Napunk

A cukor egy gyilkos, egy drog, amivel a gyerekeinket etetjük, ráadásul jutalomként – mondja az immunológus

Fotó - Gabriel Kuchta/Deník N
Fotó – Gabriel Kuchta/Deník N

Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!

„Kétszáz évvel ezelőtt az alultápláltság miatt haltunk meg, ma pedig amiatt, hogy túltápláltak vagyunk” – mondja Jakub Abramson cseh-izraeli immunológus, aki a timuszt, vagyis a csecsemőmirigyet kutatja.

Posztgraduális tanulmányait a Harvard Egyetemen végezte, és 2011 óta saját laboratóriumot vezet az izraeli Weizmann Intézetben. Tavaly azonban visszatért Prágába, hogy ott töltse a sabatikalját (fizetett vagy fizetetlen szabadság a törvény szerint járó szabadságon felül – a ford. megj.). Jelenleg a Cseh Tudományos Akadémia Szerves Kémiai és Biokémiai Intézetében és részben a Károly Egyetem Természettudományi Karán dolgozik.

Az interjúban beszél arról is, hogy a zsír vagy a cukor hizlal-e jobban; miért becsapó a fruktóz; mennyire tartjuk a kezünkben az immunitásunkat; miért szenvednek a nők gyakrabban autoimmun betegségekben, mint a férfiak, és elmagyarázza, mire szolgál a csecsemőmirigy, és miért tűnik el.

Csapatával az autoimmun betegségek kutatására összpontosítanak. Valóban egyre több olyan betegség van, ahol az immunrendszer elszabadul, és saját testét és saját sejtjeit támadja meg? Vagy ez csak optikai csalódás, amit a jobb diagnosztika okoz?

Egyes civilizációs betegségek, mint például az autizmus, az ADD vagy az ADHD esetében lehet, hogy a jobb diagnosztikáról van szó, az autoimmun betegségek és az allergiák esetében viszont valóban jelentős növekedésről beszélhetünk, mivel ezeket már a múltban is nagyon jól diagnosztizálták.

Példaként vehetjük akár az 1-es típusú cukorbetegséget. Csehszlovákiában 1989 után jelentősen megnőtt az ebben szenvedők száma, miközben a szocialista egészségügyi rendszer nem állt rosszul a diagnosztika vagy a kezelés terén. Néhány autoimmun betegség valóban drámai mértékben növekszik, Kanadában és az USA-ban például az elmúlt húsz évben óriási mértékben nőtt a gluténérzékenység.

Az autoimmun betegségek vagy az allergia növekedésére számos elmélet és hipotézis létezik. A legismertebb valószínűleg a higiéniai hipotézis. Tehát, hogy a higiéniának, az orvostudománynak és a civilizáció vívmányainak köszönhetően immunrendszerünknek kisgyermekkorunk óta nincs semmi dolga, így gyakrabban támad a saját sejtjeire vagy – az allergia esetében – ártalmatlan molekulákra, például pollenszemekre. Ön szerint mi ennek az oka?

Sokféle magyarázat létezik, amiknek nem kell ellentmondaniuk egymásnak. De az biztos, hogy a társadalom „nyugatiasodása” az egyik fő tényező, amely ezen betegségek számának növekedését okozza.

Ez ugyanis egy hatalmas életmódváltás, amely végzetes következményekkel jár azt illetően, hogyan élünk, mit eszünk, és hogy milyen keveset mozgunk. Az immunrendszert edzeni kell, csakhogy nem tesszük.

Tehát igaz, hogy az autoimmun betegségek és az allergiák inkább a „nyugati világban” fordulnak elő, de nem például Afrikában, ahol az emberek olyan más dolgokkal harcolnak, mint például a gyakori fertőzések, az alultápláltság vagy a malária….

A malária konkrétan még mindig több embert öl meg, mint a koronavírus a csúcspontján. Igen, ez így van. Az autoimmun betegségek az egész világon előfordulhatnak, de különösen a fejlett világ számára váltak komoly problémává, mert drámaian hozzájárulnak az életminőség romlásához.

A „nyugati” civilizációban rengeteg problémát és betegséget győztünk le. Másokat viszont okoztunk. Igazából az érdekelne, hogy ezt egy képzeletbeli skálára tegyük… még ha persze ez inkább egy filozófiai kérdés is.

Azt szeretné, hogy feketét vagy fehéret mondjak?

Nem. Ennél biztosan bonyolultabb a dolog. Csak érdekesnek tartom, hogy beszéljünk róla.

Nemrég egy hasonló kérdést kaptam a prágai Lauder iskolában, ahová mindhárom gyermekünk jár. A gyerekek azt kérdezték, hogy száz évvel ezelőtt jobb vagy rosszabb volt-e az immunrendszerünk.

A múltban fiatalon haltunk, gyorsan és kellemetlen módon olyan fertőzésektől, amelyeket ma már nem is ismerünk. Ma már később halunk meg, és lassan. Tovább élünk ugyan, de nem vagyunk egészségesek.

És nem hiszem, hogy kizárt, hogy mindkettő meglegyen. A célunk az kell, hogy legyen, hogy megőrizzük mindazt a csodálatos dolgot, amit elértünk, de ugyanakkor próbáljuk meg harmóniában tartani az immunrendszerünket. Az emberek többségénél ez azonban nem így van. Ez mindannyiunkon, de ugyanúgy a társadalmon is múlik.

Nem akarok konspiratívnak tűnni, de a jelenlegi helyzethez természetesen a nagyipar és az üzleti szféra érdekei is hozzájárulnak…

Ezt hogy érti?

Izraelben körülbelül öt évvel ezelőtt elkezdtek olyan reklámokat sugározni, amelyek felhívták a társadalom figyelmét a magas cukorfogyasztás egészségre gyakorolt veszélyeire. Két hét után azonban leállították őket, az élelmiszerlobbi ugyanis sikeresebbnek bizonyult.

Izraelben bevett szokás, hogy a magas cukor- vagy zsírtartalmú élelmiszereket külön szimbólummal jelölik, ami ugyanakkor nem figyelmezteti a vásárlókat, hogy károsak az egészségre, mint például a cigaretta esetében.

Az előző kormány szerintem egy nagyon jó lépést tett azzal, hogy a magasabb cukortartalmú élelmiszerekre súlyosabb adókat vetett ki, ugyanúgy, ahogyan az alkoholt vagy a cigarettát is adóztatják. Ez így is van rendjén, mert a túlzott cukorfogyasztás ugyanilyen, vagy talán bizonyos szempontból még nagyobb egészségügyi problémákat okoz. Sajnos az új kormány populista módon ismét eltörölte ezt az adót.

Bár egyébként a lehető legegyszerűbb és viszonylag alacsony adók pártján állok, szeretném, ha a cukros ételeket és italokat jobban adóztatnák, mint ahogy az alkoholt vagy a cigarettát. Ez tűnik számomra a helyes megoldásnak a cukor túlfogyasztása következményeinek és az ehhez kapcsolódó megnövekedett egészségügyi kiadásoknak a fedezésére.

Édes gyilkos, amely sok élelmiszerben szinte láthatatlan. De annál nehezebb rávenni magunkat arra, hogy nemet mondjunk rá, igaz?

Igen, de egy drogról beszélünk. A cukor ugyanis függőséget és súlyos egészségügyi problémákat okoz. Ezek közé tartozik az elzsírosodott máj, az elhízás, a gyulladások, a legyengült immunrendszer, és emellett negatív hatással van a szív- és érrendszerre is.

Csakhogy ez egy társadalmilag elfogadott drog…

Amit a gyerekeknek adunk. A saját gyerekeinknek. Méghozzá jutalomként. De le lehet erről szokni, higgyék el nekem. Nem kell, hogy a szülő radikális eszközökhöz nyúljon, és teljesen betiltsa a cukrot, elég, ha jelentősen korlátozza a napi fogyasztását.

Mit gondol az elhízás „normalizálódásáról”? A bodyshaming természetesen helytelen, senkinek sem szabadna kigúnyolni másokat a plusz kilóik miatt. Másrészt viszont egy immunológus szemszögéből nézve, nem probléma, hogy úgy kezdünk az elhízásra tekinteni, mintha az rendben lenne?

Az elhízást természetesen okozhatja betegség, például pajzsmirigyzavar vagy genetikai hajlam is. Másrészt a túlsúly óriási mértékű növekedése – még a gyermekek körében is – az elmúlt 20-30 évben arról tanúskodik, hogy a legtöbb esetben valami más van a háttérben, és ez ellen lehet tenni valamit.

Úgy gondolom, hogy ezt nem kellene „normaként” elfogadnunk. Már csak a gyerekek túlsúlyosságát és elhízását tekintve. Csehországban még nem olyan rossz a helyzet, de az USA-ban vagy Izraelben már riasztó. A túlsúlyos gyermekek aránya hatalmas.

Jakub Abramson

Fotó – Gabriel Kuchta/Deník N

Húsz évvel ezelőtt az immunológia-államvizsgáján azt mondták neki, hogy nem tudja a tananyagot, és hogy az előadásmódja lehet, hogy az USA-ban vagy Izraelben működne, de Prágában nem. A tanárok gúnyos megjegyzését azonban értékes tanácsként kamatoztatta. Doktori tanulmányait ugyanis az izraeli Weizmann Tudományos Intézetben végezte, ahol 2011 óta saját laboratóriumot vezet. Posztdoktori ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen tanult.

Tavaly feleségével és három gyermekével Prágába ment sabatikalra. A Cseh Tudományos Akadémia Szerves Kémiai és Biokémiai Intézetében és részben a Károly Egyetem Természettudományi Karán dolgozik, ahol elsősorban szaktanácsadóként vesz részt több projektben.

Megöljük ezzel a saját gyerekeinket?

Nem engedjük nekik, hogy dohányozzanak, hogy drogozzanak, hogy alkoholt igyanak, de a cukrot korlátozás nélkül ehetik? Ezzel a jövőbeli problémák kialakulását segítjük elő számukra.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csehország

Egészség

Gyereknevelés

Izrael

Táplálkozás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak