Napunk

Hunyadi Bulcsú: A magyar szélsőjobb nem akarja megdönteni a rendszert, már a részévé vált

Budaházy György 2018-ban. Fotó - MTI
Budaházy György 2018-ban. Fotó – MTI

Budaházy György kiszabadulásával visszakapta szimbolikus vezéralakját az elmúlt években kiüresedéssel küzdő magyarországi szélsőjobb. Ezzel a szélsőségesek kezdeményezőbbek lehetnek majd, de még több szállal kötődnek majd a Fideszhez, hiszen legnagyobb szimbólumuk a magyar kormánypárt lekötelezettje lett. Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital szélsőségesség-szakértőjével beszélgettünk.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A terrorizmusért elítélt Budaházy szabadon engedése jogi szempontból teljes nonszensz, de a magyar kormány hozzáállása a szélsőjobboldalhoz nemcsak ezért riasztó – hanem azért is, mert politikai szinten nem ellenségként, inkább szövetségesként kezeli őket. A hatóságok ugyan fellépnek a 2010 előtti szélsőséges aranykort visszahozni akaró széljobberek ellen, de a kormányközeli sajtó azért megveregeti a vállukat olykor.

Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital szélsőségesség-szakértőjével arról beszélgettünk:

  • milyen szerepet talált magának a témáit vesztett magyar szélsőjobb,
  • hogyan tudnak eredményeket elérni,
  • két dudás lehet-e egy csárdában a régi vágású Budaházy és a politikai rendszerbe betagozódott Toroczkai László,
  • miért fel szólalnak meg az ’56-os veteránok a nagy oroszbarátság ellen,
  • s hogy miért tűnnek fel magyar szélsőjobbos beszélő fejek az orosz propagandamédiában.

Néhány évvel ezelőtt a hírek és az elemzések a visszaszoruló magyar szélsőjobboldal kiüresedéséről és útkereséséről szóltak – hiszen témáikat gyakorlatilag beépítette a saját politikájába a Fidesz. Az utóbbi időben azonban ismét egyre láthatóbb a szélsőjobb. Mi történt?

Kicsit távolabbról kezdeném. 2009 előtt ez a szcéna nagyon erős volt, az akkori kormányellenes tüntetések, a politikai válság nagy lendületet adott a szélsőjobbnak.Nagyon megdobta őket az is, hogy „cigánybűnözésről” beszéltek. Aztán 2010-ben jött a Fidesz, és már akkor nagyon sok dolgot átvett és megvalósított, melyek célkitűzésként fogalmazódtak meg, például benne voltak a Jobbik programjában.

A kezdeti lelkesedés aztán kiüresedéshez vezetett 2013–14 körül. A szélsőjobb ekkor úgy érezte, kicsit okafogyottá vált a működésük, mivel van egy magát nemzetinek valló, egyre radikalizálódó kormány, mely sok mindent megcsinál abból, amit ők maguk is akarnak. Vona Gábor ekkoriban más vizekre kezdte terelni a Jobbikot, s ez a folyamat 2015-ben csúcsosodott ki, mikor a Fidesz még radikálisabb irányba fordult egyes témák kapcsán, a Jobbik pedig még jobban közelített a centrumhoz. Ez volt a csúcspont.

2018-ban aztán a Mi Hazánk megalakulásával, és a Légió Hungária kiválásával a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból egyfajta status quo alakult ki a szélsőjobboldalon. Tisztázódtak a szerepek, tiszta lett az is, kinek mi a fontos, és hogyan hajtja ezt végre.

Így jutottunk el 2020-hoz, mikor Trianon századik évfordulójára kiadtunk egy tanulmányt a magyar szélsőjobb helyzetéről. Ebben a szélsőjobboldali szereplők úgy fogalmazták meg magukat, hogy ők a faltörő kos, mely megnyitja a kapukat és ledönti a falakat bizonyos témák előtt. Mások abban látták a szerepüket, hogy minél jobbra tolják a magyar kormányt. Ezekből az öndefiníciókból az szűrődik le, hogy úgy tekintenek magukra, mint akik témákat építenek fel a köztudatban, és megnyitják az utat a Fidesznek, lökik arra a Fideszt.

És most visszakapták Budaházy Györgyöt is. 

A Budaházy-ügy egyik legfontosabb tanulsága épp ez: a szélsőjobboldal hosszú ideje építette az ügyet, kampányolt Budaházy szabadon bocsátásáért, kritizálták az eljárást, az ítéletet. S ez a kampány túlnőtt a hagyományos szélsőjobb keretein. A Budaházy szabadon bocsátásáról szóló kiáltványt aláírta sok, a Fidesz holdudvarába tartozó ember is, a Magyar Nemzet és a Pesti Srácok munkatársai, Bayer Zsolt, és mások. Böjte Csaba gyerekekkel imádkozott Budaházyért. Ez mind azt jelezte, hogy a Fidesz holdudvarába is megérkezett ez a téma. Várható volt, hogy a Fidesz végre fogja hajtani a követelést, és kegyelmet ad Budaházynak.

Nagyon hasonló mintázatú esemény volt a Meseország mindenkié mesekönyv bedarálása, amit Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa tett meg. A szélsőjobb nagyon régóta építette az LMBTQ-ellenes narratívát, amit aztán átvett a Fidesz, s ennek a mesekönyvdarálás fontos pontja volt. Néhány nap kellett csak ahhoz, hogy Orbán maga beszéljen erről a szokásos rádióinterjújában – s ezt jogszabálymódosítás követte.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője. Fotó N – Mirek Tóda

A Fidesz megtehette volna, hogy ignorálja a szélsőjobboldal kampányát Budaházyval kapcsolatban? Vagy a kormánypárt menedzselte és tartotta kontroll alatt az ügyet?

Különböző szempontokat érdemes megvizsgálni azzal kapcsolatban, hogy megtehette volna-e, vagy sem. Az egyik a jogi szempont: Budaházy György bírósági ügye 12–13 éves folyamat, és bár kacskaringós volt, a másodfokú ítélet mégis azt rögzítette, hogy terrorcselekményt hajtott végre, s ezért ítélték el.

A terrorcselekmény pedig minden államban a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik, mert nemcsak egyéneket fenyeget, hanem az alkotmányos rendet, a társadalmi békét. Egy terrorcselekmény elkövetőjét egy demokratikus állam semmilyen körülmények között sem ment fel – politikai színezet nélkül, hiszen nem szabadna, hogy számítson, milyen politikai irányultság nyomán követ el valaki ilyesmit. Jogi szempontból tehát, demokráciában, szerintem nem lehet kegyelmet adni egy terrorcselekmény miatt független bíróság által elítélt embernek.

Ugyanakkor ha a politikai szempontokat figyeljük, láthatjuk, hogy a Fidesz önmeghatározása nagyon sok helyen egybecseng Budaházy György önmeghatározásával: a 2010 előtti világ egy elítélendő világ volt, az akkori szereplők elítélendő szereplők. A Fidesz ma is Gyurcsány Ferenccel riogat, szerinte ő az ellenzék vezéralakja és a szálak mozgatója. Budaházy György pedig akkor a Gyurcsány Ferenc által vezetett kabinet tagjai ellen követett el terrorcselekményeket – így gyakorlatilag közös politikai platformra kerül a Fidesszel.

A Fidesz ebből a szempontból nehéz helyzetben volt, hiszen egy olyan embert kellett volna börtönben tartania, aki ugyanazokért a célokért küzd, mint a párt. Az egyik szempont tehát az lehetett, hogy ez a Fidesz számára kellemetlenné vált, a másik szempont pedig az, hogy a Fidesz nagyon ügyel arra, hogy a nyilvánosság előtt ne menjen szembe a szélsőjobboldallal.

Miért nincs ütközés?

Ennek a fő magyarázata az „egy a tábor, egy a zászló” elv, a Fidesz igyekszik lefedni a teljes jobboldali spektrumot, és fenyegetésként éli meg, ha a szélsőjobboldal megerősödik, és felépít egy ügyet. A Fidesz számára mindennél fontosabb a kezdeményezés, amit nem engedhet ki a kezéből. Tehát ha egy ügyön látszik, hogy túlnő a kereteken, vagy saját dinamikát kap, akkor azt a Fidesz le fogja csapni. Nem engedheti meg, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Antiszemitizmus

Fidesz

Mi Hazánk

Szélsőjobboldal

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak