Napunk

Miért Erdoğan nyer

Recep Tayyip Erdoğan. Fotó - TASR/AP
Recep Tayyip Erdoğan. Fotó – TASR/AP

Az elkövetkező hónapok törökországi tapasztalatai megmutatják azt is, hogy milyen gazdasági következményei lesznek az ilyen típusú politikának, ki fizeti meg az árát, és hogyan reagál a külföldi és a hazai tőke. Mivel az autoritarizmus gyakran párosul rossz gazdálkodással, ezért ami Törökországban történik, az nem marad Törökországban.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A szerző az MIT professzora.
Miért buknak el a nemzetek című könyve magyarul is megjelent.

A törökországi elnök- és parlamenti választások május 14-i első fordulójának eredménye miatt nehéz nem csalódottnak lenni. Egy olyan kampányban, amelyet a februári hatalmas földrengés utóhatásai, a növekvő gazdasági problémák és a súlyos korrupció határoztak meg, nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök egyre autoriterebbé váló, 20 éves uralma véget ér. Egyes felmérések azt jelezték, a hatpárti ellenzék, élén a balközép Kemal Kılıçdaroğluval a Köztársasági Néppártból (CHP), többséget tud szerezni, de legalább lépéselőnybe kerül Erdoğannal szemben a második fordulóban.

Erdoğan a szavazatok 49,5%-át szerezte meg, és fölényesen vezet a május 28-i második forduló előtt. Kılıçdaroğlu a szavazatok kevesebb mint 45%-át kapta, a maradékot pedig Sinan Oğan szélsőjobboldali, bevándorlásellenes jelölt szerezte meg. Valószínű, hogy szavazóinak nagy része Erdoğant fogja támogatni a második fordulóban.

A pontatlan közvélemény-kutatásoknál sokkal lényegesebb dolgok csúsztak félre. Lehetetlen értelmezni az eredményeket anélkül, hogy belátnánk, mennyire nacionalista lett a török elektorátus.

Ez a változás több dolognak köszönhető: az ország délkeleti részén a kurd szeparatistákkal régóta tartó konfliktusnak, a Közel-Keletről érkező tömegek beáramlásának, valamint a nagy médiumok és Erdoğan pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) vezette évtizedes propagandának. A parlamenti választásokon az AKP, koalíciós partnere, a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP), a Jó Párt (İyiP, az ellenzéki koalíció második legnagyobb pártja) és minimum három másik párt nacionalista programot hirdetett. A Nemzeti Mozgalom Pártja úgy szerezte meg a szavazatok több mint 10 százalékát, hogy egy gyenge vezetővel gyenge kampányt folytatott.

Erdoğan harcias nacionalizmusa így jobban rezonált a választók körében, mint Kılıçdaroğlu visszafogottsága és korrupcióellenes kampánya, ráadásul Kılıçdaroğlu az alevi kisebbséghez tartozik (egy síita ág a zömében szunnita országban), és a kurd párt és választók hallgatólagos támogatását élvezte.

Rossz és jó értelmezés

Nem szabad azonban a választási eredmények kapcsán két elhamarkodott értelmezésnek teret adni. Az első az, hogy akár tetszik a tanult városiaknak, akár nem, az eredmény a török közvélemény demokratikus akaratát tükrözi. A második pedig az első ellenkezője: ez egy autokrata által irányított látszatválasztás volt.

Az igazság az, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Recep Tayyip Erdogan

Törökország

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Svédország még a júliusi csúcstalálkozó előtt csatlakozhat a NATO-hoz, mondta Jens Stoltenberg főtitkár, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A következő találkozó Svédország, Ankara és a NATO között egy hét valósul meg. (reuters)

Egy 67 éves férfi vesztette életét abban a lakástűzben, ami ma délelőtt ütött ki Kassán, a két sérültet, egy 28 és egy 60 éves férfit eszméletlenül szállítottak kórházba. (tasr)

Juraj Krúpa (korábban OĽaNO, most SaS) szerint a gyerekek után járó 200 eurós támogatás ötletével először Anna Remiášová állt elő. Krúpa azt állítja, hogy amikor Remiášovával közösen bemutatták a tervet Igor Matovičnak, a pártelnök elküldte őket, mondván, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné a költségvetést. „Öt hónappal később maga Matovič állt elő a javaslattal“ – mondta Krúpa. (markíza)

Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője védelmébe vette a párt feltételeit, amelyeket az Ódor-kabinetnek szabtak a támogatásért cserébe. Šipoš szerint nem igaz, hogy szándékosan teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabtak volt, például, hogy a miniszterelnök elérje a választópolgároknak szánt 500 eurós támogatás bevezetését, vagy a szülőknek a gyerekek után járó 200 eurós juttatás megtartását. A frakcióvezető szerint az OĽaNO tisztességes feltételeket szabott. (markíza)

Egy ember életét vesztette, két személyt pedig eszméletlenül szállítottak kórházba egy kassai lakástűz után. A két sérült állapotáról egyelőre nincs bővebb információ, a holttestre a lakásban bukkantak rá a mentőegységek. A lángok vasárnap délelőtt csaptak fel egy földszinti lakásban a Szabadság utcán (Ulica Slobody). A tűzoltóknak már sikerült megfékezniük a lángokat. (tasr)

A Smer június 20-a körül mutatja be jelöltlistáját, mondta Robert Fico pártelnök. A párt elsősorban az áremelkedések megállításának témájával vág neki a kampányidőszaknak, emellett prioritás lesz a jelzáloghitelek rögzítésének megváltoztatása is, amit a Smer a kamatok állami támogatásával akar megoldani. (ta3)

Az SaS számára az egészségügy, az oktatás és az energetika a legfontosabb témakörök, mondta Richard Sulík pártelnök. Szavai szerint a párt további két speciális szakértői csoportot kíván bemutatni a kampányidőszakban. Sulík elmondta, hogy a kampányprogramot keddtől kezdődően szeretnék bemutatni. (ta3)