Vančo Ildikó nyelvész: A szlovák iskola választása hátterében leginkább a szlováknyelv-oktatás áll

A magyar szülők iskolaválasztását számos tényező befolyásolja, de Vančo Ildikó, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Karának professzor asszonya szerint a legtöbben a szlováknyelv-oktatás miatt döntenek a szlovák tannyelvű alapiskola mellett.

Az aktuális tanévben a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 10 százaléka jár szlovák alapiskolába, de a nyelvész szerint ha a magyar iskolákban nem lépünk nagyon gyorsan a szlováknyelv-oktatás terén, akkor ez a folyamat fel is erősödhet.

Bár szeptembertől törvénybe foglalták az idegen nyelvi kommunikációs módszert, Vančo Ildikó szerint nem biztos, hogy tudjuk, mi ez a módszer. Figyelmeztet arra is, hogy az idegen nyelv tanítását nem lehet úgy elkezdeni, hogy nem mérik fel a diákok nyelvtudását.

Beszélgetésünkből kiderül, hogy

• hány százalék körül mozoghat azoknak a magukat inkább szlovák identitásúaknak vallók aránya, akik a családban még magyarul beszélnek,
• hogy a szlovák mint idegen nyelv oktatása teljesen elkülönül attól, ahogy a szlovákot a kisebbségeknek oktatják,
• szeptembertől törvénybe foglalták az idegen nyelvi kommunikációs módszert, de egyelőre nem látszik a mögöttes tartalom.

Kik azok, akik a szlovák alapiskola mellett döntenek?

A 2022/2023-as tanév statisztikai adatai alapján a magyar nemzetiségű gyerekek 10 százaléka jár szlovák iskolába. Régebbi adatok alapján ez az arány nagyobb volt, mint a most kimutatható 10 százalék, biztos, hogy vidékenként változik. Ez nem új keletű jelenség, a magyar szülőknek mindig dönteniük kellett az iskoláztatás nyelvéről, és mindig voltak olyan szülők, akik különféle indokok miatt úgy döntöttek, hogy nem anyanyelvi iskolába íratják gyermeküket.

Azok a felnőttek, akik szlovák iskolába jártak, bár erről célzottan nincs adatunk, pedig nagy szükség lenne ilyen jellegű kutatásra, de Lampl Zsuzsa kutatásai érintik ezt a témát is, ők lehetnek azok a kettős identitásúak, akik még magyar nemzetiségűként határozzák meg magukat, de identitástudatuk már más szerkezetű, mint azoké, akik magyar iskolába járnak.

Az identitásszerkezet kialakításában az iskola jelentős szerepet játszik, hiszen az iskola közvetíti a nyelvet és a kultúrát. Nyilván a szlovák iskola a szlovák nyelvet és kultúrát közvetíti, és bár a szlovák és a magyar kultúrának nagyon sok közös eleme van, de a szlovák iskola a szlovák identitás kialakulását erősíti. Ezek a felnőttek aztán szlovák iskolába fogják íratni a gyereküket. Azt nem lehet tudni, hogy a következő generációból közülük mennyien vallják majd magukat magyar nemzetiségűnek.

Figyelemre méltó az az adat, hogy általában 40-50 ezerre tehető azoknak a száma, akik szlovák nemzetiségűnek, de magyar anyanyelvűnek mondják magukat. Erre nézve sincs adatunk, csak feltételezem, hogy ők lehetnek azok, akik szlovák iskolába jártak, esetleg már a szüleik is szlovák iskolába jártak, de otthon még magyarul beszéltek, és már inkább szlovák identitásúnak vallják magukat. Ez a csoport a magyar nemzetiségűek 10%-át teszi ki. Nagyon érdekes, hogy a romániai magyaroknál is hasonlóak ezek az arányok.

Meglepte önt a szlovák alapiskolát látogató magyar nemzetiségű diákok aktuális száma? Például a dunaszerdahelyi (tavaly 272, idén 258), a párkányi (170+181) vagy a királyhelmeci (288+289) adat?

Számomra nem volt meglepő, mert például ha a párkányi alapiskola 181 diákját lebontjuk, egyben ugyan soknak tűnik, de osztályonként 3-4 gyerekről van szó. Azt nem tudom, hogy milyen a pedagógiai hozzáállás ezekhez a gyerekekhez, hogy pl. az említett iskolák milyen mértékben veszik figyelembe a gyerekek nemzetiségét, a hozott nyelvét. Egyelőre nem lehet tudni azt sem, hogy mennyire rúgtunk öngólt magunknak a közoktatási törvény módosításával, konkrétan azzal, hogy átdefiniáltuk a nemzetiségi iskolák meghatározását.

Olvassa el

Megnéztük, hány magyar nemzetiségű diák jár szlovák alapiskolába. Jó néhány településen száznál is több

Milyen veszélyeket rejthet ez a módosítás?

A módosítás értelmében nemzetiségi iskolának tekinthető az az iskola, amelyben valamennyi osztályban legalább két oktatási területen a nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Nemzetiségi osztálynak pedig az, amelyben az oktatási folyamat legalább egy tantárgyban a nemzeti kisebbség nyelvén folyik. Mivel egyik esetben sincs meghatározva, hogy milyen tantárgyról van szó, tulajdonképpen elegendő, ha a zenét a kisebbség nyelvén tanítják. Ha egy szlovák iskola a vegyesen lakott területen kialakít egy nemzetiségi osztályt, az olyan szülőknek kínálhat alternatívát, akik a szlovák és a magyar iskola között ingadoztak. Nyugodt lelkiismerettel választják ezentúl a szlovák iskolát, hiszen valamilyen mértékben ott is tanul magyar kultúrát a gyermeke. Kérdéses, hogy ez milyen hatással lesz a magyar iskolákra, és hogy nem segíti-e elő, hogy még több magyar anyanyelvű gyermek kerüljön szlovák tanítási nyelvű iskolába.

Ön szerint miről árulkodhat a szlovák iskolákat látogató magyar nemzetiségű gyerekek száma?

Ahol nemzetiségek élnek, ott mindig létezik asszimilációs folyamat is, ez lehet belső asszimiláció, ami jól látható és jól érzékelhető az egész Kárpát-medencei nyelvterületen. Valószínűleg az hajtja az embereket, hogy az asszimiláció után egyszerűbb az élet. Ilyenkor mindig van egy közösségi és egy egyéni érdek. A közösség szempontjából az asszimiláció nem jó, mert azt jelenti, hogy valami közösségi szinten elveszik, gyengül maga a közösség, ezáltal érdekérvényesítő ereje is.

A diákjaimmal is próbálom azt megértetni, hogy ők mint egyének mit tudnak tenni azért, hogy a közösségben levő értékek, a kulturális érték, a nyelvi érték, magának a közösségnek az értéke fennmaradjon. Minden közösség valamilyen egyediséget hordoz magában, az asszimiláció ennek ellenébe megy. Ugyanakkor az asszimiláció egy mindenhol létező jelenség.

Az említett három szlovák alapiskolában a gyerekek magyarul beszélgetnek a tanórákon kívül. Idővel, a felsőbb évfolyamokban gyorsul fel az asszimiláció, később hagyják el a gyerekek a magyar nyelvet?

Nem szűkíteném le csak a magyarra, mert az összes nemzetiségnél hasonló folyamatok játszódnak le. Nyilván a népesebb nemzetiségi csoportnál ez a lemorzsolódás jóval lassúbb. Az, hogy az asszimiláció egyénenként mennyire lesz gyors, azt az egyéni életút határozza meg, befolyásolja a munkahely vagy a párválasztás is. De a magyar iskolaválasztás sem jelenti azt, hogy asszimiláció, nyelvcsere nem következhet be az egyéni életút során. A magyar iskola és az oktatás ennek egy nagyon erős és fontos eleme, de igazából nem garantálja, hogy nem következhet be. Nyilván egy anyanyelvi iskola lassítja, egy államnyelvi iskola pedig gyorsítja ezeket a folyamatokat. De az egyéni életút előre nem kiszámítható.

Ezek a számok jelzik azt is, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovákiai magyarok egy részénél az anyanyelv nem azonos a nemzetiséggel, és valóban élesen elválasztható a kettő?

A jelenlegi Kárpát-medencei szociolingvisztikai kutatások azt mutatják, hogy a magyar kisebbség egyik legerősebb identitásmegőrző eleme a nyelv, az anyanyelv. De ez nem jelenti azt, hogy aki magyar anyanyelvűnek vallja magát, annak nem lehet más a nemzetisége. Inkább fordítva jelenti azt, hogy akinek szlovák az anyanyelve és csak keveset tud magyarul, azok nem fogják magukat magyar nemzetiségűnek vallani. Így azt mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében a magyar nyelv mint anyanyelv elsődleges identitásképző elem, mert e nélkül az elem nélkül fordítva nem működik az identitás. Kivételek persze lehetnek, de egy közösség, egy nagyobb szám szempontjából megkerülhetetlen a magyar nyelv.

Ugyanakkor ez egy nagyon összetett kérdés.