Napunk

Hogyan járulnak hozzá a gazdagok a vízhiányhoz a városokban? A medencék feltöltésétől az otthoni autómosásig

Fotó N – Tomáš Grečko
Fotó N – Tomáš Grečko

A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a vízhiány az éghajlatváltozás következményeként a jövőben a szlovákiai városokat is érintheti. A  leginkább veszélyeztetettek közé a délnyugati városok tartoznak, Pozsony mellett Nyitra, Nagyszombat, Érsekújvár, Komárom és Pöstyén van a legrosszabb helyzetben.

Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!

A városokban fellépő vízhiányt nemcsak az éghajlatváltozás és a népesség növekedése okozza, hanem a gazdagok életvitele is, akiknek medencéjük, öntözőberendezéses kertjük van és az autókat otthon mossák. Erről ír a Nature Sustainability folyóirat egyik nemrég megjelent tanulmánya.

Noha leginkább a gazdagok  a felelősek a vízhiányért a városokban, mégis elsősorban a szegények szenvednek tőle, akiknek a hosszan tartó szárazságok idején még az alapvető szükségletek kielégítésére sem jut víz.

Nincs többé olcsó és hozzáférhető víz?

„Kimutattuk, hogy a szegényebb emberek számára a legnagyobb problémát a vízhez való hozzáférés vonatkozásában a társadalmi egyenlőtlenség jelenti” – mondta a tanulmány társszerzője, Hannah Cloke, a Readingi Egyetem munkatársa a Guardiannek.

A tanulmány szerzői szerint a városokban fellépő vízhiány felszámolására nem az új források keresése a megoldás, hanem a lakosok anyagi helyzetétől függetlenül, a víz igazságosabb elosztása.

Véget ért az olcsó és hozzáférhető víz korszaka a világ nagy részén, ahogyan az a tanulmányban olvasható? Érinti a vízhiány problémája a szlovákiai városokat is?

A kutatásban a Dél-Afrikai Köztársaságban található Fokvárost használták esettanulmányként.

Fokváros még nagyjából harminc évvel az apartheid megszűnése után is különböző jövedelmű emberek negyedeiből áll, ami megkönnyíti a vízfogyasztás nyomon követését a vagyoni helyzet (társadalmi osztály) alapján.

Az elemzésből kiderült, hogy a leggazdagabb lakosoknak csaknem ötvenszer nagyobb volt a vízfogyasztásuk, mint a legszegényebbeknek – olvashatók a tanulmány eredményei a brit Guardian lapban.

A tanulmány szerzői öt kategóriába sorolták be a város lakosait a bevételük alapján. A kutatók megállapították, hogy a két leggazdagabb csoportba tartozók – akik a lakosság nem egész 14 százalékát teszik ki – Fokváros vízfogyasztásának több mint 51 százalékát adják.

Ezzel szemben a két legszegényebb réteg – ahová a lakosság csaknem kétharmada tartozik – csak a víz 27,3 százalékát használta el.

„Még egy ilyen egyszerű dologban is, mint a vízfogyasztás, igazságtalan a helyzet. Egyes társadalmi csoportok sok vízhez jutnak hozzá, míg mások túl kevéshez” – idézi az NPR a tanulmány társszerzőjét, Elisa Savellit az Uppsalai Egyetemről.

2015 és 2017 között Fokvárost súlyos aszály sújtotta, 2018-ban pedig a város épphogy elkerülte a „nulladik napot”, ami a vízforrások teljes kiapadását jelenti. A gazdag lakosok esővízgyűjtéssel vagy magánfuratokkal kompenzálták a vízhiányt, ami még jobban kimerítette a felszín alatti vízkészleteket. A szegényebbeknek viszont nem volt pénzük ilyesmire.

A gazdagok meg tudtak birkózni a kevés víz magasabb árával, de a szegényebbeknek gyakran a főzéshez vagy a mosáshoz sem volt elég vizük.

A helyzet egyre rosszabb lesz

Elisa Savelli, a tanulmány társszerzője az NPR-nek elmondta, hogy az elemzés a világ bármely olyan városára alkalmazható, amely vízhiánnyal küzd vagy küzdhet a jövőben.

A modell szerinte mindenütt alkalmazható, ahol valamilyen mértékben társadalmi egyenlőtlenség van. „(Az egyenlőtlenség) eltérő módon nyilvánulhat meg, attól még létezik, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a népességnövekedés vagy az éghajlatváltozás” – tette hozzá Savelli.

Fig. 1

A 21. század első két évtizedében világszerte több mint 80 nagyvárosban – köztük az európai Londonban, Barcelonában és Rómában – lépett fel rendkívüli szárazság és vízhiány.

Ez a probléma előreláthatóan csak súlyosbodni fog, „az előrejelzések szerint a közeljövőben több mint egymilliárd városban lakó ember fog szenvedni a vízhiánytól” – olvasható az új tanulmányban.

A gazdaságért és vízért felelős globális bizottság becslései szerint 2030-ra a vízigény 40 százalékkal lesz nagyobb, mint a kínálat.

A gazdagoknak nem fájnak a büntetések

Az új tanulmány szerzői szerint sem az infrastrukturális beruházások, sem a nagyobb fogyasztást jobban megadóztató árképzés nem fogja elérni a kívánt hatást a vízhasználatot illetően, amennyiben folytatódik az „egyenlőtlen és fenntarthatatlan vízgazdálkodás”.

Los Angelesben például tavaly a hosszan tartó szárazság idején túlzott vízfogyasztás miatt olyan helyi hírességeket ért kritika, mint Kim Kardashian vagy Sylvester Stallone.

„Az itt élő hírességek, zenészek vagy sportolók számára a pénzbírságok értelmetlenek, mert nem érdeklik őket. Sok pénzük van, és megengedhetik maguknak, hogy havonta 5 ezer dollárt költsenek vízre” – mondta az NPR-nek Mike McNutt, a helyi vízszolgáltató szóvivője.

Klimatológus: a medencék feltöltése ivóvízzel etikátlan 

A Denník N többször is írt a Szlovákiát az elmúlt években sújtó szárazságról.

A tavaly nyári aszály szinte országos volt, és hosszú ideig tartott, mivel ez volt a negyedik egymást követő aszályos évszak.

„Ez az éghajlatváltozás egyik megnyilvánulása” – mondta Pavol Faško klimatológus, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa.

Szerinte „etikátlan dolog az úszómedencéket ivóvízzel feltölteni”. „Láttam olyan embereket Afrikában vagy a Közel-Keleten, akiknek nem volt mit enniük és inniuk. Ez nagyon megérintett. (…) Ha ezek az éghajlati változások folytatódnak, valami hasonló várhat ránk is.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Aszály

Csallóköz

Globális felmelegedés

Gömör

Klímaváltozás

Klímavészhelyzet

Szélsőségek

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak