Novák Katalin nemrég megvétózott egy politikai súlyú törvényt. Önállósodna? Inkább csak a ráosztott szerepet játssza
A magyar államfő legutóbb azzal vétette magát észre, hogy a pápalátogatás alkalmából elnöki kegyelemben részesítette a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgyöt és társait. Nem sokkal korábban azonban visszaküldött a parlamentnek egy törvényt egy olyan fejezet miatt, ami tökéletesen beleillene a magyar kormány politikájába.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Novák Katalin április 22-én visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra az április 11-én elfogadott új panasztörvényt. Ez a törvény egyebek mellett azt szabályozza, hogyan lehet panaszt és anonim bejelentést tenni, ha például valaki korrupciót tapasztal.
A törvénynek azonban van egy olyan fejezete is, ami szerint azok ellen is panaszt lehet tenni, akik nem ismerik el a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek jogát a születési nemének megfelelő önazonossághoz, illetve a jogukat a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
A törvény megalkotásának módja hasonlít a gyermekvédelmi törvényhez, amibe a gyermekek védelmére hivatkozva tett bele a kormány a homoszexualitást a pedofíliával összemosó részt, amit akkor még Áder János írt alá.
A panasztörvényt azonban Novák Katalin nem írta alá, hanem többek között arra hivatkozva küldte vissza megfontolásra, hogy az említett fejezet nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, az eszközei a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják.
Novák Katalin lépése azért is szokatlan, mert az elnöksége lassan egy éve alatt az összes nagy felzúdulást keltő törvényt aláírta, ilyen volt a kisadózókra vonatkozó törvény, a pedagógusok tiltakozását súlytalanná tevő sztrájktörvény-módosítás, a szociális törvény módosítása, amivel az állam részlegesen kivonult a szociális szférából, vagy a Magyar Orvosi Kamarát átalakító módosítást, amivel az orvosok tiltakozását próbálták letörni.
A másik közelmúltbeli meglepő lépése Nováknak a terrorizmusért elítélt Budaházy György és társai elnöki kegyelemben részesítése a pápalátogatás alkalmából – ezzel az üggyel külön is foglalkoztunk, ebben a cikkben nem térünk ki rá.
Május 14-én lesz az első évfordulója Novák Katalin beiktatásának. A nemrég lezajlott pápalátogatás kezdeményezője Novák Katalin volt, a megvalósulása tehát az ő nagy sikere is, amit a kormány is a sajátjának tart. A közelgő évforduló és az említett szokatlan elnöki vétó kapcsán megnéztük, vajon Novák a várakozásokkal szemben önállósodni kezdett-e, és egyáltalán mi a szerepe a magyar rendszerben.
Egy tanulékony autokrácia terméke
2022. március 10-én választotta a magyar Országgyűlés államfővé Novák Katalint. Novák korábban látványos pályát futott be a Fideszben. Már 2001 és 2003 között a külügyminisztérium különböző főosztályain dolgozott, majd hét év anyasági szabadságra ment. 2010-től volt külügyminiszteri tanácsadó, az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke, a külügy frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa, nemzetközi ügyekért felelős és család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2017 és 2021 között a Fidesz egyik alelnökének posztját töltötte be, 2018 és 2022 között országgyűlési képviselő, 2020–21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter volt.
Novák Katalin államfővé jelölése azt mutatta, hogy a magyarországi rendszer egy tanulékony autokrácia – mondja a Napunknak Lakner Zoltán politikai elemző. Nem egy bepállott, változatlan rendszer, és ebben rejlik a veszélyessége, illetve a vonzereje is. Nagyon mozgékony, rugalmas, tud kapcsolatokat teremteni akkor is, amikor más kapcsolatokat feláldoz – fogalmaz Lakner.
Novákot 2021 decemberében jelölte a Fidesz államfőnek, amikor már zajlott a parlamenti választás előtti küzdelem. Novák jelölésével Orbán időben és politikai karaktert tekintve is megelőzte az ellenzéket, amely csak jóval később, nem sokkal az elnökválasztás előtt, és komoly viták árán tudott kiizzadni magából saját jelöltet Róna Péter közgazdász személyében – emlékeztet rá a politikai elemző. Ehhez képest Orbán újítani tudott azzal, hogy egy a negyvenes éveiben járó, több nyelven beszélő nőt jelölt, ellensúlyozva azt a vádat, hogy ő egy befelé forduló macsó politikát visz.
Novák jelölésekor, 2021 végén még nem volt háború, a márciusi megválasztásakor viszont már igen, és Lakner szerint a rendszer tanulékonyságát jelzi az is, hogy Novák Katalin lett az a kormányközeli politikus, aki nyugatosabban beszél az ukrajnai háborúról. Novák mondta ki a leghatározottabban, hogy Oroszország az agresszor, és ezzel a kormány egyúttal saját magát is felmentette az alól, hogy ilyeneket kelljen mondania, folytathatta az oroszbarát kommunikációt.
Önállóság? Aligha
Magyarországon 13 év NER után senkinek nem lehet az az illúziója, hogy a különböző intézmények és közjogi méltóságok a kormánytól különböző agendát képviselnek – mondja Lakner Zoltán. A politikai elemző Balázs Zoltán politológust idézve úgy fogalmaz, hogy a Fidesznek nem politikusai, hanem arcai vannak, és Novák Katalin egész működése ennek a kifejeződése. Novák Katalin az az arc, akire a barátkozósabb, kicsit nyugatosabb, békülékenyebb szerepet osztották.
Azt Lakner sem tudja pontosan megmondani, hogy a panasztörvény visszaküldése hogyan illik bele ebbe a szerepbe. Az elemző úgy látja, a törvény visszaküldésének a kormány és az uniós intézmények közötti vitához lehet köze. Hogy megkapja a visszatartott forrásokat, a kormánynak a rendszer alapjait érintő vállalásokat és feltételeket kell teljesítenie, és ezt nagyon nehéz megtennie.
Lakner szerint ebben van egy „ide-oda rángatás”: teljesítik a feltételeket, de úgy, hogy az a belpolitikai céloknak is megfeleljen. Ha viszont ezen az EU-s intézmények fennakadnak, akkor a kormány valamennyit visszalép. Az elemző úgy véli, a panasztörvény ügye is ilyen: kellett egy korrupciós panaszbejelentő törvény, de abba beleraktak politikai részeket is. Jöhetett egy jelzés, hogy ezt nem kellett volna, és Novák Katalin visszaküldte a törvényt, ami a parlament előtt újabb kanyarokat tesz majd.
Mindez nem egy előre kiszámolt és leosztott szereposztás, hanem az említett „cikkcakk-politikának” a megnyilvánulása, ennek az egyik állomása, hogy Novák Katalin visszaküldte ezt a törvényt – véli Lakner, hozzátéve, hogy a magyar alkotmányos rendben ez a vétó nem túl erős, újratárgyalás után sima többséggel változtatás nélkül elfogadhatja a parlament.
Elméleti lehetősége mégis lenne az önállóságra
Novák Katalin a panasztörvény visszaküldése előtt csak két, politikai súly nélküli esetben emelt vétót, minden más törvényt aláírt. Lakner szerint azonban mégis lenne esélye az önállóságra.
Az elemző Lengyelország példáját hozza fel, ahol Duda elnök nyilvánvalóan Kaczyński „kreálmánya”, de Duda mégis megvétózta például azt a médiatörvényt, ami ellehetetlenítette volna az amerikai médiacégek ottani működését. Vagyis ott az elnöknek van politikai súlya és él is vele.
Nem lényegtelen különbség, hogy Lengyelországban közvetlen elnökválasztás van, Magyarországon pedig a parlament választja meg az elnököt, emlékeztet rá Lakner.
Az elemző szerint azonban leváltani Magyarországon is nagyon nehéz lenne az államfőt, ha már egyszer megválasztották. Vagyis Novák Katalinnak is lenne rá elméleti lehetősége, hogy önálló utat járjon, tágítsa a mozgásterét.
Az, hogy Novák Katalin egészen más hangot ütött meg Ukrajnával kapcsolatban, mint a kormány, nem tekinthető ilyen önállóságnak. Novák agresszornak nevezte Oroszországot, Kijevben is járt, de ezt senki nem értékelte úgy, hogy opponálni akarná a kormány álláspontját – mondja Lakner. Az elemző úgy látja, a panasztörvény visszaküldése ellenére sincs semmi, ami Novák Katalin politikai önállóságát jelezné.
