Kiből lehet miniszter és kiből miniszterelnök? Hogyan avatkozik be a szakértői kormány felállításába a köztársasági elnök (kérdések és válaszok)

Zuzana Čaputová köztársasági elnök a május 15-én kezdődő héten kinevezi az új szakértői kormányt, Ódor Lajossal az élén. A Denník N összeállította az új kormányt illető legalapvetőbb kérdéseket és a rajuk adható válaszokat.

Ki állítja össze a szakértői kormányt?

A kormány kinevezése két lépésből áll. Az első a miniszterelnök kinevezése, a második pedig a többi kormánytagé. Amikor a kormány nem élvezi a parlament bizalmát, a köztársasági elnök bármikor kinevezhet egy új miniszterelnököt, akit saját maga választ ki. A kormány további tagjait azonban csak a miniszterelnök javaslatai alapján nevezheti ki. Formálisan tehát nem ő választja ki őket, hanem a miniszterelnök. A gyakorlatban azonban ez máshogy néz ki.

Erre maga Čaputová államelnök is kitért, amikor a hétvégén bejelentette, hogy már kiválasztották az új minisztereket, csak nem árulta el a neveiket. A Denník N információi alapján a kormány tagjainak kiválasztásában a leendő miniszterelnök, Ódor Lajos is részt vesz.

Az elnök csak akkor nevezi ki a miniszterelnököt, ha biztos lesz benne, hogy az egyes nevek nem okoznak számára problémát. Ez egy olyan eszköz, amivel az államfő gyakorlatilag beleavatkozik a következő kormány összetételébe. A jelenlegi helyzet azonban nem csak amiatt tekinthető rendkívülinek, hogy szakértői kormány jön létre. Hasonló helyzet alakult ki, mint amikor 2018 márciusában Robert Fico akkori miniszterelnök benyújtotta a lemondását, és egy új kormány alakult meg Peter Pellegrini vezetésével. Andrej Kiska akkori köztársasági elnök megakadályozta ifj. Jozef Ráž kulturális miniszterré való kinevezését.

Beleavatkozhat az elnök a kormány összetételébe, amikor kinevezi az új miniszterelnököt? 

Amint az elnök kinevezi az új miniszterelnököt, el kell fogadnia az összes személyi változást, amit a kormányfő javasol számára. Ebben a pillanatban elveszti az ellenőrzést a kormány összeállítása felett. Egészen addig, amíg a kormány elbukik a bizalmatlansági szavazáson vagy saját maga mond le.

Kiből lehet miniszter vagy kormányfő?

Az Alkotmány szerint bármely olyan szlovák állampolgárt kinevezhetnek kormányfőnek, aki indulhat a parlamenti választásokon képviselőnek, tehát minimum 21 éves és állandó lakhellyel rendelkezik az országban. A kormányfő javaslatai alapján a köztársasági elnök később kinevezi a kormány többi tagját és megbízza őket az egyes minisztériumok vezetésével. A miniszterek esetében ugyanazok a feltételek érvényesek – tehát szlovák állampolgárnak és minimum 21 évesnek kell lennie, valamint szlovákiai állandó lakhellyel kell rendelkeznie. Sem a miniszterelnök, sem pedig a miniszterek esetében nem szükséges, hogy a kinevezés előtt beszavazzák őket a parlamentbe.

Támasztott az elnök saját feltételeket a szakértői kormány tagjainak kiválasztását illetően?

Igen, Zuzana Čaputová köztársasági elnök a „szakértelmet” jelölte meg a legfőbb kitételként. Emellett pedig azt szabta meg feltételként, hogy a szakértői kormányban nem lehet olyan személy, aki indul az előrehozott parlamenti választásokon. Ezt azzal magyarázta, hogy egyetlen politikai pártnak sem szeretett volna kedvezni a jelenleg folyó kampányban. Ezzel egyúttal az elnök kiemelte azt is, hogy számára a „stabilitás, a rend, a szakértelem és a tisztességes politikához való visszatérés” a legfontosabb, amire Szlovákiának úgy van szüksége, mint egy falat kenyérre.

Mennyi ideig maradhat hatalmon az új kormány anélkül, hogy a parlament bizalmat szavazna neki?

Az Ódor-kormány már a kinevezése pillanatában teljes hatalmat kap, mintha egy, a parlament bizalmát élvező kormány lenne. Ez az állapot addig fog tartani, amíg a parlament megszavazza vagy nem szavazza meg számára a bizalmat. Az Ódor-kormánynak 30 napon belül kell kérvényeznie a bizalmi szavazást. Ha a köztársasági elnök május 15-én nevezné ki a szakértői kormányt, akkor annak június 14-ig kellene kérvényeznie a bizalmi szavazást. Abban az időben, június 13-tól éppen ülésezik a parlament, tehát sor kerülhetne a bizalmi szavazásra is.

Mi történik akkor, ha a parlament a 30 napos határidőt túllépve tartja meg a bizalmi szavazást?

A kormánynak 30 napon belül bizalmi szavazást kell kérvényeznie, és a házelnöknek ezen időszakon belül össze kell hívnia a parlamenti ülést. A bizalmi szavazás viszont később is megtartható. A szavazás megtartásáig a kabinet teljes jogkörrel rendelkezik. Ezért nem valószínű, hogy a parlament elnöke, Boris Kollár (Sme rodina) késleltetni fogja a bizalmi szavazás megkezdését. Ez a lépés ugyanis a szakértői kormány javát szolgálná, amivel a parlamenti többség, köztük a Sme rodina már most sem ért egyet.

Ezzel együtt azonban meg kell említeni, hogy a parlament házelnöke a kormány javaslatára még a 30 napos határidő letelte előtt is elrendhelheti a bizalmi szavazás megtartását.

Mi történik akkor, ha az új kormánynak nem szavaznak bizalmat?