Napunk

A párkányi alapiskola igazgatója: Nincs egységes szlovákiai magyar oktatáspolitika, kellene valaki, aki ezt az egészet összefogja

Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója. Fotó – Kápostáš Martin
Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója. Fotó – Kápostáš Martin

Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója három éve figyeli a helyi alapiskolások nemzetiségi adatait. Tapasztalatai szerint a szülők nem mindig akarnak beszélni az iskolaválasztás okairól. A párkányi magyar alapiskolában tavaly 642, idén pedig 650 magyar diák tanul, a szlovák alapiskolát tavaly 170, idén pedig 181 magyar nemzetiségű gyerek látogatja.

A visszajelzések alapján a magyar szülők leginkább a szlováknyelv-oktatás miatt döntenek a szlovák alapiskola mellett. Bacsó Péter iskolája három évvel ezelőtt változtatott a szlováknyelv-oktatáson, de az igazgató szerint ezzel sem lehet teljesen megváltoztatni a szlovák alapiskolába járó magyar nemzetiségű gyerekek arányát.

Az igazgató arra is figyelmeztet, hogy az Alsó-Garam és az Alsó-Ipoly mentén már tíz éve siralmasak a demográfiai mutatók, ez pedig egyre nagyobb problémává válik a párkányi régióban.

Beszélgetésünkből kiderül, hogy:

  • hogyan reformálták meg házon belül a szlováknyelv-oktatást a párkányi magyar alapiskolában,
  • a régióra évek óta jellemző, csökkenő tendenciát mutató születési számok hamarosan a beiratkozási adatokon is meglátszanak, ráadásul újabb kisiskolák bezárását vetítheti előre,
  • hogyan lehetne mérni a közoktatásban az iskolák színvonalát,
  • mivel kényszeríthetik magukat a tanintézmények arra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak.

Mióta követi a két párkányi alapiskola diákjainak nemzetiségi adatait, illetve annak alakulását?

Ezt az időszakot két kisebb időszakra bontanám. Földrajz szakos tanárként mindig érdekelt a demográfia, érdekeltek a nemzetiségi adatok, és mivel, bár nem szakosként, de történelmet is tanítottam, behatóbban is szerettem volna megindokolni, akár a történelem vonzatában is megvizsgálni, miért járnak magyar gyerekek szlovák alapiskolába.

Fontosnak tartom azt is, hogy erről a diákokkal is beszéljünk, hiszen a földrajzórákon demográfiával is kell foglalkozni, illetve a 20. század történelmében, a felvidéki magyar sorsban is sokszor előjön ez a téma. Harmadik éve vezetem az iskolát, intézményvezetőként az ember teljesen más szemszögből próbálja vizsgálni ezt a kérdést, illetve újabb aspektus kerül a látóterébe. Ez a pozíció kétszeresen is kötelezi az embert, hogy figyelje, hogyan mozognak ezek az adatok, de a létszámok alakulását is követni kell.

Milyen tendenciákra figyelt fel a párkányi régiót illetően?

A nemzetiségi adatokat pontos számokra lebontva igazgatóként kezdtem el figyelni, a létszámokkal kapcsolatos, a születési adatokat viszont 10-12 éve követem. Ezek nagyon fontosak az iskola szempontjából, hiszen ha van miből meríteni, akkor a magyar iskolának is van miből meríteni. Ha viszont nem születnek gyerekek, egyik iskolában sem lesznek diákok. Volt olyan település, ahol már 12 éve siralmasak voltak a tendenciák, mert egyetlen gyermek sem született. Ebből a demográfiai mély gödörből nem kifelé lábalunk, hanem még inkább belesüllyedünk az Alsó-Garam és az Alsó-Ipoly mentén. Ez óriási problémává kezd válni.

Amikor a szlovák alapiskolát látogató magyar gyerekek arányairól kérdeztem, azt mondta, keresik, igyekeznek kutatni az okokat. Hogyan, illetve sikerül-e egyáltalán megtudni az okokat a szülőktől?

Hivatalos, releváns adataink nincsenek, hiszen az iskolaválasztás magánügy, és a szülők nem szeretnek erről beszélni. Csak azok válaszolnak erre a kérdésre, főleg, ha mi tesszük fel, akik eleve hozzánk akarták beíratni a gyereküket. Ilyen felmérést nem tudunk csinálni, én az óvodákkal való együttműködésben látom a megoldást. Az óvodák, főleg az utolsó évben már tudják, milyen arányok formálódnak, bár a számok az utolsó pillanatig változnak. Van egy beíratási programsorozatunk, az Oviakadémia, amelyre olyan szülők is ellátogatnak, akik még nem döntöttek. Ezeken a találkozókon van alkalmunk beszélgetni a velük.

A következő tanévre több, mint 80 leendő elsőst írattak be a párkányi magyar alapiskolába, így négy első osztályt nyithatnak a következő tanévben. Fotó – Kápostáš Martin

Milyen visszajelzéseket kaptak a régióbeli szülőktől az esetleges hiányosságokat illetően?

A szlováknyelv-oktatást az első helyre tenném. Ezzel magam is tisztában voltam, amikor átvettem az iskola vezetését, de a szülőktől, az óvodákból és ismerősöktől is kaptunk ilyen visszajelzéseket. A magyar hagyományok és a kultúra ápolása, a tehetséggondozás, a jó felszereltség, a bő szakköri kínálat jellemez bennünket, ha ezeket az objektív mutatókat nézem, akkor nem lenne oka a szülőnek, hogy a szlovák iskolát válassza, mert nem kínál többet, mint mi.

A visszajelzések alapján a szülők pozitívan fogadták, hogy változtattunk a szlováknyelv-oktatáson. Megjegyezném azt is, hogy egy magyar iskolától ne legyen elvárás, hogy tökéletes szlovák nyelvtudással vértezze fel a gyerekeket. Egy magyar intézménynek ez nem lehet a fő és egyedüli célkitűzése, de lehet az egyik célja a sok közül, mellyel meg lehet győzni a szülőt arról, hogy minőségi munka folyik a szlováknyelv-oktatás terén is.

A szlováknyelv-oktatással kapcsolatban az „új módszertan” forog a köztudatban, miközben valójában az idegennyelv-oktatásnál rég alkalmazott és bevált módszerek alkalmazásáról van szó. Hogyan álltak át és min változtattak a gyakorlatban?

Igaz, hogy nem kellett feltalálni a spanyolviaszt, viszont amíg valami nincs törvényileg támogatva, azt vagy félve, vagy nem használja a pedagógus. Először egyeztettük a kollégákkal az elképzeléseket, erre kihegyezett módszertani továbbképzéseket szerveztünk, Bakos Adri és Skabela Rózsa tankönyvírókat is bevonva. Belső használatú, a saját igényeinkre szabott módszertani segédanyagokat dolgoztunk ki, ezekkel a kollégák olyan kompetenciákat tudnak fejleszteni, melyek a kommunikációra fektetik a hangsúlyt.

Mivel nagy iskola vagyunk, számunkra sarkalatos kérdés volt az alsó és a felső tagozatok összehangolása, a két tagozat közötti átmenet, például a szószedet szempontjából. Ezzel a három dologgal adtunk lendületet a nyelvoktatásnak, és fontos az is, hogy felmenő rendszerben vezettük be. Az első és az ötödik évfolyamban indítottuk el, most a harmadik és a hetedik évfolyamban tartunk.

Az utolsó pillanatban vagyunk, ha ezt a folyamatot 15-20 évvel ezelőtt elindították volna, akkor most nem lenne miről beszélnünk, már kinevelődött volna egy generáció, akik

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyar iskolák

Párkány

Szlováknyelv-oktatás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Élő: a Modrí és a Híd a közös indulásról a szeptemberi előrehozott választásokon.

Ódor Lajos miniszterelnök ma koraeste találkozik Peter Pellegrinivel, a Hlas elnökével. Ezt megelőzően Robert Ficoval (Smer) tárgyal, Eduard Hegerrel, a Demokrati elnökével kedden találkoznak. (tasr)

Robert Fico ma délután találkozik Ódor Lajos miniszterelnökkel. „A találkozó után fogjuk értelmezni, milyennek érzékeltük“ – mondta a Smer elnöke.

Elhunyt Gizela Dvončová, a legidősebb szlovák nő. „106 évesen örökre itt hagyott minket a város és a Szlovák Köztársaság legidősebb asszonya“ – közölte Jozef Božik, Simony (Partizánske) polgármestere. (tasr)

Második próbálkozásra sem sikerült megnyitni a parlament rendkívüli ülését, amelyet az OĽaNO kezdeményezett, a képviselők kedden 9:00-kor ismét megpróbálják megnyitni azt. Az ülés megnyitásánál 68 képviselő volt jelen az OĽaNO, a Sme rodina, a Demokrati és az ĽSNS soraiból. A Smer, a Hlas, a Republika és az SaS képviselői távol maradtak.

Igor Matovič (OĽaNO) még nem egyezett meg Ódor Lajos miniszterelnökkel, hogy mikor találkoznak, de a pártelnök megerősítette, hogy részt vesz a tárgyaláson. Arra a kérdésre, hogy jelen lesz-e a szakértői kormányról szóló parlamenti szavazáson, nem adott egyértelmű választ.