A Budaházy-ügy mérlege: a Fidesz relativizálta az erőszakot, majd Novák Katalin szabadon engedte a terroristavezért

Budaházy György a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016-ban. Fotó – MTI

Egy terroristát ritkán szoktak kegyelemben részesíteni, különösen nem akkor, ha egyébként az isteni kegyelemhez közelebb lévő intézménynek a vezetője, a pápa éppen az országba látogat, véli Fleck Zoltán jogász.

Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!

„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet. A köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött” – indokolta Novák Katalin köztársasági elnök azt a múlt heti döntését, amelynek értelmében kegyelmet kapott Budaházy György, a terrorizmusért jogerősen elítélt szélsőjobboldali bűnöző.

Budaházy lóháton távozott a váci börtönből, majd fellépett a szélsőjobboldali parlamenti párt, a Mi Hazánk majálisán, ahol Hazafi vagyok, nem terrorista feliratú pólóban jelent meg, és forradalmárként beszélt magáról, az 1956-os felkelők tetteivel állítva párhuzamba a Gyurcsány-kormány idején elkövetett bűncselekményeit.

Budaházy kijelentette, nem tervez kivonulni a közéletből. Szabadon bocsátását kommentálta Csintalan Sándor korábbi politikus és televíziós műsorvezető is, akit 2007-ben vert meg vasrudakkal egy Budaházyhoz köthető csoport. „A megdicsőült fasizmus, a megdicsőült rasszizmus, a megdicsőített antiszemitizmus” – mondta Csintalan.

Szakértőket kérdeztünk arról, mit jelent a magyarországi szélsőjobb számára Budaházy szabadon bocsátása, miért adott kegyelmet egy terroristának Novák Katalin, és mennyiben illeszkedik az eddigi magyarországi kegyelemosztási gyakorlatba ez a döntés.

Kicsoda Budaházy György

Budaházy György a magyarországi szélsőjobb ikonikus alakja, aki a 2000-es években Toroczkai Lászlóval együtt alapított több szélsőjobbos szervezetet, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat vagy a Betyársereget. Ezek a szervezetek fontos szerepet játszottak a 2006-os őszödi beszédet követő tiltakozások során, ekkor erősödött meg igazán a magyarországi szélsőjobb, amit ők úgy neveztek, nemzeti radikalizmus.

Budaházy nem igazán sorolható a neonáci vonalhoz, mondta a Napunknak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője. Hunyadi szerint Budaházy a szélsőjobbnak egy, a magyar nemzeti mitológia elemeire építkező vonalához sorolható inkább, aminek az erős antiszemitizmus és cigányellenesség is része.

Budaházyék a 2000-es évek második felében Hunnia Mozgalom keretében szervezkedtek, ezt a szervezetet alapítványként be is akarták jegyeztetni, de ezt a bíróság nem tette lehetővé, magyarázza Hunyadi Bulcsú. Egy másik szélsőjobbos szervezet, a Magyarok Nyilai is Budaházy nevéhez köthető. Ez a csoport felvállalt bizonyos bűncselekményeket ebben az időszakban mint egy afféle árnyékszervezet, amelyet nem akartak hivatalossá tenni, teszi hozzá Hunyadi.

Miért ítélték el Budaházyt

Budaházy és a hozzá köthető csoportok 2007–2009-ben hajtották végre azokat a bűncselekményeket, amelyekért végül 2022-ben ítélték el őket jogerősen. Ezeket Sándor Zsuzsa egykori bíró összegezte:

Molotov-koktélos támadások MSZP-s és SZDSZ-es pártirodák ellen,
Csintalan Sándor politikus és televíziós műsorvezető brutális megverése,
Hiller István oktatási miniszter házára rálőttek, egy másik miniszter házára Molotov-koktélt dobtak, egy harmadik ellen bombatámadást hajtottak végre,
további hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre gyújtogatásos támadásokat,
felgyújtották a Broadway Jegyirodát, Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre két melegbár ellen,
robbantásos merényletsorozatot terveztek Gyurcsány Ferenc utódja megválasztásának megakadályozása céljából, ezt a rendőrség meghiúsította.

A magyar büntetőjog szerint ezek terrorcselekménynek minősülnek, mivel arra irányultak, hogy az állami szervek valamit tegyenek, ne tegyenek vagy eltűrjenek, illetve a lakosság megfélemlítését célozták meg.

Az ügy tárgyalása elhúzódott, Budaházy először 13, másodszor 17 évet kapott, jogerősen pedig 2022-ben hat év szabadságvesztésre ítélték. Tizenhét vádlott ellen zajlott eljárás, közülük hétnek Novák Katalin tavaly december végén adott kegyelmet.