Köbölkút polgármestere: Míg a járás északi részén a legfőbb gond az okospad, nálunk a szennyvízelvezetés is csak álom marad
Utánajártunk, hogy a Párizsi-mocsarak természetvédelmi területtel szomszédos, érsekújvári járásbeli falvakban – Köbölkúton, Kürtön, Kisújfalun és Szőgyénben – mit kezd az önkormányzat a szennyvízproblémával, és mi akadályozza mind a mai napig a csatornahálózat és a víztisztítók kiépítését.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
A Párizsi mocsarak természetvédelmi rezervátumot, valamint a Párizs-patak allúviumának nevezett természetvédelmi területet sújtó környezeti terhelésekről egy korábbi cikkben részletesen foglalkoztunk. Szó volt róla, hogy a környező falvak háztartásaiból a szennyvíz egy része feltehetőleg továbbra is a patakba kerül, bár erről konkrét kimutatások nincsenek. Ami viszont tény, hogy párkányi régió kisközségeiben továbbra sincs kiépítve a csatornahálózat, és működő szennyvíztisztító állomás is csak Párkányban található.
Egy évig próbaüzemben fog működni a szőgyéni víztisztító
Jelenleg az összes érintett községből szippantós tartálykocsikkal szállítják el a szennyvizet a párkányi, a perbetei, illetve a búcsi szennyvíztisztítóba. Utóbbi két település azonban már másik járáshoz, a Komáromihoz tartozik.
Mivel Párkány nem csak kőhajításnyira van, a szállítás is drága. Szőgyénben például köbméterenként 10 euróba kerül a szennyvíz kiszivattyúzása és víztisztítóba szállítása. Az itteni önkormányzat ezért úgy döntött, hogy saját szennyvíztisztító állomást létesít, amelynek az összköltségvetése egymillió euróra rúg. Az összeg felét támogatásokból, a másik felét hitelből fedezték. Méri Szabolcs polgármester elmondása szerint még így is jobban járnak, mintha a szennyvíz elszállíttatásáért fizetnének tartályonként 120 eurót.
A tisztítóállomás egyébként már elkészült, pár héten belül megkezdődik a próbaüzem. Az, hogy a létesítménynek lesz-e kapacitása a környékbeli falvakból származó szennyvizet is megtisztítani, vagy csak Szőgyén igényeit lesz képes kielégíteni, még kérdéses. Ahogy az is, hogy a Nyugat-szlovákiai Vízművek hajlandó lesz-e átvenni az üzemeltetését. Méri szerint mindez csak a nagyjából egy évig tartó tesztelési időszak után derül ki.
Korábban Kürtön is tervben volt saját, ún. ráhordásos szennyvíztisztító állomás kiépítése. Téglás János polgármester a Napunknak elmondta: a ráhordásos rendszer legnagyobb hátránya, hogy a szennygödrökben hetekig álló, tömör szennyvizet sokkal bonyolultabb és időigényesebb megtisztítani, mint a csatornahálózaton keresztül érkezőt. Ez utóbbit ugyanis az esővíz is hígítja, ráadásul a biológiai összetétele is nagyon különbözik a sokáig álló szennyvízétől. A kürti önkormányzat úgy tervezte, hogy legalább a községi épületek és a leendő víztisztító között kiépítik a kanalizációt, ehhez azonban nem volt meg a megfelelő anyagi fedezet.
A szőgyéni víztisztító is ráhordásos rendszerben fog működni, de innen a megtisztított víz nem közvetlenül a Párizs-patakba, és ezen keresztül a természetvédelmi terület mocsaraiba folyik majd, hanem a Szőgyéni-patakba, amely a Szőgyén és Köbölkút közötti víztározóba szállítja majd tovább a vizet. Egy kürti vagy köbölkúti víztisztító esetében szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kellene megfelelni, tekintve, hogy a rezervátum a települések tőszomszédságában fekszik.
A kisújfalui víztisztító terve „kútba esett”
Hogy az állami környezetvédelmi hatóság komolyan veszi az előírásokat, bizonyítja a négy érintett település közül a legkisebb, a 656 lakosú Kisújfalu esete is. Geri Valéria polgármester a Napunknak arról számolt be, hogy néhány évvel ezelőtt kidolgozták egy kisebb, a falu igényeit kielégítő biológiai szennyvíztisztító berendezés tervdokumentációját, de az állami környezetvédők egy terepszemlét követően leállították a projektet arra hivatkozva, hogy a szennyvizet megtisztított állapotban sem lehet állóvízbe engedni. Kisújfalunál ugyanis a kanális már annyira eliszaposodott, hogy nem tekinthető folyóvíznek.
Azzal is probléma volt, hogy a szennyvíztisztítóból kivezetett cső miatt egy 20 méteres szakaszon építési munkálatokat kellett volna végezni a természetvédelmi területen, amit külön kellett volna engedélyeztetni.
A terv így kútba esett, a szennyvizet továbbra is tartálykocsikkal szállítják el a faluból – jobb esetben. Rosszabb esetben közvetlenül vagy közvetve, az aljzat nélküli ülepítőkből a talajvízbe jutva a patakban végzi.
Azt, hogy vannak olyan lakosok, akik „a kert végébe” szivattyúzzák a szennyvizet, egyik polgármester sem zárta ki. Hogy rendelkeznek-e házi szennyvíztisztító rendszerrel, nem tudják ellenőrizni.
„A szennyvízelvezetés tekintetében a déli régiók állnak a legrosszabbul, ami elég szégyenteljes állapot. Különösképpen itt, egy negyedik védettségi fokozatú természetvédelmi terület tőszomszédságában” – mutatott rá a Geri Valéria.
A köbölkúti tisztítóállomás sorsa is bizonytalan
Megkerestük Bolya Szabolcsot, Köbölkút új polgármesterét is, aki két ciklus után váltotta Szőcs Ferencet a falu élén tavaly októberben. Arról faggattuk, hogy áll a köbölkúti szennyvíztisztító állomás projektjének megvalósítása. „Gyerekcipőben van” – érkezett a válasz.
