Tíz év után újra megnyitották a szepsi rendőrségi razzia ügyét

Egy hónap múlva lesz tíz éve a Bodollói (Budulovská) utcai szepsi razziának, ahova a rendőrök több mint húsz autóval szálltak ki. A rendőri brutalitás áldozatait a felügyelet nyomozója most kihallgatásra idézi be. Annak ellenére, hogy a múltban már mind vallomást tettek arról, hogyan verték őket a rendőrök gumibottal, és hogyan rángatták ki őket kutyákkal a házaikból.

Amikor legutóbb tanúvallomást tettek, a felügyelet nemcsak hogy nem hitt nekik, hanem még hamis tanúzással is meggyanúsította őket, és bíróság elé kerültek.

Az ügyben eljáró Matej Čintala ügyész három év után visszalépett a vádemeléstől, a tárgyalások így felmentéssel végződtek. Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2020 szeptemberében hozott ítélete hozott fordulatot, amikor megállapították, hogy két panaszost, akik egyben vádlottak is voltak, jogsértés ért. A határozatban kimondták, hogy a razzia kivizsgálása nem volt megfelelő.

Ehhez kapcsolódnak a jelenlegi fejlemények is, ugyanis Strasbourg ítélete alapján utasította az Eperjesi Kerületi Bíróság ügyésze a nyomozót arra, hogy újból megnyissa az ügyet. A nyomozó pedig március elején büntetőeljárást indított.

Évekkel ezelőtt azt mondta, hogy hazudtak. Most már hinni fog nekik?

A nyomozó döntéséből kiderül, hogy 2014-be tért vissza, amikor is akkor januárban határozatot adott ki a büntetőeljárás megindításáról. A felügyelet a köztisztviselői hatalommal való visszaélés, magánlaksértés, testi sértés, valamint kínzás és más embertelen vagy kegyetlen bánásmód gyanújában nyomozott.

A felügyeleti hatóság megerősítette, hogy most is ezeket a gyanúkat vizsgálja, de konkrétumokba nem akart bocsátkozni.

A Denník N kiderítette, hogy az üggyel ugyanaz a nyomozó foglalkozik, aki akkoriban is. A besztercebányai felügyeleten dolgozik. Többek között ez áll annak hátterében, hogy a sértettek elutasították a kihallgatáson való részvételt.

„Évekkel ezelőtt azt mondta, hogy az ügyfeleink hazudnak. Most hogyan magyarázza meg, hogy hisz nekik?” – kérdezi Michal Zálešák, a sértettek jogi képviselője az Európai Roma Jogok Központból. Az eljárásban Róbert Rybárt és Roland Dančot képviseli.

Zálešák azt mondja, hogy a sértettek először nem tudták mire vélni az idézést. Nem értették, mi történik. „Gyanúsnak találták a dolgot, mivel az előző nyomozással nem voltak éppen pozitív tapasztalataik” – mondta. Valószínű, hogy Rybáron és Dančon kívül a felügyelet több tanút is beidéz.

Zálešák szerint egyrészt jó dolog, hogy a razzia ügyében újra vizsgálódni kezdtek. „Azt illetően azonban szkeptikus vagyok, hogy ennyi idő elteltével bíróság elé lehet-e állítani a valódi elkövetőket és megbüntetni őket” – tette hozzá.

Fico és Kaliňák kiállt a rendőrök mellett

Az új vizsgálat híre akkor érkezett, amikor Jana Dubovcovát nevezték ki igazságügyi miniszterré. 2013-ban ugyanis ombudsmanként éppen ő mutatott rá, hogy a razzia során súlyosan megsértették a telepen élők jogát és szabadságát. 2013 augusztusában egy rendkívüli jelentést is benyújtott a razziával kapcsolatban, az akkori kormány azonban semmibe vette.

Amikor 2014 januárjában Jaromír Čižnár főügyész elrendelésére megkezdték a razzia kivizsgálását, Fico és Kaliňák Szepsibe látogatott, ahol támogatásukat fejezték ki a razziában részt vett rendőröknek. Meg voltak ugyanis győződve arról, hogy a bevetés során nem történt törvénysértés. Fico nyilvánosan kijelentette, hogy azt szeretné, ha a rendőrök tudnák, hogy a szlovák kormány mögöttük áll.

Nem sokkal másfél év eltelte után a nyomozó lezárta a vizsgálatot, mégpedig azzal, hogy a razzia jogszerű volt, Dubovcová jelentését pedig megalapozatlannak ítélte. Dubovcová pedig azokból az információkból indult ki, melyet az irodája alkalmazottai a helyszínről szolgáltattak a razziát követő első napok során.

A nyomozó először 2014-ben hallgatta ki a razzia tanúit. Azonban az ügyet felügyelő eperjesi ügyészség is a nyomozónak adott igazat. Megállapította, hogy a vizsgálat „az érintett személyek eljárási jogainak példaértékű tiszteletben tartása mellett zajlott.”

Áldozatokból vádlottak 

Azon következtetésnek azonban, hogy a tett nem volt bűncselekmény és az egész razzia jogszerűen zajlott, további következményei is voltak. A rendőrség és az ügyészség ugyanis hamis tanúzással vádolta meg a razzia áldozatait.

Noha a nyomozó addig közép-szlovákiai származású volt, és az ügyet is az eperjesi ügyészség felügyelte, az öt férfi és egy nő meggyanúsítása után már kétség sem fért a kassai nyomozók és ügyészek elfogultságához.

Az ügyet végül Matej Čintala ügyész kapta meg, aki egészen a bíróságig vitte. Amikor két évvel ezelőtt visszalépett a vádaktól, elutasította, hogy eredetileg valaki parancsára cselekedett volna. Čintala kijelentette, hogy azért emelt vádat, mert indokoltnak tartotta. Valamint azt is elmondta, hogy ügyészként mindig betartotta a törvényeket. Azt azonban beismerte, hogy a vádemeléstől való visszalépéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete járult hozzá.

Az ügyész nem látta azt, amit Strasbourg igen

Arra a kérdésre, hogy miért nem vette észre a súlyos mulasztásokat a vizsgálat során, nem válaszolt. Strasbourgban pedig ugyanazt az aktát tanulmányozták, mint a kassai ügyészség.

A határozatában az Európai Bíróság megállapította, hogy „a 2013. június 19-i bevetés lefolytatásával kapcsolatban semmi sem utal olyan rendkívüli körülményre, eseményre vagy biztonsági incidensre, amely kifejezetten indokolná a gumibotok alkalmazását a fent említett határozatokban és jegyzőkönyvekben leírt egyéb kényszerítő eszközök helyett.”

A strasbourgi bíráknak feltűnt, hogy Róbert Rybár a razzia idején annyira részeg volt, hogy „nem volt magánál”. A szakértők becslése szerint legalább 2,5 ezreléknyi alkoholt tartalmazott a szervezete. Az Európai Bíróság ezért megkérdezte, hogy miért kellett a rendőröknek gumibotot használniuk, hogy együttműködésre bírják.

A bíróság megállapította, hogy „az első panaszos, Rybár, kritikus mértékű, az alkoholmérgezés határát súroló ittasságára a releváns időpontban való tekintettel, konkrét magyarázatra van szükség azt illetően, hogy a panaszos hogyan jelenthetett akkora fenyegetést vagy tanúsíthatott olyan mértékű ellenállást, amely indokolta a gumibot használatát a más típusú kényszerítő eszközök helyett.”

A bíróság is többször is megemlíti, hogy a razzia egy Akcia 100 megnevezésű „represszív házkutatási” bevetés volt. Noha a represszív szót a hivatalos iratokból valaki kézzel kihúzta mint hibát. A bíróság azonban nem hitte el, hogy csupán elírásról van szó. Éppen ellenkezőleg, a gumibotok használata szerinte „a megtorlásra utal”. Strasbourgban azt is megállapították, hogy a kormány (mint az állam képviselője) nem tudta bizonyítani, hogy a bevetés során feltétlenül szükséges volt az erő alkalmazása.

„Ennek következményeként az állam felelős a szóban forgó személyek aznap elszenvedett sérüléseiért” – áll a határozatban. A bíróság megállapította, hogy a panaszosok jogai sérültek, és fejenként 20 000 euró kártérítéssel illette őket.

A volt belügyminiszter még mindig kitart a véleménye mellett

Kaliňák elmondása alapján tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését, de szerinte ez semmit sem változtat azon, hogy a nyomozást akadályozta, hogy a rendőröknek hatalmas mennyiségű ballasztot és értelmetlen vallomást kellett eltávolítaniuk. Szerinte, ha csak arról lenne szó, ami valóban történt, akkor más sokkal előrébb lennénk. Valamint hozzátette azt is, hogy a bíróság döntése csak az egyik fél vallomásain alapul.

A volt miniszter tehát még évek múltán is kitart a véleménye mellett. Már 2014-ben azzal védte a bevetést, hogy ennek köszönhetően egészen tizenöt bűncselekményhez sikerült információkat szerezniük.

A hivatalos dokumentumokban az áll, hogy a kutatás során egyetlen személy, és olyan tárgy sem került elő, amely bűncselekményből származott volna. Azt azonban megemlítik, hogy a bevetésnek köszönhetően a rendőrök helyileg azonosítottak, majd később letartóztattak egy körözött személyt.

Filip Orsolya fordítása