Napunk

A nagy csipháború: Amerika csak lassítani tudja a kínai fejlődést, megállítani nem

Illusztrációs felvétel - Fotó - AdobeStock
Illusztrációs felvétel – Fotó – AdobeStock

A nagyvonalú állami támogatásnak köszönhetően Kínának az elmúlt 20 évben sikerült jelentős előrelépést tennie a csipgyártásban is, a kínai gyártók 2020-ban már 9 százalékos részesedést értek el a globális termelésben. Ez még nagyon messze van a tajvani TSMC piaci részesedésétől, de a kínai kormány ambiciózus tervei szerint a cél az, hogy a kínai vállalatok részesedése 2030-ra elérje a 23 százalékot.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Általában nem gondolkodunk rá, de a modern világunkat a mikrocsipek működtetik. Ott vannak mindenhol, az okostelefonoktól kezdve a modern fegyverrendszerekig. A mára felkapott mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez és működéséhez is a legnagyobb teljesítményű processzorokra van szükség, csakúgy, mint a legfejlettebb szuperszámítógépekhez. Nem mindegy ezért, hogy ki és hol gyártja őket, a legmodernebb mikrocsipekhez való hozzáférés kulcsfontosságú a nagyhatalmak számára.

Egy esetleges csiphiány egész iparágakat béníthat meg, amit a globális autóiparban láthattunk az elmúlt években. A mikrocsipek ezért egyre nagyobb teret kapnak a biztonsági stratégiákban, és fontos geopolitikai tényezővé váltak. Míg a 20. század egyik legfontosabb geopolitikai kérdése az olajhoz való hozzáférés bebiztosítása volt, a 21. század elején a mikrocsipek kerültek a geopolitikai küzdelem középpontjába.

Tajvan – a mikrocsip-nagyhatalom

A modern félvezetők gyártása eredetileg az amerikai Szilícium-völgyhöz köthető, ahol olyan legendás vállalatok jöttek létre, mint a Fairchild Semiconductor, a Texas Instruments, a Motorola vagy a személyi számítógépek piacán máig domináns Intel. A globalizáció azonban ezt az iparágat is jelentősen megváltoztatta, és az amerikai vállalatoknak egyre komolyabb vetélytársai nőttek ki Kelet-Ázsiában. Az első hullámban a japán és dél-koreai vállalatok jelentették a legnagyobb kihívást, de a 20. század utolsó évtizedében Tajvan is megjelent a mikrocsipgyártás térképén.

A tajvani mikrocsipgyártás felemelkedésében döntő szerepet játszott az a Morris Chang, aki az amerikai félvezetőiparban eltöltött sokéves karrier után költözött Tajvanba, ahol azt a feladatot kapta, hogy építse fel a helyi mikrocsipgyártást. Chang jól érzékelte a félvezetőiparban végbemenő változásokat, melyek alapjaiban változtatták meg azt. Ezek olyan vállalatok kialakulásához vezettek, amelyek a mikrocsipek tervezésére koncentráltak, és nem rendelkeztek saját gyártási kapacitásokkal. Így született meg a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), melynek üzleti stratégiája arra épült, hogy nem fejleszt saját mikrocsipeket, inkább egy gyártóközpontként fog működni a saját gyártással nem rendelkező vállalatok számára.

A Morris Chang vezette TSMC ezért hatalmas pénzt fektetett be a legmodernebb gyártási folyamatok bevezetésébe. A félvezetők gyártása elsősorban arról szól, hogy minél több tranzisztort zsúfoljunk be a lehető legkisebb területre, a TSMC pedig ebben a versenyben mindig az éllovasok között volt. A jelenleg legmodernebbnek számító 5 nanométeres gyártási technológiában egyértelműen a TSMC számít éllovasnak, és a becslések szerint ennek a piacnak mintegy 90 százalékát birtokolja. Mindeközben a vállalat már a következő generációs 3 nanométeres gyártási technológia bevezetésén dolgozik.

Tajvan hagyományosan az USA szövetségesének számít, de a szigetország dominanciája a csipgyártásban így is komoly geopolitikai kérdéseket vet fel. Kína ugyanis a mai napig az ország részének tekinti Tajvant, és a kínai politikai vezetés nem titkolja, hogy a Kínai Népköztársaság alapításának századik évfordulóját 2049-ben már az egységes Kínában szeretne ünnepelni. Mivel Tajvan nem szeretne annyira visszatérni az „anyaország” kebelére, ezért az újraegyesítést leginkább erőszakos módon lehet elképzelni. Egy esetleges kínai támadás így a világ félvezető gyártásának legfontosabb és legfejlettebb részét fenyegetné, és a tajvani gyártósorok kiesése olyan csipválságot idézne elő, melyhez képest az autóipart érintő csiphiány jelentéktelen közjátéknak tűnik.

Kína – a későn jövő

Kína az elmúlt évtizedekben bámulatos gazdasági eredményeket ért el, és a kínai vezetés rendkívül céltudatosan építi a technológiai fejlődését szinte minden iparágban. Így van ez a csipgyártásban is, ahova Kína relatíve későn érkezett meg. A kínai vállalatok ezért gazdasági és technológiai hátrányból indultak, de más iparágakban Kína már megmutatta, hogy hathatós állami segítséggel ezt a hátrányt rendkívül gyorsan le lehet dolgozni.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Amerikai Egyesült Államok

Gazdaság

Kína

Tajvan

Technológia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak