Napunk

Hogyan élősködnek a romák oktatásán – a tőketerebesi iskoláért Gyimesi György lobbizott

A tőketerebesi romatelep. Fotó N – Vladimír Šimíček
A tőketerebesi romatelep. Fotó N – Vladimír Šimíček

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szerző a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője, és a Nové školstvo polgári társulás alapítótagja

Számos személy és intézet évek óta figyelmeztet arra, hogyan lehet a jelenleg érvényben lévő iskolafinanszírozási rendszerben élősködni a romák oktatásán a szakközépiskolák tagiskoláin keresztül.

A rendszerszintű mulasztások közös jellemzői két olyan ügyön keresztül mutathatók be, amelyek az elmúlt években megjelentek a médiában, és felkeltették a hatóságok érdeklődését is, megoldani azonban nem sikerült őket. Ehhez hasonlóan úgy tűnik, hiányzik az akarat a rendszer korrekciójára a kormány, de különösen az oktatási és a pénzügyminisztérium részéről. Szégyenletes, megdöbbentő, de így van.

A tőketerebesi iskoláról, ahol szinte minden diák megbukott, és aminek Gyimesi György volt parlamenti képviselő a segítségére sietett, nemrég Denisa Gdovinová számolt be részletesen a Denník N-ben megjelent cikkében. A gálszécsi iskolával, amely évente több százezer eurót akart elvonni a rendszerből a lepukkant épületek túlárazott bérleti díjain keresztül, és amelyet Monika Kozelová aktivista, majd parlamenti képviselő segített, a Korzár napilap is sokáig foglalkozott.

Mindkét iskola ügye a rendszerszintű hibák és a hasonló működési módok jegyeit viseli magán. Ezek közül néhányat közelebbről is megvizsgálunk.

Az első jel – etikátlan harc a tanulókért 

Semmi sincs ingyen, és még a látszólag ingyenes oktatás sem tud működni pénz nélkül. A közpénzből biztosított anyagi hozzájárulás, az úgynevezett normatíva elengedhetetlenek iskoláink számára és azok működéséhez. Ezt a támogatást elsősorban a fenntartók kapják, mégpedig a tanulók száma alapján. Minél több tanulója van egy iskolának, annál több pénzt kap az állami költségvetésből az oktatásra.

Az iskola tehát avégett, hogy elegendő tanulója legyen, és így nagyobb normatívát kapjon, egy romatelep vagy gettó közelében épül. Ez első pillantásra hasznos dolognak tűnik; az oktatás mint szolgáltatás valóban a lehető legközelebb kerül a célcsoporthoz. Bár, ha az állam engedélyt ad egy romatelep közelében lévő iskola megnyitására, akkor az Európai Bizottsággal szembeni kötelezettségvállalásának szellemével ellentétesen cselekszik, mivel növeli a szegregált oktatás kockázatát, ami miatt jelenleg az Európai Bíróságon is pereskedünk. Annak érdekében, hogy bürokratikus oktatási rendszerünkben az iskolaalapítás a lehető leggyorsabban végbemenjen, ideális esetben egy már létező iskola tagiskoláját használják erre a célra. Ezt egy iskola kirendeltségeként képzeljük el, amely egy másik helyen, egy másik településen, járásban vagy megyében üzemel.

Így az iskola annak érdekében, hogy elegendő tanulóval és ebből kifolyólag elegendő normatívával rendelkezzen, igyekszik minél több tanulót szerezni. Ebben a versenyben akár olyan messzire is elmehet, mint a gálszécsi „tagiskola”, ahol látássérült varrónőknek is akartak varrógépkezelést tanítani. Vagy akár olyan messzire is, mint a tőketerebesi „tagiskola”, amelyet egy olyan városban hoztak létre, ahol már évek óta működnek más szakközépiskolák, és ahol az újonnan létrehozott tagiskola szinte rablásszerűen vette át a tanulókat. Noha az iskolát közvetlenül a tanévkezdés előtt hozták létre, közvetlenül utána a tanulók számát tekintve a járás egyik legnagyobb iskolája lett.

Amellett, hogy a megkérdőjelezhető oktatási színvonalú iskola bővítésével több diákot is megkárosítottak, az Állami Iskolafelügyelet szerint a tőketerebesi Szent Jozafát Szolgáltató és Ipari Szakközépiskola is kárt szenvedett és diákokat veszített. Ezt az iskolát akkoriban Slavomír Partila vezette, aki akkoriban rá is mutatott a problémára. 2022 őszétől az oktatási minisztérium államtitkáraként lehetősége volt arra, hogy szisztematikusan foglalkozzon vele, azonban nincs tudomásunk arról, hogy ez megtörtént volna.

A második jel – a romák oktatása és segítése gyakran csak álca a normatívával való üzleteléshez

Az egy főre jutó normatívát csak tovább emelik, ha az iskolába olyan tanulók is járnak, akiknél fogyatékosság alapján sajátos nevelési igényt diagnosztizáltak. Az ideális áldozatok ezért leginkább a roma tanulók soraiból kerülnek ki, akik számára a helytelenül felállított diagnózis hátránnyal jár, az iskola fenntartója azonban profitál belőle. Az Állami Iskolafelügyelet a jelentéseiben ismételten felhívja a figyelmet erre a jelenségre.

Az Állami Iskolafelügyelet tőketerebesi „tagiskoláról” szóló jelentése többek között a következőket tartalmazza:

– az iskola a törvényt megkerülve vett fel tanulókat – az alapiskolát nem elvégzett tanulóknak szánt szakokra nagy számban vett fel olyanokat is, akik megfelelően elvégezték azt;

– a beiratkozás időpontját, helyét és módját csak a felvételről szóló írásbeli határozatban közölték a jelentkezőkkel; tehát semmilyen felvételi eljárásra nem került sor;

– az iskolába történő átlépések szintén törvénysértők voltak, és érdekes módon olyan esetek is felbukkantak, amikor a diák egy másik iskolából lépett át, és annak ellenére, hogy a másik középiskolában már sikeresen elvégezte az első évfolyamot, ebben az iskolában újra oda került;

– a tanulók számára engedélyezték az egyéni tanterveket, azaz felmentést kaptak a rendszeres iskolalátogatás alól (általában fogyatékosságra vagy tehetségre hivatkozva tesznek így) helytelen okokból (pl. családi okok miatt);

– az iskola 166 tanuló esetében nem tüntette fel az egyéni tantervet (az iskola normatíváját ilyenkor csökkentik), hanem továbbra is rendszeresen bejáró tanulókként vezette őket, és megkapta utánuk a teljes normatívát. Ezáltal a felügyelet szerint az iskola jogszerűtlenül jutott mintegy 653 ezer eurónyi támogatáshoz;

– számos nappali tagozatos tanuló nem járt rendszeresen, illetve egyáltalán nem járt iskolába.

Az Állami Iskolafelügyelet az oktatás elégtelen minőségét és a törvények be nem tartását illető megállapításai alapján mindkét iskola esetében javaslatot tett a hálózatból való kizárásra, ami véget vetett volna a roma tanulók kizsákmányolásának. Sajnos azonban az oktatásügyi minisztériumban mindkét esetben aránytalanul sokáig tartott az iskolák kizárásának folyamata, és míg a gálszécsi iskola már nem működik, addig a tőketerebesi iskola továbbra is a hálózat része.

A harmadik jel – hatalmas bérleti díjak és strómanok

Az oktatás elégtelen minősége mellett a közpénzek pazarló felhasználásának is tanúi lehetünk, mivel a normatívából származó pénzt az olyan épületek túlárazott bérlésével vonják ki az oktatási rendszerből, amelyekben az oktatást gyakran csak imitálják.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gyimesi György

Hátrányos helyzetűek

Iskolák

Kassa megye

Kelet-Szlovákia

Oktatás

OĽaNO

Romák

Szlovákia

Választások

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak