Napunk newsfilter: A Szövetség bukásán nem kell örömködni, mert nincsenek nyertesek

 

A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd

1. Kilépnek a Híd-platform tagjai a Szövetségből, újraalakítják a Híd pártot

Kilépnek a Szövetségből a Híd-platform tagjai. Ezzel a közös párt, a magyar összefogás eszméje hivatalosan is megbukott.

Még egy ideig veszekednek majd azon, hogy miért vesztek össze, azonban a helyes értelmezésért folyó újabb harc már a végeredményen nem változtat. A sosemvolt magyar egység másfél év agónia és civakodás után szerződést bont.

A vég eljövetelének szele már korábban érződött, de a Híd legfelső döntéshozó szerve ma fogadta el azt a határozatot, amelyben az áll, hogy a Híd-platform elhagyja a Szövetséget.

Megy még a jogászkodás a Szövetségben, hogy mi legyen a Híd-platform sorsa. A határozatban arról írnak, hogy „3. platformra” neveznék át. Amennyiben tényleg újraalapítják a Híd pártot, az átnevezés logikus lépés. Ezt viszont az MKP-platform nem fogja megkönnyíteni, és ragaszkodnak majd ahhoz, hogy a névváltoztatás csak az Országos Kongresszus beleegyezésével történjen meg.

Sólymos László lebegtette ma azt be, hogy a Híd története csütörtökön folytatódik a párt alakuló közgyűlésével. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget (MKDSZ) neveznék át Híddá. A Fehér Csaba vezette párt nem olvadt be a Szövetségbe, ezért a párt „átvétele” az egyszerűbb út a hidasoknak, nem kell összegyűjteniük tízezer aláírást.

Tehát még olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy néhány hidas politikus marad a Szövetségben, és a párt megtartja a Híd-platformot, jóllehet ez egy kiüresedett platform lesz, amelynek a meghatározó, vezető politikusai távoztak.

Bár a Szövetség-projekt életképtelenségét sokan hangoztatták, ellendrukkerei is voltak a kezdetektől, mégis tett egy erőtlen kísérletet arra, hogy egyben tartson sokféle érdeket, véleményt, nézetet.

Elviekben működhet egy platformokra épülő gyűjtőpárt, amelyben tiszteletben tartják mások véleményét, és a döntéseket párbeszéd, vita szüli. Így van ez azokban az okos társadalmakban, ahol a sokszínűséget nem felszámolni akarják, hanem megpróbálják kialakítani az együttélés olyan formáit, ami az egyes csoportok számára elfogadható.

Lehet törekedni az egyformaságra, ezt tették a kommunisták és a fasiszták is, de valójában nem vagyunk egyformák, mégis valahogy ki kell találnunk az együttélés módjait. Azokban a csoportokban, társadalmakban, ahol ezt hatékonyan meg tudják tenni, boldogan élnek.