriába. Bizonyítani tudjuk, hogy közvetlen kapcsolat van az ezekben az élelmiszerekben található anyagok és a vastagbél- és végbélrák között.

És ha egyáltalán nem eszünk ilyeneket…

Azzal a minimálisra csökkentjük a rák kockázatát. Nem lehet kizárni minden kockázatot, de csökkenteni lehet azt. Így csökkenthető más civilizációs betegségek kockázata is. A diabetológusok adatai szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek száma rendkívüli módon növekszik. Ez együtt jár más betegségekkel. Az esetek csaknem 90 százalékában olyan betegségről van szó, amely az étrend megváltoztatásával és testmozgással visszafordítható. Ez egyszerű, de azok számára, akik csak egy tablettát akarnak bevenni, nehéz megváltoztatni az életmódjukat. Ez nem egy gyors megoldás, amikor csak egy hétig változtatunk valamin, hanem ki kell tartani mellette. Ha a betegségek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentjük, akkor az nem azt jelenti, hogy nem halunk meg, hanem hogy hosszabb és egészségesebb életet fogunk élni.

Van olyan étrend, amelyik működik és előnyökkel jár?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Alkoholizmus

Egészség

Élelmiszer

Táplálkozás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak