Leváltják-e a törökök Erdoğan autoriter-populista rezsimjét?
Orbán Viktor fontos szövetségesét veszítheti el, de ha marad is Erdoğan, Törökország kénytelen nyitni a Nyugat felé.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Vasárnap elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. Az országot először miniszterelnökként, majd elnökként 20 éve irányítja Recep Tayyip Erdoğan, aki ez idő alatt mérsékelt iszlamista, Nyugat-párti politikusból autoriter vezetővé vált, és most először tűnik úgy, hogy esély van a leváltására. A török választásokat élénk érdeklődés övezi Magyarországon is, legalább két okból.
Az egyik, hogy Orbán Viktor kormánya nagyon jó viszonyt ápol a török vezetéssel, és gyakran képviseli az EU-n belül is Törökország álláspontját, elég csak a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálásának halogatására gondolni – a svédek esetében ezt még sem Törökország, sem Magyarország nem tette meg, és ha sor kerül is rá, azt várhatóan ugyanúgy összehangolja a két ország, mint a finn csatlakozás jóváhagyását.
A másik, hogy sokan párhuzamot látnak a török rezsim és Orbán Viktor rendszere között, bár Erdoğan rendszere egészen más léptéket képvisel.
A baloldali Mérce azzal a címmel közölt elemzést a török választás kilátásairól, hogy „Nagyon kell figyelnie a török választásokra annak, aki Orbánt akarja buktatni”.
A Válasz Online mélyelemzése bár nem tér ki rá, azt írja a bevezetőben, hogy „a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem.”
Nyugatbarát mérsékelt iszlamistából autokrata
Hatalmas médiafölény. Egy leválthatatlannak tűnő nagy párt a széttagozódott ellenzékkel szemben, ami korábban egymást kizáró ideológiai törésvonalakat áthidalva indul együtt a választáson. A kormányhoz közel álló gazdasági körök helyzetbe hozása, és kivételek biztosítása számukra több szabály alól. A nemzeti büszkeség hangsúlyozása, máig élő történelmi sérelmek, elhibázott gazdaságpolitika, hatalmas infláció, konfliktusos viszony a nyugati szövetségesekkel. Mindez valóban illene Magyarországra is.
Törökországban azonban Erdoğan tényleges autoriter rendszert épített ki, ami újságírókat és politikai ellenfeleket zár börtönbe. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén Törökország a 165. helyen végzett a 180-ból. Magyarország a 72., ami jóval szebb eredmény, de nagyon messze van például Szlovákia 17. helyezésétől. A hónapok óta 20 százalék feletti magyar infláció nagyon magas európai összehasonlításban, Törökországban azonban áprilisban 43,7 százalékos volt, de 2022-ben a 85 százalékot is elérte.
Erdoğan 2001-ben alapította a jobboldali-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártját, ami 2002-ben meg is nyerte a török választást. Erdoğan 2003 és 2013 miniszterelnökként irányította az országot. Kezdetben nyugatbarát politikát vitt, Törökországot az EU-ba akarta irányítani, az ország története során különböző mértékben elnyomott kurdokkal és az ő gyakran terroristának minősített szeparatista szervezeteikkel is elindult egy békefolyamat, ami azonban 2014-ben megakadt. Erdoğan 2013 óta elnökként vezeti az országot. 2016-ban egy homályos hátterű katonai puccskísérlet után magához ragadta a hatalmat, prezidenciális rendszert vezetett be. Az államigazgatás kulcspozícióiba fokozatosan a családtagjai és a szövetségesei kerültek, és az állami intézményeket az alsóbb szintektől a vezetőkig káderekkel töltötte fel. A szakértelmet kiszorította a feltétlen lojalitás, ennek folyománya a török líra hatalmas gyengülése és a rekord magas infláció.
A törökországi korrupció mértékét a februári pusztító földrengés mutatta meg leginkább: a katasztrófa azért került annyi ember életébe, mert az ingatlanfejlesztők az elmúlt években kivételt kaptak azon szabályok alól, amik az épületek földrengésekkel szembeni ellenálló-képességét hivatottak biztosítani. Másrészt a mentés is nehezen ment jelentős részben azért, mert az állam által leuralt média és a közösségi média korlátozásai akadályozták a kommunikációt.
A választás tétje tehát az, vajon leváltják-e a törökök az országukat nehéz helyzetbe kormányzó Erdoğant, Magyarországról nézve pedig az, hogy Donald Trump és Jair Bolsonaro után elveszíti-e a választást még egy jelentős populista politikus – említhetnénk akár Andrej Babišt vagy Janez Janšát is – és szűkül-e ezzel tovább Orbán Viktor nemzetközi mozgástere.
Erdoğannak lejt a pálya
De van-e esély egyáltalán Erdoğan leváltására? A felmérések szerint nagyjából ugyanakkora a támogatottsága Erdoğannak és az ellenzék közös jelöltjének, Kemal Kılıçdaroğlunak, noha néhány százalékponttal rendre az utóbbit hozzák ki győztesnek a közvélemény-kutatások. Erdoğan is nagy erőkkel mozgósítja a saját szavazótáborát,
