Napunk

A tanítás nem arról szól, hogy kitöltjük a munkafüzet lapjait, mondja a tesztiskola igazgatója

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola. Fotó - Az iskola archívuma
A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola. Fotó – Az iskola archívuma

Az iskolai inklúzió alatt nem azt értjük, hogy a tanulási zavarral vagy nehézséggel küzdő gyereket kiemeljük az osztályból, hanem azt, hogy minden gyereket a saját tempójában tudjuk fejleszteni, mondja Várady Kornélia, a csallóközaranyosi iskola igazgatója.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Szeptembertől 40 tesztiskolában az új Állami pedagógiai program alapján kezdik el oktatni az elsősöket. Ezek az iskolák elsőkként tesztelik a háromciklusú rendszert és a tartalmi reformot képező új standardokat. Az intézményeket tíz kritérium alapján 98 olyan önként jelentkező alapiskola közül választották ki, akik a leginkább leképezik a szlovákiai iskolatípusokat.

A 40 tesztiskola között három magyar tanintézmény van, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda, a Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskola és a csákányházi alsó tagozatos alapiskola a Losonci járásból.

A csallóközaranyosi és a nagymagyari alapiskola vezetője számos pozitívumot lát az új tartalmi reform és a háromciklusos rendszer bevezetésében, melyek véleményük szerint valódi szabadságot adnak a pedagógusoknak, továbbá csökkenti a tanulókra és tanáraikra nehezedő nyomást.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • milyen konkrét elképzelésekkel készülnek az első osztály megnyitására a tesztiskolaként kiválasztott intézmények;
  • milyen célok vezérelték a magyar nyelv standardjainak kidolgozásában részt vevő csallóközaranyosi alapiskola pedagógusait, és mit értenek a komplex órák alatt;
  •  áthidalhatónak tartják-e a reformra épülő tankönyvek hiányát a gyakorlatban.

Két év előny

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda némi előnnyel vág bele a tesztelésbe, hiszen ők már a koronavírus-járvány alatt bekapcsolódtak az akkori Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) kétéves kísérleti programjába. „A cél az volt, hogy reagáljunk a Covid-19 okozta problémákra. Átdolgoztuk a tanterveinket az első és a második ciklusra, rengeteg olyan tanfolyamon és iskolázáson vettünk részt, melyeknek köszönhetően el tudunk rugaszkodni a frontális oktatástól és alkalmazni tudjuk az innovatív oktatási módszereket. Több módszert korábban is alkalmaztunk, de nem olyan intenzitással, mint az utóbbi két évben” – mondta a Napunknak Várady Kornélia, az iskola igazgatója.

„Felvettük a kapcsolatot a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központtal (RCPÚ), a kollégákat számos területen megerősítették abban, hogy jó úton járnak az inklúzió és a differenciálás terén. Tesztiskolának azért jelentkeztünk, mert nem szerettük volna, ha megszakad ez a kétéves intenzív munka” – tette hozzá Várady.

A csallóközaranyosi alapiskola igazgatója szerint a háromciklusos rendszer valóban lehetővé teszi az inklúzió bevezetését. „Az iskolai inklúzió alatt nem azt értjük, hogy a tanulási zavarral vagy nehézséggel küzdő gyereket kiemeljük az osztályból, hanem az én véleményem szerint azt, hogy minden gyereket a saját tempójában tudjuk fejleszteni. A ciklusra úgy tekintek, mint egy útra, mely A-ból B-be vezet. A jelenlegi rendszerben meg van határozva, mit kell a tanulónak elsajátítania az első évfolyam végére, ha azt nem tudta teljesíteni, évet ismétel. A ciklusoknak köszönhetően három év tananyaga jelenti a kiindulópontot.”

„Lehet, hogy néhány gyerek az első és második év tananyagát már az első osztályban elsajátítja, őket plusz feladatokkal terhelhetjük, az ő esetükben időt fordíthatunk a tehetséggondozásra, viszont lesznek olyan gyerekek is, akik A-ból B-be döcögve, esetleg nagyon nehezen fognak eljutni, de van rá három évük. Nagyon sokan félreértik a célt, s azt mondják, a gyereknek három év alatt kell megtanulnia írni, olvasni, számolni, de ez nem így van. A ciklusnak van egy tananyaga, lesz aki túlteljesíti, de lehetőség lesz arra is, hogy a leggyengébbet is eljuttassuk a célba” – részletezte Várady a ciklusos rendszer egyik pozitívumát.

Szóbeli értékelés

Csallóközaranyoson már a korábbi kétéves tesztüzemmód alatt szóbeli értékelést alkalmaztak az első és második osztályokban, az érdemjegyekhez csak a harmadik évfolyam végén tértek vissza. „A váltást a kollégák érezték fontosnak, a szülők nem hiányolták és a gyerekeknél sem alakult ki egyfajta szorongás amiatt, hogy milyen jegyet kapnak. A bizonyítványok kiállításakor személyre szóló, részletes értékelést is írtak a kollégák. A leendő elsőseinknél folytatjuk ezt a gyakorlatot” – mondta az igazgató azzal, hogy idővel eldől, meddig alkalmazzák majd az írásos értékelést.

A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola. Fotó – Az iskola archívuma

Rámutatott arra is, hogy jelenleg nincs értelme azon gondolkodni, mit jelentene a szóbeli értékelés például a 9. osztályban. „Nem kell előre szaladni, mindig az aktuális lépésre kell koncentrálni, arról nem is beszélve, hogy a harmadik ciklus szabályait később kell felállítani. Ha valami bevált, azt tovább lehet vinni, ami nem, azt át kell értékelni” – véli a csallóközaranyosi iskola vezetője.

Elmondta azt is, hogy a kollégák körében már akkor tapasztalt félelmet és némi ellenállást,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

Oktatás

Szlováknyelv-oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak